Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-05 / 256. szám

4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 5. | www.ujszo.com Súlyos helyzet a hajókon Róma. Az olasz kormány a nők és gyermekek partra szál­lítását mérlegeli a külföldi felség­jelzésű NGO-hajókról, miközben Berlin után Oslo is nemet mon­dott az együttműködésre, Párizs viszont bejelentette, hogy egy kis csoportot kész befogadni. A szi­cíliai partoknál három nem kor­mányzati szervezet (NGO) hajója vár kikötésre több mint egy hete. Fedélzetükön több mint 800-an tartózkodnak. A szervezetek sze­rint „súlyos” a helyzet a hajókon, és rosszabbodott az időjárás is, ezért egyre sürgetőbb a kikötés. Róma feltételként szabja, hogy az NGO-hajókon azonosítsák a me­nedékkérelemre jogosultakat, akiket egyenesen Németország­ba és Norvégiába küldenének to­vább. Berlin és Oslo a nemzetkö­zi jogra hivatkozik, hangsúlyoz­va, Olaszországnak a hajókhoz legközelebbi biztos kikötőként segítséget kell nyújtani a tenge­ren bajbajutottaknak. (MTI)' r Észak-koreai tüzérségi lőgyakorlat Szöul. Észak-Korea tüzérsé­gi lőgyakorlatot tartott tegnap­ra virradóan, amelynek során mintegy 80 tüzérségi lövedéket lőtt ki egy tengeri határzónába - közölte Dél-Korea. Szöul szerint Phenjan megsértett egy 2018-as Korea-közi megállapodást. Előző nap Észak-Korea több rakétát indított, köztük interkon­tinentális ballisztikus rakétát, ami arra késztette az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy meghosszabbítsa jelenleg folyó hadgyakorlatát. Lloyd Austin amerikai védel­mi miniszter és Li Dzsong Szup dél-koreai védelmi miniszter washingtoni találkozóján a két ország közös nyilatkozatban tett ígéretet arra, hogy új intéz­kedéseket keresnek a szövetség „eltökéltségének és képességei­nek” demonstrálására az ismé­telt észak-koreai provokációkat követően. A feszültség tovább foko­zódott a térségben azzal, hogy Észak-Korea idén rekordszámú rakétakísérletet hajtott végre, köztük csak szerdán legalább 23-at, és csütörtökön többek kö­zött egy interkontinentális raké­tával is. Egy magas rangú ame­rikai kormányzati tisztviselő csütörtökön azt mondta, bár az Egyesült Államok már májusban közölte, hogy Észak-Korea 2017 óta először nukleáris kísérletek­re készül, egyelőre nem tudni, hogy azt mikor hajtja végre. Az Egyesült Államok úgy vé­li, Kínának és Oroszországnak van befolyása arra, hogy meg­győzze Észak-Koreát, ne kezdjen újabb atombomba-kísérletekbe - mondta a tisztviselő. Diplomaták szerint Washing­ton kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy nyilvános ülést tartson Észak-Korea ügyében, ezt a kérést a tanács többi tagja, Nagy-Britannia, Franciaország, Albánia, Írország és Norvégia is támogatta. Ezzel egy időben Phenjan el­ítélte az USA és Dél-Korea tér­ségbeli hadgyakorlatait (MTI) Katonai tiszteletadás mellett, Novák Katalin magyar köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót tegnap, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján a budapesti Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon maradt. (MTi-feivétei) Scholz: Kína gyakoroljon befolyást Moszkvára MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Peking. Olaf Scholz német kancellár tegnap arra kérte Kínét, hogy gyakoroljon befolyást Oroszországra az ukrajnai háború befejezé­se érdekében. Peking és Berlin egyetért abban: elfogadhatatlan, hogy Oroszország atomfegyverek bevetésével fenye­getőzik -jegyezte meg a német kan­cellár Li Ko-csiang kínai minisz­terelnökkel közös pekingi sajtótájé­koztatóján. A nukleáris fegyverek alkalmazásával Moszkva átlépné azt a határt, amelyet a világ orszá­gai együtt húztak meg - folytatta. Scholz szerint Kína nagy jelentő­ségű ország, és felelős a békéért a vi­lágban. A kancellár visszautasította a pekingi útjával kapcsolatos bírála­tokat, és aláhúzta: válságos időkben a szokásosnál is fontosabb a párbe­széd. Eközben Li Ko-csiang azt hang­súlyozta: reméli, hogy mihamarabb vége lesz az ukrajnai háborúnak. „Nem engedhetjük meg magunk­nak az erőszak további fokozódását” - mutatott rá, aláhúzva, hogy a szem­ben álló feleknek a béketárgyalások újrakezdésére kellene törekedniük. Scholz óva intette Kínát a katonai beavatkozástól Tajvanon, ugyanak­kor megerősítette: Németország az egy Kína-elv híve. Kína szakadár tartományának tekinti a szigetet, amely a kínai kommunisták 1949- es polgárháborús győzelme óta ön­álló kormánnyal rendelkezik. A német vezető Pekingből arra kérte Vlagyimir Putyin orosz el­nököt, hogy hosszabbítsa meg a fe­kete-tengeri ukrán gabonaszállítá­si megállapodást, amely november 19-én lejár. „Az éhínség nem válhat fegyverré” - fűzte hozzá. Scholz Hszi Csin-ping kínai el­nökkel is találkozott. A Kínai Kom­munista Párt és az ország élére nem­rég újraválasztott Hszi kiemelte: könnyű lerombolni a politikai bi­zalmat, de nehéz újjáépíteni. Éppen ezért Pekingnek és Ber­linnek tiszteletben kell tartania egymást és a másik legfontosabb érdekeit. Hszi egyúttal szorosabb együttműködést szorgalmazott a két ország között a nemzetközi kérdé­sekben a világ békéje és fejlődése érdekében. Dezertőröket fenyegetnek London. Az orosz hadsereg valószínűleg a visszavonulási út­vonalakat lezáró és a dezertőrö­ket fegyverrel fenyegető egysé­geket vonultatott fel az Ukrajná­ban bevetett alakulatok mögött, mivel gyenge a harctéri morál, és előfordul, hogy a katonák nem akarnak harcolni - áll a brit ka­tonai hírszerzés tegnap ismerte­tett helyzetértékelésében. A londoni védelmi miniszté­rium által közzétett hírszerzési értesülés szerint ezek a mögöttes egységek a támadó műveletek végrehajtásának kikényszeríté­se végett azzal fenyegetik a visz­­szavonuló orosz katonákat, hogy lelövik őket. A tárca megjegyzi, hogy Orosz­ország ilyen alakulatokat már ko­rábbi konfliktusokban is bevetett. A brit katonai hírszerzés sze­rint valószínűsíthető, hogy az orosz tábornokok egy ideje elvár­ják a beosztott parancsnokoktól a dezertőrök elleni fegyverhasz­nálatot, és ennek része lehet olyan felhatalmazás is, hogy a parancs­szegőket egy figyelmeztetés után agyon kell lőni. A tábornokok emellett való­színűleg akár a védők haláláig tartani akarják a védelmi pozíci­ókat is - fogalmaz a londoni hír­szerzési tájékoztatás. A brit katonai hírszerzés sze­rint a dezertőrök elleni fegyver­­használat taktikája jó eséllyel az Ukrajnában bevetett orosz ala­kulatok gyenge minőségét, ala­csony morálját és a fegyelem hi­ányát tükrözi. A Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) főigaz­gatója, Rafael Gross közben be­jelentette, hogy egyelőre nem találta nyomát úgynevezett pisz­kos bomba készítésének Ukraj­nában, ezt három helyszínen el­végzett ellenőrzés is igazolta. Orosz vezetők az elmúlt na­pokban sorozatosan arra figyel­­mezettek, hogy Ukrajna úgyne­vezett piszkos bombával készül támadást elkövetni, vagyis olyan robbanószerkezettel, amely ha­gyományos töltetet tartalmaz, de radioaktív szennyezőanyagot szór szét. (MTI) Nyertes olvasónk visszajelzése Bűnözők a mozgósított katonák közt Moszkva. Oroszországban 318 ezer embert mozgósítottak, akik közül eddig 49 ezret vezé­nyeltek a harci övezetbe - mond­ta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kamerák előtt, miután a népi egység napja alkalmából koszorút helyezett el egy emlék­műnél a moszkvai Vörös téren. Az orosz elnök aláírta azt a tör­vényt, amely engedélyezi, hogy mozgósítás esetén behívhassák katonai szolgálatra azoknak az elítélteknek egy részét, akiknek súlyos bűncselekmény miatti ítéletét nem törölték, vagy még nem töltötték le a büntetésüket. A pénteken közzétett jogszabály szerint a mobilizáció nem terjed­het ki azokra, akiket pedofília, terrorcselekmény, túszejtés, il­legális fegyveres csoport szerve­zése, légi, vízi vagy vasúti közle­kedési eszközök eltérítése miatt marasztaltak el. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents