Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-09 / 284. szám

www.ujszo.coml 2022. december 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Orbán-szleng: „szankciós ársapka” A magyar kormány a kö­zelmúltban beszüntette az úgynevezett üzem­­anyagárstopot, amely­nek az volt a célja, hogy a magyar embereket védje a drágulástól. A töltőállomásokon már nem lehet hatósági áron kapni benzint és gázolajat, hanem piaci áron kell be­szerezni. Az egészben csak az volt megmagyarázhatatlan, hogy köze­ledve az év végéhez egyre kevesebb helyen lehetett feltölteni a tartályo­kat, valahol az 5 literes korlátozást is bevezették, de miután kedd éjjel eltörölték a kedvezményt, szerda reggelre az üzemanyaghiány egy csettintésre megszűnt. Mi történik valójában? Az Orbán-kormány a kialakult háborús válságban két oldalon pró­bál helytállni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A lakosság fe­lé arról nyilatkozik, hogy az uniós korlátozások egy része negatív, így a nemzeti konzultációban is kam­­pányolnak a szankciók ellen. Vi­szont az EU-s pénz is jól jönne, de Orbán nyilván nem kapja meg azt, amit kért. Az orosz barátság is elég homályos, ugyanis aki két lóra sze­retne ráülni, az valószínűleg közé­jük pottyan. Egy posztkommunista rendszert próbált most fenntarta­ni a kormány a korlátozásokkal és árakkal, de úgy néz ki, hogy csődöt vallanak. A mai ember nem elég­szik meg az „eddig volt, most már nincs” mondattal (Gulyás Gergely - kormányinfó). Elfogyott a benzin, már alig lehet cukrot, tejet és lisztet venni. Természetesen van egyfaj­ta pánikvásárlási kedv a szomszé­doknál, de mi van akkor, ha szán­dékosan fogják vissza az árukat a bizonytalanságban? Olyan nincs, hogy kedd este a Mól vezérigazga­tója azt nyilatkozza, hogy 2 hónap a visszaállás, de másnap reggel már gond nélkül lehet kapni üzemanya­got. (Mi is érezzük, hogy van egy csavar a történetben, ugye?) Érdekesség: a Mól az import üzemanyag egy részét a pozsonyi Slovnafttól vásárolta, s még így sem mutatott ki veszteséget. Ez szinte minden termékkel így van, amely Magyarországon a boltok polcain „hatósági áron” kapható. A poszt­­kommunista ideált valló rendszer nem tartható fenn, túl sok a lázadás. A hiány rosszabb, mint a drágulás. Valószínűleg csak azért nem tudja a kormány ezt fenntartani, mert nincs lakhatási, egészségügyi és munka­helyi biztonság az emberek számára, tehát a hiány egy baljós ómen, mint­sem öröm. Viszont a rossz döntések alól is ki kell bújni, így jött létre a „szankciós ársapka” fogalom. Orbánék úgy gondolják, hogy azért nem tudják már fenntartani a kedvezményeket, mert az Európai Unió bevezeti az egységes korláto­zásokat, így vissza kell állítani a ré­gi árakat. Mindezt a „csúnya, rossz szankcióknak” köszönhetjük, így a „szankciós ársapka” kifejezést hasz­náljuk az árstop megszűnése után. Szlovákiában normál áron tanko­lunk, kicsit drágábban a válságnak köszönhetően, Magyarországon vi­szont a szankciós ársapka alatt tan­kolhatunk. Tehát nem is az orosz­ukrán konfliktus az oka, és nem vál­ság van, hanem a magyar emberek védelme a brüsszeli szankciókon múlik. (Igen, túlzás nélkül állítható: ezt a szép csengésű szót szinte min­den platformon percenként tolják le a torkunkon.) Tudjuk, hogy oroszba­rát vezetőség van hatalmon, de lát­ványos a pártfogás, amelyet pártat­lansággal próbálnak leplezni. Amennyiben a kormány nem vál­toztat a hozzáállásán, akkor lassan tényleg „háborús” helyzet alakul­hat ki Magyarországon, mert a retró oroszbarát hozzáállás és a lakossá­gi igények egymás ellen mennek majd. Bizonyára a háború kirobba­násáig rokonszenvesebb volt az em­bereknek Magyarország politikája, ami mostanra a hullámok közt kezd elveszni, s erőteljesen meglátszik a vezetőség kicsinysége segítség nél­kül is. Jelenleg a keleti barátok nem fognak pénzt adni bérekre, élel­miszerekre, munkahelyek fenntar­tására és az energiára sem. Vagy mélyen a zsebükbe nyúlnak a poli­tikusok, vagy itt az ideje pályát mó­dosítani. (Lubomfr Kotrha) A 2022-es év hősei az iráni nők Az év hőseinek választotta az iráni nőket és lányokat a Time magazin. A fiatalok szó szerint az életüket kockáztatva vonul­nak az utcára, hogy kiálljanak a jogaikért a hatalmon lévő konzervatív rezsim ellen. Az ellenállást 2017 telén egy Vida Movahed nevű nő kezdte, aki a te­­heráni Forradalom utca egy forgal­mas pontján felállt egy közműládára, fehér fejkendőjét egy botra tűzte és feltartotta. A fehér sál a megadást jelző fehér zászlót idézve békés til­takozást fogalmazott meg a rezsim öltözködési szabályai ellen. Vida Movahedet pár órán belül letartóz­tatták. Egy hónappal később azonban egy egyetemi hallgató, Narges Hos­­seini ugyanazon a helyen, ugyan­úgy demonstrált. A mozgalomhoz, amely a #TheGirlsof RevolutionStreet (A Forradalom utca lányai) néven vált ismertté, egyre többen csatlakoztak. A nők virágokat hagytak tiltakozásaik helyszínein, hogy inspirálják egymást és a felnövő generációt. Az Iránban jelenleg utcán lévő nők megdöbbentően nagy része ép­pen csak tinédzser. A Time újság­írója úgy látja, hogy az utóbbi évek­ben az állam mintha ráébredt volna, hogy le van maradva az öltözködési szabályok tekintetében, és „láthatóan megijedt.” Eddig körülbelül 400 tüntető vesz­tette életét a Mahsza Amini halálát követően kirobbant tüntetéshullám­ban. Nemrégen az iráni futballcsapat kemény fenyegetést kapott az iráni vezetőségtől, amiért a katari világ­­bajnokságon nem énekelték el az irá­ni himnuszt november 21-én az Ang­lia elleni mérkőzésük előtt. (168) Kiverte a biztosítékot a szlovák külügyérnél és néhány po­zsonyi újságírónál Szijjártó Péter, aki e hét eleji hivatalos pozsonyi tárgyalásai során Robert Ficóval és Andrej Dan­­kóval is tárgyalt. Hazai magyar politikusaink közül csupán Simon Zsolt bírálta a küldazdasági és külügyminiszter találkozóját a két ellenzéki politikussal. A Szövetség vezetői viszont hallgattak, pe­dig többen nem is olyan régen szinte már gyűlölködve ostorozták Bu­­gár Bélát és a Híd pártot, mert 2016 tavaszán kormányalícióra léptek a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal. A visegrádi négyek keddi találkozóját követően a köztévé és -rádió munkatársának kérdésére Rastislav Káéer feldúltan keresgélte a dip­lomácia finomkodó szavait, miközben elmondta, hogy tömény itallal, méghozzá ginnel igyekezett megfékezni a vérnyomását, amely akkor szökött magasra, amikor tudomást szerzett erről a két találkozóról. Az­tán leszedte a keresztvizet a Smer elnökéről, akit gerinctelennek mi­nősített, bérmálkozott is, holott kommunistának vallotta magát. Utána kioktatta budapesti partnerét, hogy a szlovák kormánytagok sosem ke­resik fel hivatalos látogatásaik során a magyarországi ellenzék képvise­lőit. Dankóról nem tett említést. Mert ő már nem sok vizet zavar a hazai belpolitikában, legfeljebb - Roman Pataj szlovák publicista megfogal­mazása szerint - Putyinék mostanság alvó ügynöke. Szijjártó viszont azt válaszolta, hogy több mint nyolc esztendeje tár­cavezető, de ilyen bírálat még sosem érte, mert a demokrácia értékrend­je szerint nincs semmi kifogásolnivaló abban, ha bármelyik miniszter hivatalos külföldi látogatása során az adott ország ellenzéki politikusai­val is tárgyalóasztalhoz ül. Ami elvben igaz, mégis érdemes megfontol­ni a Simon Zsolt pártelnök jegyezte Magyar Fórum sajtónyilatkozatát, amely rámutat, hogy a magyar külügyér azokkal állt szóba, akik meg­hurcolták és kiüldözték az országból Maiina Hedviget, illetve megveret­ték a DAC szurkolóit. Ez a találkozó azt is üzeni, hogy elfogadható az együttműködés a maffiaállam létrehozóival és működtetőivel - hangsú­lyozza a dokumentum. A Fico-Szijjártó eszmecsere értelme és célja leginkább a közös saj­tótájékoztatójukon domborodott ki. Nemzeti közösségünk polgárainak nagy többsége valószínűleg nem értett egyet a magyar diplomácia ve­zetőjének azzal a kijelentésével, miszerint Robert Fico megérdemli a magyarok és Magyarország tiszteletét. A szlovák exkormányfő 2012-től - amikor személyesen először egyezkedett Orbán Viktorral - valóban támogatta a két szomszéd ország gazdasági együttműködésének növe­lését, új határátkelők megnyitását, az energiarendszerek összekötését. Ugyanakkor ő indítványozta a szlovákiai kettős állampolgárságot tiltó törvény gyorsitott elfogadását. Svätopluk szobrának leleplezésekor a pozsonyi várban báránybőréből kibújva harsogta, hogy a morva fejede­lem szlovák volt, a szlovákság szentje pedig nem István, hanem Cirill és Metód, holott közös történelmünk egyházi hagyományai ezt a kérdést is sokkal árnyaltabban ítélik meg. Kizárt dolog, hogy minderről a magyar kabinet illetékes tagjai ne tudnának. Ám itt és most Orbán Viktor a felvidéki magyarság szem­pontjainál és érdekeinél, valamint a szlovákiai belpolitikai tényéknél sokkal fontosabbnak tartja, hogy Fico az ukrán-orosz háborúról ugyan­úgy vélekedik, mint ő. A Smer elnöke nem támogatja a brüsszeli bürok­ratáknak a magyar kormányt érintő bírálatait, a Budapestet megillető uniós pénzek kifizetésének halogatását. Az is sokat nyom a latban, hogy a Smer elnöke a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan is élesen bírálja az Egyesült Államok jelenlegi politikáját, vagyis szöges ellentétben áll Eduard Heger kabinetjének politikai irányvonalával. Az elkövetkező napokban várhatóan tovább fokozódó hazai belpo­litikai hullámverések moraja nyilván másfele tereli a keddi kellemetlen epizódot bírálók figyelmét. Ám még így sem érdektelen, főleg Budapes­ten és a Szövetség pozsonyi székházában okulni a történtekből. FIGYELŐ Európa egyik nagy bomlasztója Orbán Orbán Viktor idén is felkerült a Politico legmeghatározóbb em­bereinek listájára, és Európa má­sodik „legbomlasztóbb” embe­re lett. A Politico három kategóriába sorolja a politikusokat, össze­sen 28-at: cselekvők, álmodozók és bomlasztok. Orbán Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Szergej Lavrov orosz külügy­miniszterrel a harmadik kategó­riába került. „A cselekvők azok, akiknek for­mális hatalmuk van, a bomlasz­tok azok, akik készen állnak a status quo felborítására, míg az álmodozók azok, akik az euró­pai hatalmat és politikát mozgató eszméket képviselik” - írja a lap a kategóriákról. „Úgy tűnik, Orbán Viktor meg­törte Brüsszelt” - kezdi Orbán bemutatását a lap. Említik azt is, hogy elítélte a „kevert fajú” nem­zeteket, majd megfogadta, hogy Magyarországon sosem lesz ilyen. „Megfojtja a szabad sajtót, aláássa az igazságszolgáltatást, elfojtja a demokráciát, LMBTQ- ellenes törvényeket hoz” - írják. A magyar miniszterelnök máso­dik lett a kategóriájában, az élen Giorgia Meloni végzett. Érdekesség, hogy az álmodozók kategóriába került Vlagyimir Pu­­tyin is, feltehetően a Szovjetunió méretét megközelítő Orosz Föde­ráció elképzelései miatt. A Time magazinhoz hasonlóan a Politi­­cónál is Volodimir Zelenszkij lett az év embere. (444 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents