Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-06 / 281. szám
10 KATAR 2022 FOCITIPP ■ 2022. DECEMBER 6. www.ujszo.com Mit ér az edző, ha külföldi? Az idei világbajnokság 32 válogatottja közül kilencnél dolgozott külföldi edző, de vébét még senki sem nyert idegenként Mindig kényes kérdés, hogy ki legyen egy válogatott szövetségi kapitánya. Ha az ország komoly múltra tekint vissza, pláne, ha a FIFA-világranglista alapján a legjobbak közé tartozik, szinte megbocsáthatatlan bűn a külföldi szakember alkalmazása. De idegengyűlöletnek számít-e, ha a szurkolók úgy vélik, csak honfitárs érezheti át a csapat minden nyűgét? A The Athletic érdekes statisztikákat közölt a 2022-es, katari világbajnokság kapcsán. Ghána és Dél-Korea felfokozott hangulatú összecsapása kihatott Paulo Bentóra, Dél-Korea portugál szövetségi kapitányára, aki elegánsan lekezelt a győztes csapat tagjaival és stábjával, majd keményen összeszólalkozott a bíróval - olyannyira, hogy Anthony Taylor piros lapot mutatott fel az edzőnek (Fotók: tasr/aP) Vannak érvek a bővítés mellett A kaliforniai székhelyű sportportál azt írta, az idei világbajnokság kezdetén a 32 válogatottból kilencnél dolgozott külföldi edző. Ez eggyel több, mint 2018-ban volt, de elmarad a mindenkori csúcstól, 2006-ban ugyanis 14 ilyen szövetségi kapitány tevékenykedett. A továbbjutó 16 csapat között azonban már csak egy maradt hírmondónak — csak lapzártánk után derül ki, hogy a portugál Paulo Bento mire megy Dél-Koreával Brazília ellen. A többi csapat azonban már kiesett, azaz nem biztos, hogy Katar (Félix Sánchez, spanyol), Kanada (John Herdman, angol), Irán (Carlos Queiroz, portugál), Ecuador (Gustao Alfaro, argentin), Mexikó (Gerardo Martino, argentin), Szaúd-Arábia (Hervé Renard, francia), Costa Rica (Luis Fernando Suarez, kolumbiai) és Belgium (Roberto Martinez, spanyol) számára megérte az a luxus, hogy Néhány gyengébb mérkőzés után fogtuk a fejünket, hogy mi lesz itt, amikor nem 32, hanem már 48 csapat méri össze erejét a következő, 2026-os vébén. Márpedig az már eldöntött tény, hogy a FIFA létszámot emel, ezzel pedig a mezőny még jobban felhígul. Ugyanakkor a nemzetközi szövetség statisztikai aduászt is rejteget a közvélemény meggyőzésére: a katari vébén ugyanis az afrikai és az ázsiai csapatok nagyszerűen szerepeltek a csoportkörben. Az egy dolog, hogy a hat ázsiaiból három és az öt afrikaiból kettő továbbjutott a nyolcaddöntőbe, ami új rekordnak számít. De az is csúcs, hogy az öt afrikai válogatott mindegyike és a hatból öt ázsiai Walid Regraguit kinevezése telitalálatnak bizonyult a marokkói válogtottnál külföldi szakembert alkalmazott. Vajon ez azt jelenti, tényleg nem jó ötlet külföldi edzőt keresni? Kezdjük néhány ténnyel. Az 1930-as első világbajnokság óta 80 válogatott vett részt a vb-ken, ebből 55-en foglalkoztattak legalább egy olyan szövetségi kapitányt, aki nem az országban született, nem volt honosított állampolgár, vagy játékosként nem képviselte azt a nemzetet. A maradék között megtalálható Magyarország is. Összesen 379 szakember ült legalább egy alkalommal a kispadon vb-meccsen, közülük 100-an a sajátjukon kívüli országot irányítottak. A 100-ból 61 nem játszott az adott országban, nem dolgozott vagy élt ott hosszabb ideig a kinevezése előtt, ráadásul ebből a 100-ból 74-en még csak nem is az általuk irányított ország kontinenséről származott. Ez persze nem meglepő, főleg az afrikai és ázsiai csapatok hittek és hisznek az európai szakemberekben. együttes nyert legalább egy csoportmérkőzést - összesen hetet-hetet. És hát ki ne szeretne olyan kiscsapatot látni egy ekkora tornán, amely nem mindig a pofozógép szerepét tölti be és olyan csapatokat győz le, mint Brazília, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Argentína, Németország, Portugália és Dánia. Van kontinens, ahol ez a vb történelmi jelentőségű Ha csak a világbajnokságot nyert nemzeteket nézzük, akkor láthatjuk, hogy részsikereket érhettek csak el a külföldiek. Argentínát 1934-ben az olasz Felipe Pascucci, Franciaországot az angol Sid Kimpton irányította, az AC Milánnál Serie A-t nyerő magyar Czeizler Lajos 1954-ben Olaszország, a nagyszerű argen tin/francia szakember, Helenio Herrera 1962-ben Spanyolország szövetségi kapitánya volt. Anglia volt a legkísérletezőbb, de a svéd Sven-Goran Erikssonnal 2002-ben és 2006- ban csak negyed-, az olasz Fabio Capellóval 2010-ben pedig csupán nyolcaddöntős volt. Elefántcsontpart az egyeden olyan válogatott, amely egynél több világbajnokságon szerepelt, és soha nem irányította hazai szakember. Kamerun ugyanebben a cipőben járt az idei vébéig, amikor is Rigobert Songgal érkezett Katar-Roberto Martinez nemhogy nem vezette csúcsra a belga aranygenerációt, de a vezetése alatt omlott össze a csapat
