Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-09 / 284. szám
www.ujszo.coml 2022. december 9. KÖZÉLET 3 Bugár: Platformokra szükség van Bugár Béla szerint a Szövetség elnökének kellene a párton belüli ellentétek feloldásán dolgoznia CZlMER GÁBOR Szükség van-e a Szövetség platformrendszerére, mi a véleménye Forró Krisztián pártelnöki teljesítményéről, illetve van-e személyes ellentét közte és Berényi József között, egyebek mellett erről is kérdeztük Bugár Bélát, aki megalakulása után az MKP-t, majd a Hidat vezette. A Szövetség MKP-platformja váratlanul úgy döntött, január 28- ára összehívja a párt kongresszusát. A közgyűlésen fel akarják számolni a Szövetségen belül működő platformrendszert. Ezt azonban a Híd- és Összefogás-platform ellenzi. Mit gondol erről? Szerintem ettől nagyobb hibát csak Richard Sulíkék (az SaS elnöke - szerk. megj.) követtek el, amikor kiléptek a mostani kormányból, de nem kényszerítettek ki előrehozott parlamenti választást. Senki, beleértve engem is, nem számított arra, hogy a Szövetség az önkormányzati választáson ilyen jó eredményeket ér el. Ugyanakkor Berényi József hiába érvel a megyei választáson elért sikere mellett azzal, hogy majdnem megduplázta az ő személyére érkező voksok számát, hiszen meg kell nézni, hogy 2017-ben csak nagyjából 30 százalékos, most pedig 43 százalékos volt a részvétel. Ellenben az olyan helyeken, mint Losonc, ahol csak öt százalékkal növekedett a választási részvétel, Agócs Attila, a Híd-platform tagja ugyancsak majdnem megduplázta az eredményét. De hasonló sikert ért el az MKP-platform részéről Csenger Tibor Nyitra megyében, vagy Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere is. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a választók értékelték, a pártok megegyeztek, amit azzal háláltak meg, hogy többen mentek el szavazni és a Szövetség jelöltjeire voksoltak. Na most ezt az eredményt teszi kockára az, aki újabb feszültségeket vált ki a párton belül. Hiszen széteshetne a Szövetség. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a választók azért járultak többen az urnákhoz és szavaztak a Szövetségre, mert a párt valamiféle platformokat tartalmaz. A választókat nem is az érdekli, hogy vannak-e platformok a párton belül, hanem az, hogy csönd van-e a Szövetségben, a politikusai egy irányba tolják-e a szekeret. A Híd- és az Összefogás-platform is például egy pont után visszafogta magát azzal kapcsolatban, hogy Berényi József nem a párt alapszabálya értelmében lett a Szövetség Nagyszombat megyei elnökjelöltje. Nem volt veszekedés és feszültség, sőt, közösen kampányoltak. Viszont, ha most a Híd és az Összefogás tiltakozása ellenére megszüntetik a platformrendszert, akkor megint csak feszültség lesz. Az 1998-ban létrejött MKP-ban sem működtek a platformok. Miért? A párt elnökének sohasem csak az egyik platform véleményét kell képviselnie. Ha felidézzük, az egykori MKDM volt az, amely egykor átnevezte magát MKP-ra és ez volt az a jogi szubjektum, amibe másik két szereplő beolvadt. Akkor pártelnökként találkoztam azzal a véleménnyel, mi szerint az MKDM- esek szerették volna meghatározni a párt lépéseit. Én azonban akkor erre nemet mondtam, és azt csináltuk, amiben a másik két szereplővel megegyeztünk. A másik dolog, hogy az MKP létrejötte után rögtön bekerültünk a kormányba, és talán senkinek nem volt lehetősége, illetve ideje azzal foglalkozni, mit csinál a másik. Ráadásul mindegyik elődpárt tagjainak jutott valami, volt, aki miniszter lett, más a külképviseletbe került stb. A platformok több kérdésben kűlön-kUlön álláspontot fogalmaznak meg, elég csak a magyar kormánnyal kapcsolatos Ügyekre gondolni. A párt így nem tud egy irányba haladni, a platformok eltérő álláspontjai a választókban is kétségeket ébreszthetenek. Nem akadályozza a platformrendszer a Szövetségnek a működőképességét? Ezzel kapcsolatban az egykori MKP-ból szeretnék egy példát hozni. A művi terhességmegszakítással kapcsolatban az MKDM mindig elutasító állásponton volt. Ebben a kérdésben tehát megállapodást kellett keresnünk a liberális MPP-vel. így arra jutottunk, hogy a művi terhességmegszakítást nem támogatjuk, de a megoldás nem a betiltása, hanem a fiataloknak a felelősségteljes kapcsolatokra való nevelése. Egy ilyen témában is meg tudtunk egyezni. Forró Krisztián pártelnöknek a feladata, hogy ilyen témákban leültesse a platformokat, megpróbáljon közös álláspontot előmozdítani. Én ezt azonban nem látom, hogy csinálná. Inkább azt tapasztalom, hogy Forró Krisztián csak az MKP-platform elnöke, és ez nem jó. Minden témában ki lehet alakítani egy ilyen közös álláspontot? A magyar kormányhoz fűződő viszony kapcsán ugyanis nem igazán közelednek az egyes platformok nézetei. Valóban nem minden témában lehet ezt megtalálni. A Hídban is volt olyan, hogy az LMBTQI-ügyekben inkább szabad kezet adunk a képviselőinknek. Én azt is elhiszem, hogy az MKP sokkal jobban rá van kapcsolódva a különféle magyarországi forrásokra, mint a másik két platform. Akkor azonban el kell fogadni, hogy nekik ebben a kérdésben más lesz a véleményük. Hasonlóan lehet eljárni külpolitikai ügyekben, vagy az orosz-ukrán háború kérdésében is. De ez nem azt jelenti, hogy a bennünket, kisebbségeket érintő témákban meg lehetne engedni valamiféle feszültségeket a párton belül. séget nem váltottunk ki. Biztos nem egyszerű meggyőznie a sajátjait, ráadásul Berényi öleléséből sem könynyű kitömi, hiszen ő most is ott áll mögötte. Szerintem Forró most egy hibát vétett, ugyanis neki kellett volna elindulnia Nagyszombat megyében a megyeelnöki tisztségért. De ez nem jelenti, hogy szükségszerűen neki kellett volna a megyei alelnöki székbe ülnie, ezt átengedhette volna Berényinek. Forrót viszont nem igazán ismerik a választók, az ismertségét kellene növelni. Ezáltal komolyabban és határozottabban tudna nemet mondani a párttársainak. A beszélgetésünk során többször bírálta Berényi Józsefet, az MKP-platform elnökét. Személyes ellentét van önök között? az MKP döntsön. Az ilyesmiben Berényi egyébként elég tapasztalt. Amikor engem 2007-ben az MKP elnöki tisztségébe nem választottak újra, akkor is az történt, hogy Berényi, Csáky és Duray körbejárták a küldötteket és meggyőzték őket. Az ilyesmi valószínűleg ott van Berényi Józsefben. Ha ugyanis megszünteti a másik két platformot, akkor előbb-utóbb egy MKP 2-t tudnak létrehozni. Ami abból a szempontból, hogy gyorsan képes dönteni jó, de abból a szempontból, hogy be sem fognak jutni a parlamentbe, mert megint feszültség lesz, nem jó. Berényi József részéről felmerülhet az érv, mi szerint ahhoz, hogy a párt működőképes legyen, Az MKP-t az 1998-as megalakulása után közel tíz évig ön vezette. Forró Krisztián most önhöz hasonlóan szintén egy pártegyesítés után létrejött közös szubjektum élén áll. Hogyan értékeli az ő pártelnöki teljesítményét? Esetleg milyen tanácsot adna neki? Tanácsolni nem tanácsolhatok semmit, mert ugye Forró Krisztián kijelentette, nincs szükségük a javaslataimra. Ezzel együtt is igaz, hogy Forrónak nincs könnyű dolga. Az MKP ugyanis 12 évig kígyót-békát kiabált a Hídra. Nem állítom, hogy a Híd bűntelen volt, de mi soha ilyen feszültNem volt köztünk soha személyes ellentét, de voltak dolgok, amikben nem értettünk egyet. Ha azonban arról beszélünk, hogy egy pártnak van szelleme, akkor Berényi József a rossz szelleme. Például egy évvel ezelőtt ő hozta fel, hogy meg kell szüntetni a platformok rendszerét. Érdemes arról is beszélni, mi a lényege annak, ha ez a rendszer megszűnik. Az MKP a Szövetség különböző döntéshozói testületéiben most 50 százalékban van jelen. Ha azonban a platformokat megszűntetik, akkor egy-egy alkalommal meg lehet azt szervezni, hogy csak az említett belső különbségeket el kell simítani. Egyetértek. De nem úgy kell ezt megtenni, hogy a másik kettőt kinyírjuk. Ön azt gondolja, azok, akik a Hídból és az Összefogásból a platformok esetleges eltörlése után is a pártban maradnának, ez után nem fogalmaznának meg különvéleményeket? Ez nem így működik. Ez fából vaskarika lenne. Most azonban a Szövetségen belül a platformrendszer azt biztosítja, hogy ezeknek a különvéleményeknek van egyfajta intézményes csatornázása. Ha ez eltűnne, akkor egy belső kényszer alakulna ki, hogy a párt politikusai egy irányba mozogjanak. Nincs most erre szükség a Szövetségnek? Igen, erre szükség van, de a párt vezetőségének és elsősorban a párt elnökének kellene ezért tennie. Ha komoly különbségek vannak a Szövetségben, például a Fidesszel kapcsolatos vélemények tekintetében, akkor a párt elnökének a feladata az, hogy megállapodjanak. 2-3 kérdésben lehet különvéleménye az egyes platformoknak, de a többi kérdésben közösen kell fellépni. És az is igaz, hogy azokban a témákban, mint amilyenek a kisebbségi ügyek, a platformoknak nem lehet különvéleménye. Míg például néhány külpolitikai dologban, bár én pártelnökként nem örülnék neki, lehetnének ilyenek. A szlovákiai magyar politikumnak a magyar kormányhoz fűződő viszonya olyan kérdés, amelynek gyakorlati relevanciái is vannak. Ha ön lenne a Szövetség elnöke, ebben a kérdésben egy közös álláspontot erőltetne a párton belüli platformokra, vagy éppen ellenkezőleg, meghagyná, hogy lehessen saját véleményük? El tudja ön képzelni, hogy a közös MKP idején Duray Miklósnak nem volt más véleménye az akkori Fidesz-kormányról, mint nekem? De ennek ellenére együtt mentünk el a Magyar Állandó Értekezlet (a magyar kormány és a határon túli magyarok politikai képviseletének egyeztető szerve - szerk. megj.) ülésére. Most a Szövetség elnöke megtette azt, hogy ennek a testületnek az ülésére csak az MKP-sokat vitte el. Ilyen nincs! Mi egy dolgot leszögeztünk: nekünk a szlovákiai magyarok képviselete az első. Itt kell eldöntenünk, hogy milyen irányba megyünk, kivel fogunk tudni együttműködni, hogyan akarjuk elérni a céljainkat. Ezekben Magyarország nem tud segíteni. Akkor tud mellénk állni, ha netán itt kisebbségellenes atrocitások történnének. Ilyen esetben be tudja kapcsolni a nemzetközi kapcsolatrendszerét, ahogy azt a Meciar-korszakban meg is tette. A szlovák politikum oldalán a szereplők jelenleg elhiszik azt, hogy a Szövetség az ország demokratizálódásában működne közre? Egyrészt nem hiszik ezt. Az olyan témákban ugyanis, amelyek az egész ország számára meghatározóak, nem hangzanak el a párt elnöke, alelnöke vagy vezetősége részéről sommás vélemények. Másrészt fel kell tenni a kérdést, kivel lehet együttműködni. A jelenlegi OEaNO-val nem lehet. Az SaS-szel? Richard Sulikkal veszekedhetnénk azon, hogy mennyire tönkretette ezt a pártot. Ott van még a sokszor szidott Smer. A Peter Pellegrini vezette Hlas is kínálkozik, de arról meg azt mondják egyesek, hogy az ugyanaz, mint a Smer, csak talán egy kicsivel elfogadhatóbb. De ki marad még? Ha a Szövetség most kijelenti, ha a parlamentbejut, ki mindenkivel nem lesz hajlandó koalícióra lépni, akkor hazudni fognak, mert vagy nem fognak kormányozni, vagy olyannal fog kelleni együttműködniük, akire nem is gondoltak. A beszélgetést teljes terjedelmében az ujszo.com oldalon olvashatják.
