Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-05 / 256. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.coml 2022. november 5. I 5 Hogyan vezetsz? Sok területen megfigyelhető egyfajta visszafejlődés Nagyon sok téma van, amiről írni, beszélni lehet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy csak egyféleképpen. Az akárcsak picit is másfélének minősített megnyilvánulást valakik már dezinformációként kezelhetik, aminek következményei lehetnek. Nem csoda, hogy az én generációmból sokaknak úgy tűnik, mintha e téren a rendszerváltás előtti idők szele fújdogálna. De más területeken, például a tömegközlekedés kultúrájában is megfigyelhető egyfajta visszafejlődés. Amikor utazni kezdtem, sok volt a rozoga busz. Minden nyíláson át süvített a szél, télen hideg volt - a sofőrök néha be sem fűtöttek -, nyáron pedig meg kellett főni, s mivel légkondi még nem létezett, mindenki kinyitotta a saját kis ablakát, aztán ott ültek az utasok a huzatban, akár órákig. Ezek a buszok gyakran késtek, de olyan is volt, hogy az indulásnál percekkel korábban elviharzottak. A sofőrök gyakran bömböltették a rádiót. Egyszer Lévára utaztam, és szólt a fúvószene. Valahol Nyitra után már elegem lett a sok csinnadrattából, előrementem és megkértem a buszvezetőt, hogy halkítsa le a rádiót. Nem fogom idézni, amiket mondott nekem. Csak akkor csillapodott le, amikor egy férfi a védelmemre kelt. De a zenét nem halkította. Az évek folyamán aztán változások álltak be. Tudom, a tömegközlekedést mindig szokás szapulni, de mivel nekem van összehasonlítási alapom, úgy gondolom, sokat fejlődött. Ma már gyönyörű, modern távolsági buszok vannak, légkondival, kényelmes ülésekkel, wifivel. És vécével! Az más kérdés, hogy bizonyos járatokon sosem használható, amire a sofőr nem figyelmezteti az utasokat. így fordulhatott elő, hogy két hete egy kisgyerek bekakilt a buszon, mert a vécé zárva volt, s a sofőr nem is volt hajlandó kinyitni. De a buszvezetők többsége segítőkész, kulturált és kedves. Ok is hallgatnak rádiót, de diszkréten, senkit sem zavarnak vele. Most viszont úgy látom, újra változni kezd a helyzet. Egyre több a külföldi sofőr, és többen közülük kezdik visszahozni a tömegközlekedésbe a kultúrálatlanságot. Például az egyik villamosvezető olyan hangerővel hallgatta a sportközvetítést, hogy az utasok dobhártyája majd kiszakadt, s amikor ezt valaki szóvátette, durván szitkozódni kezdett (bár inkább káromkodásnak hangzott). De a legjobb az egyik távolsági busz sofőrje volt. Megkérdeztem tőle, hogy faluzik-e ez a busz. Nem értem, válaszolta. Megkérdeztem még egyszer, hangosabban. Nem értem, mondta újra. Az utasok válaszoltak helyette. Fölszálltam hát. Elindultunk. Bekapcsolt egy déli ritmusúnak tűnő zenét, és a vezetési stílusát is ehhez igazította. A városból kiérve eszeveszett tempóba fogott. Az elsuhanó kerítéseket pirosodó vadszőlő futotta be, száguldottunk át a falvak keskeny útjain, időnként hirtelen fékezett, majd tülkölt eszeveszetten, közben zengett a harmonika, dob, cintányér. A mellettem ülő utason csak úgy ugráltak a vastag láncok, kekszet evett, ami az egyik fékezésnél kirepült a kezéből. Te marha, hogyan vezetsz, kiáltotta magyarul. De hát a sofőr szlovákul sem tudott. Hm. Ez nem baj? Amikor kedden bemegyek a parlamentbe, szerinted melyik párt trikóját vegyem fel? (Lubomir Kotrha) Eltűnhet a gleccserek harmada A következő évek erőfeszítéseitől függetlenül 2050-ig eltűnhet a világörökség részét képező gleccserek egyharmada - írta jelentésében az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). Egyebek között az olaszországi Dolomitokban, az egyesült államokbeli Yosemite és Yellowstone nemzeti parkban, valamint a tanzániai Kilimandzsárón található világhírű jégfolyamok is az enyészeté lehetnek. Az UNESCO ötven világörökségi helyszínen mintegy 18 600 glecscser állapotát figyeli, és a szervezet előrejelzése alapján 2050-ig ezek egyharmada el fog olvadni, de a többit még meg lehet menteni, ha sikerül 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti helyzethez képest. Ha semmi sem változik, akkor 2100-ig a gleccserek mintegy fele teljesen eltűnhet. A világörökség részét képező jégfolyamok a Föld összes gleccserének tíz százalékát teszik ki. A jelentés szerint az UNESCO védelme alatt álló gleccserek évente átlagosan mintegy 58 milliárd tonna jeget veszítenek tömegükből. Ez akkora mennyiségű víz, amennyit Franciaország és Spanyolország használ el egy év alatt. Éz a veszteség körülbelül öt százalékkal járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A legfontosabb, amit tehetünk a gleccserek olvadásának megfékezéséért, hogy drasztikusan csökkentjük a széndioxid-kibocsátást. Az emberiség fele függ a gleccserektől, amelyek olvadékvizét ivóvízként, valamint a mezőgazdaságban és vízerőművekben is hasznosítják. A jégfolyamok emellett nagy kulturális, vallási és turisztikai jelentőséggel bírnak. (MTI) Éghajlati igazságosság BRAUNSTEINER KRISTÓF Vasárnap rajtol az egyiptomi Sarm-es-Sejkben a COP27-es klímacsúcs. Már most elkezdődtek a megtorlások a tüntetők és aktivisták ellen. A világ vezető politikusai, klímakutatói és gazdasági mágnásai ismét összegyűlnek egy klímacsúcsra, ami szakértők szerint az egyik utolsó esélye az emberiségnek, hogy olyan, mérvadó változásokat szavazzanak meg a döntéshozók, amelyekkel meg lehetne fékezni a már javában tomboló környezeti és klimatikus katasztrófát. Ennek a folyamatnak nélkülözhetetlen szereplői a környezetvédelmi nonprofit csoportok, a klímaaktivisták, a civil szervezetek (NGO) és a civil társadalom, úgy eleve. És pont ezeknek a szereplőknek a részvétele lett szélsőségesen, de tervezetten megnehezítve. Miért? Azért, mert az egyiptomi állam, Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök-diktátorral az élen nem akar kritikát hallani, és főleg nem saját civil társadalmától. Hogy korrektek legyünk, a múlt évben Glasgow-ban tartott klímacsúcson sem volt könnyű dolguk az aktivistáknak és a civil szervezeteknek. Majdnem teljesen kizárták őket a tárgyalásokról, és csak korlátozottan kerültek be a konferenciára. Viszont a konferencia helyszínén kívül óriási tüntetések folytak, nyilvános megnyilvánulások, és egy párhuzamos, Az Emberek Klímacsúcsa névre keresztelt konferenciát is megrendeztek, ahol az ENSZ csúcsáról kizárt és kimaradt aktivisták szabadon megvitathatták ötleteiket és elképzeléseiket, hogyan is folytassák harcukat egy ökoszociálisan igazságos jövőért. Ez Egyiptomban lehetetlen. Ugyan van egy tüntetésre kijelölt, elkerített terület, messze a klímacsúcs helyszínétől, ahova előre be kell regisztrálni, majd, akik bekerültek, azoknak minden lépését modern kibermegfigyelési eszközökkel fogják nyomon követni. Ami nem nevezhető szabad tüntetésnek. Főleg nem Egyiptom katasztrofálisan elnyomó mútját ismerve, ami az emberi jogok és a szabad véleménynyilvánítás eltiprása terén megmutatkozik. Jelenleg kb. 60 000 egyiptomi politikai fogoly ül rácsok mögött. A politikai foglyok között emberjogi aktivisták mellett bőven vannak klímaaktivisták is, éppen azért, mert az állam és a katonaság gazdasági és ipari tevékenysége következtében kialakult szennyezésre mertek rámutatni. A független környezetvédelmi szervezetek és kutatók száma drasztikusan csökkent, el lettek némítva. Már csak állami környezetvédelmi munkacsoportok működhetnek, és ezek is csak kiválasztott témákkal foglalkozhatnak. Azt, hogy mennyire fél a Sziszi-rezsim a kritikától és saját állampolgáraitól, maga a helyszín választása mutatja. Sarm es-Sejk egy luxushotelekkel telepakolt üdülőváros, ami nagy fallal van körülvéve, és az egyiptomiak közül maximum a leggazdagabb elit kerül oda. Emellett országszerte a rendőrség minden ok nélkül állít le civileket az utcán, átvizsgálják a telefonjukat, a közösségimédia-kontóikat, nem találnak-e valami politikai tartalmat, és ha igen, akkor viszik is őket a börtönbe. Az állam által problematikusnak ítélt posztok többéves börtönbüntetéssel is végződhetnek - erre egy példa a brit-egyiptomi Alaa Abd el-Fattah esete, aki már évek óta ül egy egyiptomi börtön rácsai mögött, nem jut hozzá a brit nagykövetségről sem senki. Hónapok óta éhségsztrájkot tart, a klímacsúcs kezdetével pedig a vizet is kiiktatja életéből. Szinte biztos, hogy meg fog halni. Nem csak az egyiptomi állampolgárokkal bánnak keményen. A napokban Ajit Rajagopalt, egy indiai klímaaktivistát azért tartóztattak le, mert Kairóból a klímacsúcsra egy kis transzparenst tartva akart elsétálni. Amikor megjelent a rendőrségen egy egyiptomi emberjogi ügyvéd barátja, őt is letartóztatták. 24 óráig fogva tartották őket. Az éghajlati igazságosság és az emberi jogok kéz a kézben járnak. Nem csoda, hogy a klímaaktivisták egyre sokkolóbb módszerekhez nyúlnak, hogy felrázzák a lakosságot az apátiájából. Értékeljük ezt a jogot, és éljünk vele! Egyiptomban, mint a világ egyre több részén, korlátozzák az alapvető emberi jogokat. Ezért kell nálunk még hangosabban kiállni az emberiség kollektív jövőjéért. Ne adjuk fel! FIGYELŐ Felakasztanák Parászka Borókát „Ha a magyarok nem tudják felakasztani Parászka Borókát, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova” - mondta egy sepsiszentgyörgyi beszélgetésen a Mi Hazánk nemzetpolitikai kabinetjének vezetője. Az erdélyi újságíró szerint nem az ő személye a fontos, a Mi Hazánk a közszolgálatiságot és a sajtót támadta meg. A Mi Hazánk szerint semmilyen büntetőjogi kategóriába nem esik, ami elhangzott, de kivizsgálják az esetet, és nem vállalnak felelősséget azért, ha Parászkát vagy más újságírót bántalmaznak. A Transtelex szerint Bartha azt is mondta, hogy ha Ceau$escu kétszer annyit élt volna, akkor se tudott volna akkora kárt okozni a székely népnek, mint „az RTL Klub és a bandája”, de már szerinte a Duna TV is. Szerinte a naiv és tiszta székely nép óhajtotta a magyar szót, „és akkor megjelent a Magyar Televízió a maga mocskával a zsidók által pontosan kitalált bomlasztó pusztító programokkal, mocsokkal”. Ezután fejtegette Bartha azt: „Vagy meg lehet nézni egy Parászka Borókát, meg lehet hallgatni a Marosvásárhelyi Rádióból, hát (ha) az ilyeneket a magyarok nem tudják felakasztani, maguk közül nem tudják kiiktatni, akkor nem csoda, hogy oda jutunk, ahova jutunk.” (hang hu)
