Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-09 / 284. szám
www.ujszo.coml 2022. december 9. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Orbán-szleng: „szankciós ársapka” A magyar kormány a közelmúltban beszüntette az úgynevezett üzemanyagárstopot, amelynek az volt a célja, hogy a magyar embereket védje a drágulástól. A töltőállomásokon már nem lehet hatósági áron kapni benzint és gázolajat, hanem piaci áron kell beszerezni. Az egészben csak az volt megmagyarázhatatlan, hogy közeledve az év végéhez egyre kevesebb helyen lehetett feltölteni a tartályokat, valahol az 5 literes korlátozást is bevezették, de miután kedd éjjel eltörölték a kedvezményt, szerda reggelre az üzemanyaghiány egy csettintésre megszűnt. Mi történik valójában? Az Orbán-kormány a kialakult háborús válságban két oldalon próbál helytállni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. A lakosság felé arról nyilatkozik, hogy az uniós korlátozások egy része negatív, így a nemzeti konzultációban is kampányolnak a szankciók ellen. Viszont az EU-s pénz is jól jönne, de Orbán nyilván nem kapja meg azt, amit kért. Az orosz barátság is elég homályos, ugyanis aki két lóra szeretne ráülni, az valószínűleg közéjük pottyan. Egy posztkommunista rendszert próbált most fenntartani a kormány a korlátozásokkal és árakkal, de úgy néz ki, hogy csődöt vallanak. A mai ember nem elégszik meg az „eddig volt, most már nincs” mondattal (Gulyás Gergely - kormányinfó). Elfogyott a benzin, már alig lehet cukrot, tejet és lisztet venni. Természetesen van egyfajta pánikvásárlási kedv a szomszédoknál, de mi van akkor, ha szándékosan fogják vissza az árukat a bizonytalanságban? Olyan nincs, hogy kedd este a Mól vezérigazgatója azt nyilatkozza, hogy 2 hónap a visszaállás, de másnap reggel már gond nélkül lehet kapni üzemanyagot. (Mi is érezzük, hogy van egy csavar a történetben, ugye?) Érdekesség: a Mól az import üzemanyag egy részét a pozsonyi Slovnafttól vásárolta, s még így sem mutatott ki veszteséget. Ez szinte minden termékkel így van, amely Magyarországon a boltok polcain „hatósági áron” kapható. A posztkommunista ideált valló rendszer nem tartható fenn, túl sok a lázadás. A hiány rosszabb, mint a drágulás. Valószínűleg csak azért nem tudja a kormány ezt fenntartani, mert nincs lakhatási, egészségügyi és munkahelyi biztonság az emberek számára, tehát a hiány egy baljós ómen, mintsem öröm. Viszont a rossz döntések alól is ki kell bújni, így jött létre a „szankciós ársapka” fogalom. Orbánék úgy gondolják, hogy azért nem tudják már fenntartani a kedvezményeket, mert az Európai Unió bevezeti az egységes korlátozásokat, így vissza kell állítani a régi árakat. Mindezt a „csúnya, rossz szankcióknak” köszönhetjük, így a „szankciós ársapka” kifejezést használjuk az árstop megszűnése után. Szlovákiában normál áron tankolunk, kicsit drágábban a válságnak köszönhetően, Magyarországon viszont a szankciós ársapka alatt tankolhatunk. Tehát nem is az oroszukrán konfliktus az oka, és nem válság van, hanem a magyar emberek védelme a brüsszeli szankciókon múlik. (Igen, túlzás nélkül állítható: ezt a szép csengésű szót szinte minden platformon percenként tolják le a torkunkon.) Tudjuk, hogy oroszbarát vezetőség van hatalmon, de látványos a pártfogás, amelyet pártatlansággal próbálnak leplezni. Amennyiben a kormány nem változtat a hozzáállásán, akkor lassan tényleg „háborús” helyzet alakulhat ki Magyarországon, mert a retró oroszbarát hozzáállás és a lakossági igények egymás ellen mennek majd. Bizonyára a háború kirobbanásáig rokonszenvesebb volt az embereknek Magyarország politikája, ami mostanra a hullámok közt kezd elveszni, s erőteljesen meglátszik a vezetőség kicsinysége segítség nélkül is. Jelenleg a keleti barátok nem fognak pénzt adni bérekre, élelmiszerekre, munkahelyek fenntartására és az energiára sem. Vagy mélyen a zsebükbe nyúlnak a politikusok, vagy itt az ideje pályát módosítani. (Lubomfr Kotrha) A 2022-es év hősei az iráni nők Az év hőseinek választotta az iráni nőket és lányokat a Time magazin. A fiatalok szó szerint az életüket kockáztatva vonulnak az utcára, hogy kiálljanak a jogaikért a hatalmon lévő konzervatív rezsim ellen. Az ellenállást 2017 telén egy Vida Movahed nevű nő kezdte, aki a teheráni Forradalom utca egy forgalmas pontján felállt egy közműládára, fehér fejkendőjét egy botra tűzte és feltartotta. A fehér sál a megadást jelző fehér zászlót idézve békés tiltakozást fogalmazott meg a rezsim öltözködési szabályai ellen. Vida Movahedet pár órán belül letartóztatták. Egy hónappal később azonban egy egyetemi hallgató, Narges Hosseini ugyanazon a helyen, ugyanúgy demonstrált. A mozgalomhoz, amely a #TheGirlsof RevolutionStreet (A Forradalom utca lányai) néven vált ismertté, egyre többen csatlakoztak. A nők virágokat hagytak tiltakozásaik helyszínein, hogy inspirálják egymást és a felnövő generációt. Az Iránban jelenleg utcán lévő nők megdöbbentően nagy része éppen csak tinédzser. A Time újságírója úgy látja, hogy az utóbbi években az állam mintha ráébredt volna, hogy le van maradva az öltözködési szabályok tekintetében, és „láthatóan megijedt.” Eddig körülbelül 400 tüntető vesztette életét a Mahsza Amini halálát követően kirobbant tüntetéshullámban. Nemrégen az iráni futballcsapat kemény fenyegetést kapott az iráni vezetőségtől, amiért a katari világbajnokságon nem énekelték el az iráni himnuszt november 21-én az Anglia elleni mérkőzésük előtt. (168) Kiverte a biztosítékot a szlovák külügyérnél és néhány pozsonyi újságírónál Szijjártó Péter, aki e hét eleji hivatalos pozsonyi tárgyalásai során Robert Ficóval és Andrej Dankóval is tárgyalt. Hazai magyar politikusaink közül csupán Simon Zsolt bírálta a küldazdasági és külügyminiszter találkozóját a két ellenzéki politikussal. A Szövetség vezetői viszont hallgattak, pedig többen nem is olyan régen szinte már gyűlölködve ostorozták Bugár Bélát és a Híd pártot, mert 2016 tavaszán kormányalícióra léptek a Smerrel és a Szlovák Nemzeti Párttal. A visegrádi négyek keddi találkozóját követően a köztévé és -rádió munkatársának kérdésére Rastislav Káéer feldúltan keresgélte a diplomácia finomkodó szavait, miközben elmondta, hogy tömény itallal, méghozzá ginnel igyekezett megfékezni a vérnyomását, amely akkor szökött magasra, amikor tudomást szerzett erről a két találkozóról. Aztán leszedte a keresztvizet a Smer elnökéről, akit gerinctelennek minősített, bérmálkozott is, holott kommunistának vallotta magát. Utána kioktatta budapesti partnerét, hogy a szlovák kormánytagok sosem keresik fel hivatalos látogatásaik során a magyarországi ellenzék képviselőit. Dankóról nem tett említést. Mert ő már nem sok vizet zavar a hazai belpolitikában, legfeljebb - Roman Pataj szlovák publicista megfogalmazása szerint - Putyinék mostanság alvó ügynöke. Szijjártó viszont azt válaszolta, hogy több mint nyolc esztendeje tárcavezető, de ilyen bírálat még sosem érte, mert a demokrácia értékrendje szerint nincs semmi kifogásolnivaló abban, ha bármelyik miniszter hivatalos külföldi látogatása során az adott ország ellenzéki politikusaival is tárgyalóasztalhoz ül. Ami elvben igaz, mégis érdemes megfontolni a Simon Zsolt pártelnök jegyezte Magyar Fórum sajtónyilatkozatát, amely rámutat, hogy a magyar külügyér azokkal állt szóba, akik meghurcolták és kiüldözték az országból Maiina Hedviget, illetve megverették a DAC szurkolóit. Ez a találkozó azt is üzeni, hogy elfogadható az együttműködés a maffiaállam létrehozóival és működtetőivel - hangsúlyozza a dokumentum. A Fico-Szijjártó eszmecsere értelme és célja leginkább a közös sajtótájékoztatójukon domborodott ki. Nemzeti közösségünk polgárainak nagy többsége valószínűleg nem értett egyet a magyar diplomácia vezetőjének azzal a kijelentésével, miszerint Robert Fico megérdemli a magyarok és Magyarország tiszteletét. A szlovák exkormányfő 2012-től - amikor személyesen először egyezkedett Orbán Viktorral - valóban támogatta a két szomszéd ország gazdasági együttműködésének növelését, új határátkelők megnyitását, az energiarendszerek összekötését. Ugyanakkor ő indítványozta a szlovákiai kettős állampolgárságot tiltó törvény gyorsitott elfogadását. Svätopluk szobrának leleplezésekor a pozsonyi várban báránybőréből kibújva harsogta, hogy a morva fejedelem szlovák volt, a szlovákság szentje pedig nem István, hanem Cirill és Metód, holott közös történelmünk egyházi hagyományai ezt a kérdést is sokkal árnyaltabban ítélik meg. Kizárt dolog, hogy minderről a magyar kabinet illetékes tagjai ne tudnának. Ám itt és most Orbán Viktor a felvidéki magyarság szempontjainál és érdekeinél, valamint a szlovákiai belpolitikai tényéknél sokkal fontosabbnak tartja, hogy Fico az ukrán-orosz háborúról ugyanúgy vélekedik, mint ő. A Smer elnöke nem támogatja a brüsszeli bürokratáknak a magyar kormányt érintő bírálatait, a Budapestet megillető uniós pénzek kifizetésének halogatását. Az is sokat nyom a latban, hogy a Smer elnöke a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan is élesen bírálja az Egyesült Államok jelenlegi politikáját, vagyis szöges ellentétben áll Eduard Heger kabinetjének politikai irányvonalával. Az elkövetkező napokban várhatóan tovább fokozódó hazai belpolitikai hullámverések moraja nyilván másfele tereli a keddi kellemetlen epizódot bírálók figyelmét. Ám még így sem érdektelen, főleg Budapesten és a Szövetség pozsonyi székházában okulni a történtekből. FIGYELŐ Európa egyik nagy bomlasztója Orbán Orbán Viktor idén is felkerült a Politico legmeghatározóbb embereinek listájára, és Európa második „legbomlasztóbb” embere lett. A Politico három kategóriába sorolja a politikusokat, összesen 28-at: cselekvők, álmodozók és bomlasztok. Orbán Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel a harmadik kategóriába került. „A cselekvők azok, akiknek formális hatalmuk van, a bomlasztok azok, akik készen állnak a status quo felborítására, míg az álmodozók azok, akik az európai hatalmat és politikát mozgató eszméket képviselik” - írja a lap a kategóriákról. „Úgy tűnik, Orbán Viktor megtörte Brüsszelt” - kezdi Orbán bemutatását a lap. Említik azt is, hogy elítélte a „kevert fajú” nemzeteket, majd megfogadta, hogy Magyarországon sosem lesz ilyen. „Megfojtja a szabad sajtót, aláássa az igazságszolgáltatást, elfojtja a demokráciát, LMBTQ- ellenes törvényeket hoz” - írják. A magyar miniszterelnök második lett a kategóriájában, az élen Giorgia Meloni végzett. Érdekesség, hogy az álmodozók kategóriába került Vlagyimir Putyin is, feltehetően a Szovjetunió méretét megközelítő Orosz Föderáció elképzelései miatt. A Time magazinhoz hasonlóan a Politicónál is Volodimir Zelenszkij lett az év embere. (444 hu)
