Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-28 / 274. szám
6 ! MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 28. | www.ujszo.com r Újra tüntettek az oktatásért Budapesten A Pedagógusok Szakszervezete szervezett tüntetést „Valódi nemzeti konzultációt az oktatásért!" címmel szombat délutánra, először egy petíciót adtak át a Belügyminisztérium képviselőjének, majd a Kossuth térre vonultak a tüntetők. Budapest. A Belügyminisztériumnál néhány százan lehettek. A szervezők bejelentették: a petíciót 112 ezren írták alá. A Pedagógusok Legnagyobb nukleáris erő Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete délután átadta a petíciót a Belügyminisztériumban, majd elindult a menet a Parlamenthez. A menetben jó volt a hangulat, a szokásos skandálások - „nincs tanár, nincs jövő”, „szabad ország, szabad oktatás” - mellett folyamatos volt a kerepelés és a sípolás. Nagy Zsolt, az Örkény Színház színésze Vidnyánszkyról beszélt, azt szeretné, kérjen elnézést a múltkori polgári körös beszédéért a diákoktól és a szülőktől. A Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium egyik tanára arról beszélt, úgy tűnik, van még remény, mert egy diákja a szalagavatón közölte vele: tanár akar lenni. A hatalomnak azt üzente: hallgassák meg egy nemzedék szavát. Széplábi Bori énekesnő elmondta, 30 éve járt általános iskolába, a gyerekei most ugyanoda járnak, mint ő egykor, és még mindig ugyanazok a tanárok tanítanak ott. Ez az elöregedés jele, és a közoktatásban csak „a szent bolondok maradnak”. Szilágyi Kitti budaörsi óvodapedagógus beszélt a nyugdíjból viszszatérő kollégákról, az állandó adminisztrációról, illetve arról is, hogy „egy olyan hatóság dönt a gyerekek iskolaérettségéről, amely sose látta a gyereket”. Az Egységes Diákfront képviselője beszédében azt mondta: élete 5536 napjában nem foglalkozott a hatalom a tanárokkal. „Határozzuk meg mi a saját sorsunkat, védjük meg a jövőnket, szabadságunkat”, tette hozzá. A diákmozgalom másik képviselője arról beszélt, sajnálja, hogy tizenévesen ezen a színpadon kell állnia, majd beszélt az iskolák állapotáról, a diákok túlterheltségéről és az eszközhiány rój. Molnár Áron, noÁr arról beszélt, hogy legyünk dühösek, és ne maradjunk csendben, ne csak az oktatás miatt, hanem minden ügyben. Szerinte egy kormányplakát egy pedagógus bére, összességében ezekből 10 ezer tantermet lehetett volna felújítani. Molnár szerint a „rosszcsont” miniszterelnök havi 3 milliós bére egy pedagógus éves bére. A képviselők mondjanak le a béremelésükről, adják a pedagógusoknak. Mindenhol kezdjenek ülősztrájkba. (24 hu) Egyre nő Putyin brutalitása Phenjan. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető szombaton kijelentette, országa „végső célja” a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása. Az észak-koreai állami média vasárnapi híradása szerint Kim Dzsong Un úgy fogalmazott, az Eszak-Koreát és népét megvédeni képes nukleáris erő felépítése „a legnagyobb és legfontosabb forradalmi cél, és az ország végső célja a világ leghatalmasabb stratégiai erejének, az évszázadban példa nélküli abszolút erőnek a birtoklása”. A politikus akkor beszélt erről szombaton, amikor több tucat katonatisztet és tudóst léptetett elő, akik részt vettek a „Hvaszong-17”, legújabb fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) tesztelésének előkészítésében, amelyet Kim Dzsong Un a „világ legerősebb stratégiai fegyverének” nevezett. Phenjan legutóbbi ICBM-rakétatesztjét november 18-án hajtotta végre, amely ismét nemzetközi bírálatot váltott ki. Az ICBM-rakéták több mint 5500 kilométert képesek megtenni, ám több ENSZ-határozat megtiltja, hogy Eszak-Korea ilyen és más ballisztikus rakétákat teszteljen, amelyek a kialakításuktól függően képesek lehetnek akár nukleáris robbanófejek hordozására is. A Koreai-félszigeten a helyzet nagyon feszült. (MTI)HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Berlin. Az orosz erők csapást mértek vasárnap a Herszon városát tápláló villamos vezetékekre, az energetikai szakemberek azonban alig fői óra alatt rendbe hozták a hálózatot - számolt be Jaroszlav Janusevics, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója. A tisztségviselő közölte, újra van áram azokban a lakásokban, amelyeket szombatig vissza tudtak kapcsolni a vezetékre. Hozzátette, hogy a szakemberek feszültség alá helyeztek egy másik nagyfeszültségű vezetéket. Valentin Reznyicsenko, Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy a reggeli órákban az orosz erők rakétatámadást hajtottak végre Krivij Rihben a vasúthálózat ellen. Két rakéta csapódott be, és komoly károkat okozott a közlekedési infrastruktúrában. A támadásban senki sem sérült meg - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy szombaton Ukrajna-szerte hét civil vesztette életét és 19 sérült meg orosz támadásokban. A Dnyipro városát ért szombati rakétaesapás miatt egy embert holtan találtak egy ház romjai alatt. A támadás során 13 helyi sérült meg, közülük hármat kórházban ápolnak. Herszon megyét szombaton 54 ízben lőtték az orosz erők, egy civil meghalt, ketten megsebesültek, köztük egy gyermek — közölte a régió kormányzója. Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az ukrán erők Sztelmahivka közelében visszaverték az orosz csapatok támadásait. A település területén az oroszok TOSz-1 A típusú nehéz lángszóró rendszereket használtak. „Az ukrán rakéta- és tüzérségi egységek 2 orosz parancsnoki állást, 11 élőerő-, fegyver- és katonai felszerelésösszpontosulás területét, valamint az ellenség egy másik fontos objektumát találták el” - írta Hajdaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Eddig Ukrajnában 87 310 orosz katona halt meg, mintegy 600 az elmúlt nap alatt. Az ukrán katonák megsemmisítettek 2905 harckocsit és 1897 tüzérségi rendszert. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során. „Az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” - hangsúlyozta Pevkur berlini látogatásán. Bár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború feb-Romba dőlt házak, villany nélkül maradt otthonok Dnyipro városában, de vasárnap már csaknem minden háztartásban helyreállították az áramszolgáltatást (TASR/AP-felvétel) ruár 24-i megindítása előtti méretüket, vagy még nagyobbat - emelte ki a tárcavezető. „Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent” - mondta a politikus. Észtország tervei szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 2,84%-át fordítja védelmi kiadásokra, 2024-ben ez az arány 3,2%-ra nőhet, amely jóval magasabb a NATO 2%-os elvárásánál. Tallin eddig az ország GDP-jének 1%át fordította az ukrán hadsereg támogatására - emelte ki Hanno Pevkur, aki figyelmeztetett a nyugati országok „háborús fáradtságának” veszélyére is. „Moszkva ezt akarja elérni. Oroszország készen áll sokkal hoszszabb ideig szenvedni” - tette hozzá az észt védelmi miniszter. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában. „Németország erős támogatása döntő különbséget jelent” - nyilatkozta Stoltenberg. Korábban vezető ukrán tisztségviselők többször bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának. A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal Stoltenberg leszögezte, a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „mindannyiunknak fenn kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását”. Stoltenberg rámutatott: Vlagyimir Putyin orosz elnök „egyre növekvő brutalitással” reagál az orosz katonai kudarcokra, példaként említve, hogy az orosz légitámadások a tél beállta előtt az ukrán energetikai infrastruktúrát célozzák. „Putyin a téli időjárást is fegyverként igyekszik használni, de nem fog sikerrel járni” - fogalmazott a NATO főtitkára. (MTI) NOVEMBER 29-ÉN, KEDDEN I .t keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! U J o/S<J A tartalomból: • A legjobb mezőgazdasági vállalkozás felsőszemerédi • Együttműködés, innováció, vagy felszámolás a kisgazdaságok jövője? • Sok kukorica végezte silóként... Melléklet az Új Szóban! Ezrek tiltakoztak a korlátozások ellen Sanghaj. Felerősödtek a Covid-korlátpzások elleni tiltakozások Kínában, írja a BBC. Sanghajban több ezer tüntető vonult utcára, a helyszíni beszámolók szerint a tömeg egy része a rendőrökkel is szembeszegült. Pekingben és Nankingban az egyetemisták szerveztek demonstrációkat. A tüntetések azután robbantak ki, hogy az ország nyugati részén lévő Ürümcsit zárlat alá helyezték, egy lakóépületben keletkezett tűz pedig tíz ember életét követelte. Bár a kínai hatóságok tagadják, hogy a tragédiának köze lenne a koronavírus elleni korlátozásokhoz, a helyi tisztviselők pénteken délután hivatalos közleményben kértek bocsánatot az áldozatok hozzátartozóitól. A demonstrációkon Hszi Csin-ping lemondását követelték. Kínában rendkívül ritka, hogy a rezsim ellen nyíltan tömegek mernek felszólalni. (MTI) Hatalmas hadsereg épül Varsó. A lengyel kormány már korábban döntött a gigantikus fegyverbeszerzésről, de az ukrajnai háború kitörése óta felgyorsította - a két fő forrás az USA és Dél-Korea. A hét végén az ukrán határhoz közeli Przewodówban eltemették a 60 éves Boguslawot, a gabonaraktár vezetőjét és az 59 éves Bogdánt, a traktorost, akik életüket vesztették a november 15-ei rakétabecsapódás következtében. A tragédiát egy ukrán légvédelmi rakéta darabjai okozták, ezért a NATO és Oroszország közvetlen katonai konfliktusának a veszélye szertefoszlott. Az az aggodalom megerősödött Lengyelországban, hogy Moszkva politikája fenyegetést jelent, ezért gyors ütemben fejleszteni kell a hadsereget. A szándék nem új, de az ukrajnai háború kirobbanása óta Máriusz Blaszczak védelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes egyre-másra köti a legmodernebb fegyverek beszerzéséről szóló szerződéseket. (MTI)
