Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-10 / 285. szám

4 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. december 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Újra felbukkantak az iráni drónok Mandarint és almát osztanak a kelet-ukrajnai óvóhelyek lakóinak (tasr/ap) Putyin elismerte, fájnak a szankciók Biskek. Oroszországban idén 12,2% lehet az infláció, az orosz gazdaság teljesítménye 2,9 szá­zalékkal csökken, jövőre 0,9%­­ra mérséklődik a gazdasági visz­­szaesés - jelentette ki Vlagyi­mir Putyin orosz államfő egy az Eurázsia Gazdasági Unió államfőinek fórumán. Az orosz jegybank azzal számol, hogy idén a GDP 3—3,5%-kal, jövőre pedig további 1-4%-kal zsugo­rodik. Közben az orosz nyerso­lajexport komoly csapást szen­vedett az új uniós szankciók és az árplafon hatálybalépése óta. Oroszország nyersolajexportja közel 50 százalékkal csökkent a szankciók bevezetését köve­tő 3 napban, ami több 100 ezer hordó kiesését jelenti. A csökke­nés nagy részét a fekete-tengeri és a balti kikötőkből származó szállítások tették ki. (MTI, ú) 26%-os infláció Magyarországon? Budapest. Novemberben 22,5%-os volt az éves inflá­ció Magyarországon, ez a leg­magasabb ütemű pénzromlás az unióban. Németh Dávid, a K&H bank vezető elemző­je szerint jövőre tovább rom­lik a helyzet: „A jelenlegi ki­látások alapján azt várjuk, hogy jövő februárban érheti el a csúcspontját az infláció, vala­mivel 26% feletti szinten. 2023 nyarán csökkenhet a mutató 20% alá, így a 2023-as éves át­lagos infláció meghaladhatja a 18%-ot” - közölte. Az ársap­kás üzemanyagárak megszün­tetése önmagában 2-2,3 szá­zalékponttal emeli az inflációt. Utoljára 1996-ban volt hason­lóan magas inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A bor­zasztó inflációs adatot a forint rosszul viselte, csütörtökön 420 közelében is járt az euróárfo­­lyam, tegnap aztán lassan elin­dult 415 felé. (Npsz, Forb.) ÖSSZEFOGLALÓ Kljev. Oroszország ismét iráni gyártmányú drónokkal kezd­hetett támadásba. Ukrajna saját gyártású drónokat állí­tott hadrendbe. Kijev szerint az orosz agresszorok rakéta­vetőt telepítettek a zaporizzs­­jai atomerőmű területére. Az ukrán fél szerint az orosz erők több rakétavetőt telepítettek a zapo­­rizzsjai atomerőmű területére. Az Enerhoatom ukrán állami atom­­energetikai vállalat azt közölte, az erőművet megszálló orosz csapatok több Grad típusú rakétavetőt he­lyeztek el az egyik reaktor közelé­ben. Ezzel felerősödtek a félelmek, hogy az oroszok Európa legnagyobb atomerőművét tüzérségi támasz­pontként használhatják. A Grad ra­kétavetők akár 40 kilométeres lőtá­­volságra is képesek, és az Enerhoa­tom szerint ezek lehetővé teszik az orosz erők számára, hogy a Dnye­per folyó túlsó partját vegyék célba. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség korábban ellenőröket állo­­másoztatott az erőműnél, és demili­­tarizált övezet létrehozását szerette volna elérni az erőmű körül. Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa jó­váhagyta Horvátország csat­lakozását a schengeni öve­zethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását garantáló uniós zónához. Brüsszel/Bukarest. A dön­tés értelmében 2023. január 1-jé­­től megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai kö­zött a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőr­zéseket 2023. március 26-tól szünte­tik meg. Horvátország 2023. január Oroszország ismét iráni gyártmá­nyú drónokkal kezdhetett támadás­ba - közölte a brit védelmi minisz­térium jelentésében. Hozzátették: Oroszország utoljára három hete támadott iráni gyártmányú dró­nokkal. A tárca szerint valószínű, hogy Oroszország korábban kifo­gyott a több száz Shahed-131-es és 136-osból álló drónkészletéből és most kapott utánpótlást. Kedden az ukrán vezérkar 17 drón lelövését jelentette, köztük 14 Shahed-136- os volt. Az ukrán beszámolók sze­rint szerdán az Irán által gyártott drónokat bevetették Zaporizzsja és Dnyipro megyében is. Legutóbb no­vember 17-én jelentettek ilyen harci eszközökkel végrehajtott támadás­ról. Az elmúlt 30 napban hét új típu­sú ukrán gyártású drón használatát engedélyezték az ukrán hadsereg­ben - számolt be Olekszij Reznyi­­kov védelmi miniszter. A tárcaveze­tő kifejtette, a háború előtt Ukrajna egy-két új drónt állított hadrendbe. Február óta viszont módosítottak a jogszabályokon, egyszerűsítették az új fegyverek, haditechnikai esz­közök felvételét a fegyveres erőkbe. A nyugati országok gyarmatuk­ká tették Ukrajnát, az ukrán népet pedig ágyútölteléknek használják Oroszország ellen, amivel öngyilkos 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadá­sát is. Horvátország már az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni vívmányok egyes ré­szeit, köztük a külső határellenőr­zésre, a rendőrségi együttműkö­désre és a Schengeni Információs Rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket. Az egyezmény fennmaradó részei - például a bel­ső határokon történő ellenőrzések megszüntetése - csak az uniós tag­államok egyhangú határozatát kö­vetően válhatnak alkalmazhatóvá, miután az alkalmazandó schengeni értékelési eljárásokkal összhang­ban meggyőződtek arról, hogy tel­jesítik a szükséges feltételeket. útra terelik - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Független Ál­lamok Közössége államai védelmi miniszteri találkozójának résztve­vőihez intézett üzenetében. Tíz hónappal azután, hogy el­hagyta az Egyesült Államokat, hogy Oroszországban kosárlabdáz­zon, Brittney Griner tegnap újra hazájában, Texas államban landolt. Grinert február 17-én, egy héttel az orosz-ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le Moszkva repülőté-Románia és Bulgária schengeni csatlakozási kérelmét viszont a ta­nács továbbra sem hagyta jóvá. Pe­dig az Európai Bizottság november közepén azt állapította meg: mind Románia, mind Horvátország, mind Bulgária készen áll arra, hogy tel­jes jogú tagjává váljon a határok nélküli uniós övezetnek. A schen­geni övezetnek jelenleg 22 uniós ország, köztük Magyarország, va­lamint 4 nem uniós ország - Nor­végia, Izland, Svájc és Liechtenstein - a tagja. Hollandia ugyanis támo­gatja Románia felvételét, de a bol­gár kérelemre nemet mond, mert a kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül ren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való pat­ronokat találtak a poggyászában. Csütörtökön egyezett meg Orosz­ország és az USA, hogy elcserélik a februárban bebörtönzött amerikai kosárlabdasztárt, a hírhedt fegyver­­kereskedőre, Viktor Butra, akit 12 éve tartanak fogva egy amerikai börtönben. But az egyik legjelen­tősebb illegális fegyverkereskedő volt a '90-es években és a kétezres évek elején. (MTi.Tx.24.hu) az ország Hága megítélése szerint a csatlakozás technikai feltételei­nek sem felel meg. Ausztria pedig jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor mi­att nem támogatja sem Románia, sem Bulgária felvételét. Nicolae Ciuca román miniszterelnök szerint „a döntést nem érdemeljük meg, saj­náljuk, de ez motivál az erőfeszíté­sek folytatására.” Románia tegnap hazarendelte bécsi nagykövetét, mi­után Ausztria megvétózta schen­geni csatlakozását. A diplomáciai szokásjog szerint a döntés azt jelzi, hogy a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomá­ciai kapcsolatok szintjét átmenetileg csökkenteni akarja. ' (MTI) Csak Horvátország léphet a schengeni övezetbe Melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Több mint 306 ezren jelöltek be két nemzetiséget Politikai huzavona a nemzetiségre vonatkozó második kérdés körül • A népszámlálás és a szlovákiai magyarok • Jogilag 456 148 magyar él Szlovákiában Feszültség Koszovóban Belgrád/Pristina. Újabb ál­matlan éjszakán vannak túl az észak-koszovói szerbek, most nyugalom van, de a helyzet fe­szült - közölte tegnap Igor Simic koszovói szerb politikus a szerb állami televízióban (RTS), miután előző nap a koszovói albán rendőr­ség mintegy 300 tagja vonult be a kisebbségi szerbek által lakott településekre. Egy koszovói ren­dőrt a szerbek meg is lőttek. Igor Simic, a Belgrád által támogatott Szerb Lista alelnöke arról beszélt, hogy koszovói albán fegyveresek törtek be egy óvodába, elkobozták egy szerb család vagyontárgyait, és egész éjszaka razziáztak a több­ségében szerbek lakta telépülése­­ken. Véleménye szerint ezzel a ko­szovói kormány az alapvető embe­ri jogokat tiporta sárba, minden nemzetközi megállapodást meg­sértett, célja pedig a szerb lakos­ság elűzése Koszovó területéről. A koszovói belügyminisztérium szerint csütörtökön egy rendőr sé­rült meg Észak-Koszovóban, ami­kor fegyveresek egy mozgó jár­műből tüzet nyitottak a járőrökre. A koszovói hatóságok azért nö­velték jelenlétüket Eszak-Koszo­­vóban, mert abban a négy önkor­mányzatban, ahol a helyi szerb polgármesterek november elején lemondtak, december 18-án előre­hozott választást kell tartani, a te­repet pedig elő kell készíteni a sza­vazásra. A régióban élő szerb ki­sebbség tagjai azért döntöttek úgy, hogy kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, mert a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Közel 600 szerb lépett ki a koszovói ren­dőrség kötelékéből, miután a pris­tinai belügyminiszter felfüggesz­tette az egyik helyi szerb rendőr­ségi vezetőt. A rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is felfüggesztették a munkát. Koszo­vó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és to­vábbra is saját, déli tartományá­nak tartja a többségében albánok lakta területet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents