Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-15 / 289. szám
2 KÖZÉLET 2022. december 15. | www.ujszo.com A lehető legközelebb, az itthoni fizetésünk kétszereséért vállalnánk munkát külföldön BUGÁRANNA Brüsszel. Minden ötödik európai polgár elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a saját országán kívül vállal munkát - derül ki az Európai Bizottság legújabb felméréséből. A költözés motivációja az elmúlt évekhez képest enyhén változott: a pénzkeresés veszített jelentőségéből, míg az olyan szempontok, mint a kultúra vagy a mentalitás fontosabbak lettek. Régiónkban azonban továbbra is a jobb bérezés számít a legfontosabb tényezőnek. Az Eurobarométer-felmérés eredményeit- melyben elsősorban az európaiak külföldi munkavállalási kedvét vizsgálták a koronavírus-járvány után - a napokban hozták nyilvánosságra. A közvélemény-kutatás során összesen több mint 26 ezer interjú készült, a terepmunkára május 30. és június 28. között került sor, Szlovákiából több mint ezer főt kérdeztek meg személyesen. Az uniós átlagot tekintve a válaszadók 18%-a mondta azt, elképzelhetőnek tartja, hogy hazáján kívül, más országba megy dolgozni. Szlovákiában szintén a megkérdezettek közel egyötöde reagált így, a 2009-es adatokhoz képest viszont 5 százalékpontos visszaesés figyelhető meg azok csoportjában, akik nem zárják ki a külföldi munkát. A 27 tagállamból átlagban 79% nem nyitott erre a lehetőségre, Szlovákiában ez az arány kicsit alacsonyabb: 75%. A 13 évvel korábbi adatokhoz képest azonban jelentősebb differencia mutatkozik: az európai átlagot tekintve 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik nem tudják elképzelni, hogy elhagyják otthonukat a külföldi munkáért, Szlovákiában viszont ez a mutató 11 százalékponttal nőtt. Adódik tehát a kérdés: elégedettebbek lettünk a szlovákiai viszonyokkal, vagy kiábrándultunk a nyugati országokból? Közel, sok pénzért A munkavállalás miatti külföldre költözés motivációi (és akadályai) iránt a felmérés készítői is érdeklődtek. Az európaiak többsége (58%) pozitívan tekint a munkaerő mobilitására, ennek aránya azonban változó az egyes tagállamokban. Az adatok alapján továbbá úgy tűnik, jobban támogatják azok, akiknek van tapasztalatuk a határon túli munkával - 40% szerint javultak a szakmai képességeik és képesítéseik, a megkérdezettek több mint fele pedig azt nyilatkozta, fontos tapasztalat volt a külföldi lét, melynek hatása túlmutat a szakmai életen. A múltbeli mobilitási tapasztalatokat tekintve Szlovákia megelőzi Magyarországot és a 27 tagállam átlagát is - Szlovákiából 21% élt vagy dolgozott más országban. Magyarországon a megkérdezettek 90%-a nem rendelkezik ilyen tapasztalattal. Kiderült az is, általában hoszszú távú munkavállalásról van szó - 62% több mint egy évet dolgozott külföldön, azok közül, akik tervezik a kiutazást, nagyjából 73% mondta azt, egy évnél hosszabb időt szeretne külföldön tölteni. Annál a kérdésnél, milyen szempontok szerint választanak célországot, 34% a kultúrát és a mentalitást emelte ki. Minden negyedik megkérdezett az „élvezhető életstílust említette”, de olyan tényezők is közrejátszanak, mint például a nyelvismeret, földrajzi távolság vagy családi, illetve baráti kötelék az adott országban. Ami a jobb kereseti lehetőséget illeti, ezt 31% tartotta fontos tényezőnek - a 2009-es méréshez képest ez 4 százalékpontos csökkenést jelent. Az eredmények alapján azonban 16 tagországban továbbra is épp ez a szempont a mérvadó - Magyarországon a válaszadók több mint fele még mindig a jobb megélhetés lehetőségét tartja szem előtt a választásnál, és mindössze 11% jelölte fontosnak a kultúrát és mentalitást a befogadó országban. A közép-európai országok polgárai nagyobb hangsúlyt fektetnek a közelségre, így inkább a szomszédos államok egyikét célozzák meg - a magyarok 29%-a, a szlovákok 27%-a, a csehek 22%-a tulajdonít nagyobb jelentőséget annak, hogy minél közelebb legyen otthonához a munkavégzés helye. Szlovákiából sokan (23%) Németországban dolgoznának szívesen - ez egyébként megegyezik az EU-s polgárok preferenciájával, akik 16%-a szintén Németországban vállalna munkát. Szlovákiából azonban a legtöbben Ausztriát választanák - a megkérdezettek közel harmada az osztrák munkaerőpiacon helyezkedne el. Szlovákiában a 3., az Európai Unióban pedig a 2. helyen végzett Svájc, amely szintén a „kedvencek” között szerepel. A kérdőívben szerepelt a következő kérdés is: „Összehasonlítva azzal, amit itt keres vagy kereshetne, mekkora jövedelmet kellene ajánlani önnek, hogy egy másik országban vállaljon munkát?” Szlovákiában a megkérdezettek'34%-a több mint a dupláját szeretné keresni külföldön, 32%-uk pedig nagyjából kétszeres összegért is hajlandó lenne váltani. Ugyanolyan bérért azonban mindössze egy százalék költözne ki, és a 25%-os többlet is csupán 4% szerint elég arra, hogy elköltözzön. Maradás a családárt Arra a kérdésre, „miért nem érdeklődik az iránt, hogy másik országban dolgozzon”, a szlovákiai lakosok több mint fele a családi kötelékeket említette. 33% elégedett az otthoni munkahelyével, 34% pedig azzal indokolta a választ, hogy saját háza vagy lakása van, amit nem szeretne itt hagyni. Az EU-s közvéleményhez hasonlítva a családnál mutatkozik. a legnagyobb eltérés - míg nálunk 56% szerint a család miatt nem vállalnak külföldön munkát, addig az uniós átlag csak 38%. Az idegennyelv-tudás inkább Magyarországon jelent akadályt, ahol a megkérdezettek több mint harmada emiatt nem él a szabad mozgás lehetőségével. Szlovákiában ez az arány 20%, az unión belül pedig 18% az átlag. A többség a koronavírus-járvány után is pozitívan tekint az unión belüli szabad mozgásra, és úgy gondolja: jó dolog, amikor az emberek az EU-n belül egy másik országba költöznek. Ezt különböző szempontokból vizsgálták a kutatás készítői, és megállapították: Szlovákiában csupán a megkérdezettek 33%-a szerint jó dolog ez a családra nézve, a válaszadók ötödé szerint pedig rossz hatással van a családokra a külföldi munkavállalás. A szlovákiai válaszadók 34%-a az itthoni fizetésének több mint a dupláját szeretné megkeresni külföldön (TASR/AP-feivéteij Továbbra is bizonytalan a Heger-kormány jövője CZlMER GÁBOR Ma délután 17 órakor szavazhatnak a törvényhozásban az Eduard Heger (OLaNO) kormányával szemben beadott bizalmatlansági indítványról. Az előrehozott parlamenti választás lehetősége mellett még felmerült a kabinet átalakítása is, ami minden bizonnyal Igor Matoviő (OLaNO) pénzügyminiszter menesztésével járna. Pozsony. Gyakorlatilag két forgatókönyv maradt arra vonatkozóan, miként fog alakulni a kormány sorsa. Az első az előrehozott parlamenti választás, amelyről a kormánykoalíció Tomás Taraba és két további független képviselővel állapodhat meg. Ez esetben a három, a fasiszta ESNS listáján parlamentbe jutott képviselő bizalmat szavazna a kormánynak, de cserébe megállapodnának az előrehozott parlamenti választás időpontjáról. Ehhez a képviselőnek azonban egy alkotmánytörvényt is el kell fogadniuk, amit pedig nem biztos, hogy minden koalíciós honatya támogatna. Az OEaNO polgári demokratikus platformja már kijelentette, nem szeretnének előrehozott választást, de a kormányt egyébként támogató független képviselők is jelezték, nem szavaznának meg egy ilyen alkotmánytörvényt. Juraj Seliga képviselő (Za l’udí) szerint a Tarabával való egyezség egyben a Smerrel és a Hlasszal való paktálást is jelenti, ezért ez számára elfogadhatatlan. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, ha el tudják fogadni az állami költségvetést, akkor elfogadhatónak tartják a szeptemberi előrehozott választást. A másik forgatókönyv a kormány átalakítása, vagyis mindenekelőtt Igor Matovicnak (OEaNO) a pénzügyminiszteri posztról való menesztése. Ezt követeli az SaS, de az OEaNO előbb említett platformja is arra szólította fel Hegert és Matovicot, hogy „a kormány átalakítása árán” is kerüljék el az előrehozott választást. Ez azt is jelenti, hogy az OEaNO-n belül is akadnak olyanok, akik inkább engednének az SaS feltételének, de Matovic pártja a kérdésben megosztott. Még tegnap délután is intenzív egyeztetés folyt erről a mozgalmon belül. A pénzügyminiszter menesztését, így az SaS-szel való egyezséget és végső soron a kormány megmentését részesíti előnyben a már említett Seliga, Jana Zitnanská, Ján Micovsky és Martin Klus képviselő is, akik ugyan függetlenként ülnek a plénumban, de a koalíciót támogatják. Egy ilyen megállapodás esetén az SaS talán nem szavazna a kormány bukására. Azért csak talán, mert SaS álláspontja nem teljesen világos. Az OEaNO említett platformjának egyik tagja, Kristián Cekovsky ugyanis arról beszél, Richard Sulik pártja nem közölte egyértelműen, mit kérnek azért, hogy ma ne szavazzanak a kormány menesztésére. A képviselő szerint hol csak Matovic távozását, hol további miniszterek lemondását követelik. Az SaS valójában még azt sem szögezte le, hogy Matovic lemondása esetén valóban nem szavazna a kormány bukására. Csak olyan jelzéseket adtak, melyek szerint ez lenne az egyeztetések megnyitásának feltétele. Az SaS tegnap egy közleményében azt írta, a koalíciós OEaNO és annak vezetője, Matovic szerintük mindenre képes, hogy megtartsák a kormányban betöltött pozícióikat. így az ESNS listáján a törvényhozásba jutott képviselőkkel, vagy az ellenzéki Smert vezető Robert Ficóval is hajlandóak a parlamenti választás dátumáról egyeztetni, azért cserébe, hogy bizalmat szavazzanak a jelenlegi kabinetnek. Az OEaNO-frakcióvezetője, Michal Sipos egyébként tagadta, hogy Ficóval tárgyalnának. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az OEaNO frakció egy része, így Gyimesi György is elutasítja, hogy megállapodjanak az SaS-szel. Gyimesi jelen helyzetet az SaS „diktátumának” nevezte. Maga Matovic a helyzetet így kommentálta: „Jó lesz, ne féljetek.”
