Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-06 / 281. szám
www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2022. DECEMBER 6. KATAR 2022 11 Hervé Renard igaz médiasztár, Szaúd-Arábia szövetségi kapitányaként a továbbjutás nem jött neki össze, de az argentinokat legyőzték (Fotók: tasr/ap) FIFA WORLDCUP Qat_nr2022 ba, de azzal, hogy Marokkó is menesztette Vahid Halilhodzicot és Walid Regraguit nevezte ki, olyan történt, amire 1978 óta nem volt példa: minden afrikai csapatnál hazai edző dolgozott. Mondjuk az argentin vébén ez nem volt nagy durranás, hiszen csak egy ország, Tunézia kvalifikálta magát a kontinensről. Nem véleden, hogy az idei helyzetet az Afrikai Labdarúgó-szövetség történelmi jelentőségűnek nevezte, és állította, az afrikai edzők felemelkedése szempontjából ez jelentős eredmény, hiszen végre akadnak olyanok, akik veszik a bátorságot és a legmagasabb szinten is szerencsét próbálnak. Az is érdekesség, hogy afrikai csapatokat eddig 30 alkalommal irányítottak külföldiek a világbajnokságon, de azok a szakemberek sem kontinensen belülről érkeztek. Afrika szeme Marokkón Apropó, Afrika! Amikor 1990-ben Kamerun a veterán, de az államelnök kérésére 38 évesen visszatérő Roger Milla vezetésével ámulatba ejtette a világot, akkor úgy tűnt, a kontinens kifogyhatatlan a felfedezetlen csodagyerekekből. Boldogboldogtalan arra vágyott, hogy afrikai futballistája legyen. Ez volt az a békebeli korszak, amikor az Újpest még külön embert is kiküldött, hogy kinézze a felfedezni való légiósokat, de az általa hozott guineai trió olyan falábúnak bizonyult, hogy összesen tíz meccset tudott felmutatni az NB 1-ben úgy, hogy egyikük egyszer játszott, másikuk pedig pályára sem léphetett... De az a Milla-féle válogatott valóban szeretnivaló volt, és az angolok elleni félelmetes negyeddöntőn hét percre volt a továbbjutástól. Aztán jött Gary Lineker, aki előbb hoszszabbításra mentette a csatát, majd újabb büntetőjével Angliát lőtte a négy közé. Szenegál 2002-ben és Ghána 2010-ben szintén a nyolc közé jutott, utóbbinak minden esélye megvolt az elődöntőre, de miután Luis Suárez a 121. (!) percben kézzel kiütötte a kapuba tartó labdát, Asamoah Gyan a lécre vágta a büntetőt. A tizenegyesrúgásoknál pedig Uruguay volt a jobb. Négy éve úgy tűnt, végleg elszállt a nagy álom, hiszen egyeden afrikai csapat sem jutott az egyenes kieséses szakaszba. Katarban azonban történtek jelek arra vonatkozólag, hogy az afrikai futball nem halt meg teljesen. Ugyan kiesett a csoportkörből Tunézia és Kamerun, de előbbi a címvédő Franciaországot, utóbbi Brazíliát verte 1-0-ra. Ugyanakkor Szenegál továbbjutott (majd simán kiesett Anglia ellen), Marokkó pedig olyat tett, amire 24 éve nem volt példa: megnyerte a csoportját. Legutóbb erre Nigéria volt képes 1998-ban - hogy aztán Dánia hazapofozza egy sima 4-1- gyel. Marokkó ennél talán jobb csapat most, kérdés, hogy kedden, Spanyolország ellen kijön-e ebből egy nagy bravúr. Külföldi edzővel még sohasem nyertet vébét Visszatérve a külföldi edzőkre, csak az eredmények alapján nem mindig jobb egy csapatnak, ha kívülről kér és kap szakmai segítséget. Az biztos, hogy egyeden csapat sem nyert világbajnokságot külföldi kapitánnyal, döntőbe is csak ketten jutottak: Svédország 1958-ban az angol George Raynorral, Hollandia pedig 1978-ban az osztrák Ernst Happellel. Heten jutottak az elődöntőbe: Raynor és Happel mellett az egykori MTK-csatár, Nagy József Svédországgal 1938-ban, a brazil Otto Glória Portugáliával 1966-ban, a holland Guus Hiddink Dél-Koreával és a brazil Luis Felipe Scolari Portugáliával 2006-ban, illetve a spanyol Roberto Martinez Belgiummal 2018-ban. De megközelíthetjük máshogyan is, hiszen nem feltédenül az éremért való harc a siker egyeden jelzője. Azokban az országokban, amelyek nem tartoznak a labdarúgás hagyományos nagyhatalmai közé, még egy külföldi is .hozhat szemléletváltást, sikert, örömet. Az idei világbajnokság előtt 37 különböző csapat érte el minden idők legjobb helyezését külföldi irányítással. Ez tizenegy olyan csapatot is jelent, amelyek csupán egy vébén jártak. De akadnak olyanok is, mint Mexikó, amely 1986-ban veredenül lett 6. a jugoszláv Bora Milutinovic vezetésével, 1990-ben Kamerun az orosz Valerij Nyepomnyjascsij, Írország az angol Jackie Charlton irányítása alatt remekelt, míg a már említett Ghána 2010-ben a szerb Milovan Rajevac vezetésével játszhatott negyeddöntőt. „Határozottan ez szakmai pályafutásom legnagyobb és legboldogabb pillanata. Ez volt az első világbajnokság afrikai földön, és mi voltunk az egyeden afrikai csapat, amely továbbjutott a csoportkörből. Izgatott voltam, mert büszkévé tettük az egész kontinenst” - mondja Rajevac. Marco Rossi jó úton jár De ami a legfontosabb, az edzőnek mindig ismernie kell az adott ország kultúráját. .Amikor új környezetbe kerülök, nagyon fontos, hogy megértsem az ottaniak kultúráját és mentalitását, és találjak olyan minőségi, helyi szakembert, akivel együtt dolgozhatok. A nyitottság és a szervezettség a kulcstényezők” - vélte Rajevac. Az angol Roy Hodgson 28 év után juttatta ki Svájcot az 1994- es vébére, de azt mondta, nagyon nehezen fogadták el. Sőt, egy általa meg nem nevezett, németül beszélő svájci játékos történetét is megosztotta, aki nem volt annyira jó, hogy állandó tagja legyen a válogatottnak, mire azt híresztelte, az edző nem beszél németül, ő nem beszél franciául, ez az oka a kimaradásának. ,^mikor legközelebb találkoztunk, megszólítottam németül. Mondtam neki, hogy rossz ürügyet talált. Ha nem hívom meg, az nem a nyelv miatt lesz, hanem mert szerintem nem elég jó.” Fabio Capello szerint a nyelv egyébként sem lehet gond. ,Az emberek azt mondták, hogy a játékosok nem értik az angolomat, de ez futball. Itt 20 szó -is elég” - magyarázta. Ezekből kiindulva Magyarország kifejezetten jó helyzetben van. Marco Rossi jó szakember, érdeklődik a kultúra iránt, Magyarországon él, mindent tud az NB I-ről. Ha vele sikerülne kivívni a világbajnoki szereplést, senki sem kárhoztatná... Pincési László » Scaloni szerint a játékosai arra születtek, hogy elviseljék a nyomást Lionel Scaloni szövetségi kapitány szerint az argentin labdarúgó-válogatott játékosai arra születtek, hogy elviseljék azt a nyomást és feszültséget, amely az olyan kiélezett mérkőzéseken nehezedik rájuk, mint az ausztrál csapat ellen szombaton 2-1-re megnyert nyolcaddöntő a katari világbajnokságon. „Ahogy korábban is mondtam, ezek a játékosok ezekre a meccsekre születtek. A szaúdiaktól elszenvedett vereség óta három nagyon intenzív találkozót játszottunk, melyeken a kiesés veszélyével is szembe kellett nézni. A futballistáim viszont képesek megoldani ezt a feladatot" - fogalmazott a 44 éves szakvezető. A tréner kifejtette, a futballban megtörténhet, hogy az ellenfél szerez egy gólt, ahogy tette a csoportkor első fordulójában a végül 2-1-re győztes Szaúd-Arábia vagy a nyolcaddöntőben Ausztrália, de ilyenkor is hinniük kell a saját játékukban. Scaloni úgy vélte, csapata kifejezetten szépen futballozott Ausztrália ellen, de már a következő feladatra, a holland együttesre fókuszál. Ahogy fogalmazott, megtiszteltetés lesz számára az Oranje szövetségi kapitányával, Louis van Gaallal találkozni. „Talán nem játszanak olyan szépen, mint a korábbi holland csapatok, de vannak erősségeik, melyeket remekül használnak ki. Egy nagyszerű mérkőzés lesz, de az egyik csapatnak búcsúznia kell majd, sajnos" - mondta az ellenfélről Scaloni. Az ezredik mérkőzésén eredményes csapatkapitány, a hétszeres aranylabdás Lionel Messi szerint a világbajnokságon minden összecsapás nehéz, melyeken csak az számít, hogy a végén sikerült-e nyerni. Az ausztrálok szövetségi kapitánya, Graham Arnold a kiesés ellenére nagyon büszke volt a tanítványaira: „Remélem, Ausztráliában mindenki elismeri, amit végrehajtottunk itt Katarban. Nagyon büszke vagyok a fiúkra és hálás azért az erőfeszítésért, amit értem tettek". A kétszeres vb-győztes argentinok pénteken játszanak a hollandokkal az elődöntőért. A világbajnokság nem nyaralás! Németország ugyan 4-2-re megverte Costa Ricát a katari labdarúgó-világbajnokságon, viszont ez sem volt elég a továbbjutáshoz az E csoportból. A találkozó után a németek szövetségi kapitánya, Hansi Flick megszólalt a távozásával kapcsolatban. „Gyorsan meg fogjuk oldani a problémát. Egyelőre nehéz erről beszélni a kiesés után, de hamarosan meglátjuk, hogy alakul majd a jövő." Flick már a torna alatt is rengeteg kritikát kapott. A spanyolok elleni mérkőzést megelőzően a német Bild arról számolt be, a közhangulat javítása érdekében Hansi Flick szövetségi kapitány engedélyezte, hogy a német válogatott táborhelyéül szolgáló Zulal Wellness Resort luxus üdülőtelepen a játékosok két napig a családtagjaikkal, feleségükkel vagy barátnőjükkel legyenek, a hozzátartozók az éjszakát is a táborban tölthették - ez pedig igencsak kiverte a biztosítékot a német sajtó és a kommentelők körében is. „Hansi, a világbajnokság nem nyaralás!" felkiáltással emelt szót a Bild a jelenség ellen, és információja szerint a labdarúgók mintegy fele élt is a lehetőséggel. A 23 éves Kai Havertz nem tartozik közéjük, ő meg is szólalt a Bildben: „Nekem nem volt vendégem, de meg tudom érteni, hogy vannak olyan srácok itt, akiket örömmel tölt el, hogy láthatják a feleségüket és a gyerekeiket." Felettébb furcsa lehetett, hogy a lap szerint úgy zajlott le egy heves vitákkal tarkított csapatmegbeszélés csütörtök este, hogy még ott voltak a hozzátartozók. A Bild azt írja, természetesen terítékre kerültek a Japán ellen elkövetett hibák, és Flick kapitányt például azzal vádolták, Leon Goretzkát csak azért cserélte be a gólszerző Ilkay Gündogan helyett, mert „kedveskedni" akart a Bayern Münchennek. Erre is reagált a lapnak Kai Havertz: „Természetes, hogy huszonhat játékos között vannak véleménykülönbségek, nincs ebben semmi rendkívüli. A szövetségi kapitányt azzal biztosan nem lehet vádolni, hogy ne beszélne velünk őszintén és nyíltan, vagy ne hallgatná meg mindenki véleményét." Az ARD német közszolgálati rádió- és tv-csatorna kikérte a korábbi klasszis csatár, a ma már a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) menedzsereként dolgozó Oliver Bierhoff véleményét is, aki úgy fogalmazott: „Mítosz, hogy tizenegy csapattársnak barátságban is kell lennie egymással, azok az idők már elmúltak. Némi súrlódás és konfliktus még jót is tesz." Hansi Flick jövője egyelőre kérdéses a német válogatott élén Hullanak a kapitányok A világbajnokságról kieső néhány válogatottnál már értékelték a teljesítményt, a szövetség vagy maga a kapitány döntött a jövőjéről. Az első távozó Gerardo Martino volt, miután Mexikó kiesett a csoportkörben, az argentin edző közölte, nem marad a posztján. „Én vagyok az első számú felelős ezért a borzalmas csalódásért. A szerződésem abban a pillanatban lejárt, hogy a játékvezető hármat fújt a sípjába" - mondta az újságíróknak a 60 éves szakember. A 2018-ban világbajnoki bronzérmes Belgium ugyancsak a csoportkörben búcsúzott, Roberto Martinez a könnyeivel küzdve jelentette be távozását, bár hozzátette, ezt a döntést már korábban meghozta. „Nem tudom tovább folytatni. Elköszöntem a játékosoktól és a szakmai stábtól. Befejeztem volna, bármi történik, akár világbajnokok is lehettünk volna" - mondta. Hasonlóképpen nyilatkozott Otto Addo, a ghánaiak szövetségi kapitánya is, aki dortmundi munkája mellett előbb ideiglenes jelleggel vállalta el a munkát, majd a vb-kvalifikációval hosszabbított. „Egyértelmű volt számomra, hogy a világbajnokság után távozom, a családommal ugyanis Németországban látjuk a jövőnket. Szeretem a Dortmundnál végzett munkámat, boldog és elégedett vagyok ott. A vébé után akkor is távoztam volna, ha megnyerjük" - nyilatkozta.
