Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-28 / 274. szám

www.ujszo.coml 2022. november 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Unneprontók Az olyan ősi módszerek, mint a bankrablás, már a múlté... SZABÓ LACI F eltűnt már önöknek, hogy az utóbbi időben alig van bankrablás? Minek is len­ne, hiszen az online tér­ben sokkal több lehetőség van, ott a bűnözők számára mindennap kará­csony van, olyan ütemben csörög a kassza. S mivel mindennapi életünk egyre inkább az online térre terelő­dik, úgy nő a veszély is, hogy előbb­­utóbb mi is besétálunk a bűnözők csapdájába. Most a karácsonyi (on­line) vásárlásokkal, a fekete pénteki akciós őrülettel és a katari vébével kapcsolatban hullanak az áldozatok, de a csalók tárháza kifogyhatatlan, és még a legtapasztaltabb interne­tezők sincsenek biztonságban, elég egy rossz pillanat, egy hirtelen kat­tintás, és máris megtörténik a baj, ami sokszor több száz vagy még több euróba is fájhat. Egyre többen szerezzük be a ka­rácsonyi ajándékokat online, sokszor naponta jön a futár, hozza a megren­delt terméket. Ilyenkor, a nagy vára­kozásban néha gondolkozás nélkül válaszolunk az olyan SMS-üzene­tekre, amelyek valamilyen felme­rülő problémáról értesítenek. Csak tegnap két SMS-t kaptam, az egyik szerint nem kézbesíthető a csomag („Kedves Vásárló! A megadott cím­re nem tudtuk kiszállítani a cso­magot. Kérjen második kísérletet a következő link segítségével: https:// online-parcel...), míg a másik sze­rint a kiszállítás előtt be kell fizetni a vámot (Kedves Vásárló! A csomag kézbesítése előtt, kérem, fizesse meg a Vámot az alábbi link segítségével: https://magyarpossta...). Es ez csak egy nap..'. Ez ugyan magyar verzió, de számos szlovák változat is léte­zik, hiszen a bűnözők minden or­szágban „dolgoznak”, ilyenkor pedig rendkívül könnyű dolguk van. Biz­tosak lehetünk benne, hogy egy-egy ilyen üzenet elolvasása után nagyon sokan kattintanak a linkre (hiszen annyit rendeltek, hogy nem tűnik gyanúsnak egy-egy ilyen üzenet), megadják a személyes és főleg a bankkártyaadatokat, és várják, hogy csöngessen a futár. De a csengőhang nem az ajtónál, hanem a telefonon fog megszólalni, és a banki tájékoz­tató üzenetek arról értesítik, hogy el­tűnt a pénz a kártyájáról! A(z online) bűnözők ugyanis szinte bármilyen banki biztonsági rendszer ellen ren­delkeznek megoldással, nem is olyan régen 5 perc alatt loptak el 3000 eu­­rót egy kártyáról, aláírás és PIN-kód nélkül... És csak azért ennyit, mivel erre az összegre volt beállítva a napi vásárlási limit. Előfordulhat, hogy nem azonnal lopnak, „csak” káros alkalmazást, szoftvert telepítenek a számítógép­re, telefonra (a linkre való kattintás­sal), majd az ott található, személyes és/vagy intim tartalommal (képek­kel, üzenetekkel - kinek ne lennének titkai a telefonban?) zsarolják ki a pénzt („ha nem fizetsz, nyilvános­ságra hozzuk a mocskos képeid, vi­deóid, üzeneteid, az összes barátod, üzletfeled látni fogja” - ilyen és eh­hez hasonló fenyegetésekkel). De nem csak a karácsonyi vásár­lási lázat használják ki, a napokban a fekete pénteki „kihagyhatatlan ak­ciókkal” vagy éppen a katari foci­­vébére „nyert” belépőkkel, utazási csomagokkal csábítanak kattintásra. S ha ez megtörténik (egy ilyen üze­net olvasása közben a legtöbben nem is gyanakodnak, vagy a „mi van, ha mégis igaz?” gondolatsor kísére­tében kattintanak), onnantól nyert ügyük van a csalóknak. Előbb vagy utóbb, többet vagy kevesebbet, de fi­zetni fog a csapdába csalt személy... Az olyan ősi módszerek, mint a bankrablás, már a múlté. Minek is kockáztatna ekkorát a rabló, ha az online térben sokkal többet lehet kaszálni, és a lebukás veszélye is lé­nyegesen kisebb?! Igaz, így sok em­ber, akár szegényebb is, az egész va­gyonával fizet a figyelmetlenségért, de a csalókat ez nem érdekli. Csak a pénz. Érzelmek nélkül. És erre még a meghitt karácsonyi ünnepeket is felhasználják. Hiszen tudják: előbb vagy utóbb, mindenkinek lesz egy gyenge pillanata, amikor kattint. Onnantól pedig nyert ügyük van. Szó szerint... MIK IS AZOK A KIADÁSI LIMITEK? Humanitárius válság lesz Iránban Humanitárius válság felá sod­ródik Irán az ENSZ emberi jo­gi főbiztosa szerint, aki a szer­vezet Emberi Jogi Tanácsának az iráni helyzettel foglalkozó iilásén rámutatott: már 14 ezer embert - köztük gyerekeket - vettek őrizetbe a szeptember óta tartó tüntetéseken. Volker Türk a 47 tagállamot szám­láló testület genfi ülésén felszólította az iráni"hatóságokat, hagyjanak fel a tüntetőkkel szembeni aránytalan fel­lépéssel, és leszögezte: Teherán téved, ha azt hiszi, „be lehet fagyasztani egy társadalmat”. Annalena Baerbock német külügy­miniszter leszögezte: a jelenlegi iráni helyzet egyben „az ENSZ bátorság­próbája is”. Emlékeztetett: jóllehet a világszervezetet az egyes államok szuverenitásának megvédésére hoz­ták létre, „egy rezsim, amely az erejét arra használja, hogy eltiporja saját ál­lampolgárai jogait, az a világszervezet által vallott értékeket is semmibe ve­szi”. Hozzátette: idáig hiába sürgették Teheránt, hogy tartsák tiszteletben az emberek jogait, „a válasz csak még több erőszak, még több halál volt”. Hadidzsa Karimi, az iráni női és csa­ládjogi hivatal elnökhelyettese poli­tikailag motiváltnak nevezte az állí­tásokat, és kijelentette: a közel-keleti országban több mint két hónapja zajló tüntetéseket „nyugati államok szerve­zik”, amelyek bele akarnak avatkoz­ni Irán belügyeibe. Karimi szerint az a Németország, amely ma az emberi jogok mellett áll ki, 35 évvel ezelőtt még Szaddám Húszéin iraki diktátort látta el vegyi fegyverekkel. Az ülést Németország és Izland kezdeménye­zésére hívták össze. (444 hu) I 7 Visszatérhet Matovic? BRANISLAVTOMA A Költségvetési Tanács rendkívül kemény bírálatot fogalma­zott meg a jelenlegi kormánykoalíció sáfárkodásával kap­csolatban. A lényeg: Szlovákia ismét egy lépéssel közelebb került a csődhöz. A felelős költségvetési gazdálkodásról szóló törvény egy komoly problémát vet fel. A kormánykoalíció felelőtlen gazdálkodása miatt már jövő májusban életbe léphetnek az adósságfék-szankciók, az ener­giaválság idején így a politikusoknak a kiadások három százalékát kell majd lekötniük. A kormánynak ezzel párhuzamosan bizalmi sza­vazást kell indítványoznia maga ellen a parlamentben, a pénzügymi­nisztériumnak pedig 2024-re kiegyensúlyozott költségvetést kellene kidolgoznia. Tisztán gazdasági szempontból ez nem jó hír. A Költ­ségvetési Tanács kiszámította az adósságfék erőteljes behúzásának a lehetséges következményeit. Az ország ez esetben drákói, nagyjából 6 milliárd eurós megszorításokra számíthatna. A súlyos költségveté­si megszorítások miatt 35 ezer alkalmazott veszítené el a munkáját. Azoknak pedig, akiket nem bocsátanak el, átlagosan 3 százalékkal csökkenne a bérük. Szlovákiának el kell hárítania ezt a veszélyt, amihez formálisan elég lenne Eduard Heger miniszterelnök bukása, az új kormány ez eset­ben ugyanis automatikusan kétéves védelmet kapna az adósságfékkel szemben. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett ez nem is olyan irreális lehetőség. Ez azonban nem jelentene automatikusan előre ho­zott választást, ez utóbbihoz ugyanis 90 képviselő szavazatára lenne szükség. A jelenlegi törvényhozók többségének azonban nincs esélye arra, hogy újra bekerüljön a parlamentbe, onnan kikerülve pedig egy részük egész biztosan nem tudná megkeresni a havi ötezer eurót. A képviselők tehát pusztán önző okokból nem fognak az előre hozott választásokra szavazni. Az eredmény hatalmas káosz lenne. A pénzügyminiszter, Igor Matovic pedig ezt arra próbálhatja meg kihasználni, hogy visszatérjen a miniszterelnöki posztra. A jelenlegi koalíció különböző megállapo­dások révén 76 parlamenti képviselő támogatását tudja megszerezni, formálisan így új kormányt alakíthatna. Egy ilyen fejlemény a legtöbb ember számára persze elképzelhetetlen. A kormány kinevezése Zuza­­na Caputová feladata, az államfő pedig már a világjárvány idején is nyilvánosan követelte Matovic távozását a miniszterelnöki posztról, ő így biztosan nem fogja támogatni, hogy Matovicot újra kinevezzék a legmagasabb kormányzati posztra. A pénzügyminiszter azonban mestere a zsarolásnak. Most is sike­rült a nyilvánosság egy részét az orvosok ellen fordítania, olyan embe­rekként állítva be őket, mint akiket csak a saját fizetésük érdekel, és akiknek nem okoz gondot, hogy a válságos időkben magukra hagy­ják a betegeiket. Néhány hónap múlva Caputovát is hasonló támadás érheti. Az államfőt azzal vádolhatják, hogy Matovic kormányfői ki­nevezésének a visszautasításával szlovákok millióinak teszi tönkre az életét, megakadályozva a segélyek kifizetését az energiaválság idején. A szlovák politika kaotikus fejlődését tekintve egy ilyen forgatókönyv nem teljesen elképzelhetetlen, még annak ellenére sem, hogy az ál­lamháztartás rossz állapotáért elsősorban Matovic a felelős. A jelenle­gi kormánykoalíció ugyanis az euróövezet legmagasabb államháztar­tási hiányát tervezte be a jövő évre, a felesleges kiadások miatt pedig a szlovák gazdaság csődjének a kockázata az év végére közepesről ma­gasra emelkedik. Más országok kormányai is hasonló problémákkal küzdenek, mégsem teszik ki polgáraikat az államcsőd kockázatának. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa FIGYELŐ Abortuszjog a francia alkotmányban A francia parlament alsóházának törvényhozói megszavazták, hogy az abortuszhoz való jog bekerül­jön az ország alkotmányába - írta az Euronews. A francia nem­zetgyűlésben a törvényhozók kö­zül 337-en szavaztak igennel, és 32-en voksoltak nemmel. Az intézkedést az Egyesült Ál­lamok Legfelsőbb Bíróságának közelmúltbeli döntésére reagálva javasolták, amely hatályon kívül helyezte az 1973-as Roe kontra Wade ügyet, amely korábban or­szágszerte legalizálta az abortuszt. Az USA-ban így jelenleg a szö­vetségi államok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a terhesség­megszakítást, és több államban szinte azonnal korlátozták, vagy egyenesen be is tiltották az abor­tuszt. „Ez a szörnyű visszalépés azt mutatja, hogy amikor a nők saját teste feletti rendelkezési jogá­ról van szó, semmi sem biztos” — áll a francia javaslatban, utalva az amerikai ügyre. Bár az abortuszt 1975-ben dekriminalizálták Fran­ciaországban, az alkotmányban jelenleg semmi sem garantálja az abortuszhoz való jogot. A javaslatot most a szenátusnak kell jóváhagynia, utána országos népszavazásra bocsátják. Egy fel­mérés szerint a francia lakosság több mint 80%-a támogatja az abortuszhoz való jogot. (hvg) Verekedés a parlamentben Verekedésbe torkollott a Sierra Leone-i parlament ülése, amikor a képviselők a következő válasz­tások menetéről vitáztak. A kor­mányzó Sierra Leone-i Néppárt az arányos képviseletet támogat­ja, az ellenzéki Népi Kongresszus alkotmányellenesnek gondolja azt. A képviselők nem átallották egyet nem értésüket durvább módsze­rekkel kifejezni. Néhányukat vé­gül kidobták a teremből. (444)

Next

/
Thumbnails
Contents