Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-26 / 273. szám

www.ujszo.coml 2022. november 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 A szakadék szélén Az orrunkra van kötve, M ilan Krajniak, Szlo­vákia munkaügyi minisztere úgy nyi­latkozott, hogy ja­nuártól a kormány korlátozza a la­kossági hő’, gáz- és energiaárakat, s mindenki megnyugodhat, hisz az állam elegendő forrással rendelke­zik. így egy kicsit megnyugodva dőlhetünk hátra és készülődhetünk a karácsonyra, hisz nem kell ezre­ket félretenni a januári csekkekre. Amúgy fizetünk már így is eleget... Sokan együtt tudnak élni azzal a fájdalommal, amit akkor érzünk, amikor a fizetési szalagot a kezünk­be vesszük. Meglátjuk, mennyi mindent levontak tőlünk, s elúszott a levesbe. Nevezhetjük egy kis pszi­chológiai hadviselésnek is ezt, hisz mindig az orrunkra van kötve, hogy mennyivel lett megrövidítve a mun­kánk értéke. Ebből a szempontból még szép, hogy van az államnak elegendő forrása az energiaárak fe­dezésére, hisz egy bejelentett mun­mennyivel rövidítik meg a munkánk értékét kavállalónál a teljes bér negyede eltűnik az állam felé. Megy a Szoci­ális Biztosítóba, a betegbiztosításra, aztán ott van az adó és a többi. 700 euróból kb. 550 landol az alkalma­zott zsebében jó esetben. (A tapasz­talat azt mutatja, hogy sehogy nem jön ki ez az egyszerű matek, mindig kevesebb kerül kézbe.) Szlovákiában a kormány és a la­kosság viszonya nem ideális, sőt jó­nak sem mondható, ezért az „őszin­te” szemléltetés nálunk nem igazán nyerő fogás. Krajniak ugyanis azt tervezi, hogy az energiafogyasztá­sért kiállított csekkeken feltüntetik nemcsak a befizetendő összeget, ha­nem a segély nagyságát és az ener­gia teljes árát is, hogy aki kezébe veszi, láthassa, hogy mennyit vállal magára az állam a fizetnivalókból. (Például megérkezik a rezsiszámla, melyen 250 euró lesz - ebből 150-et az államkasszából fedeznek, 100-at pedig a háztartás fizet be.) Szlová­kia gazdasága és az életszínvonala a szakadék szélén van, ezzel a húzás­sal pedig nem fogják visszanyerni a választópolgárok szimpátiáját a fejesek. Az természetesen nagyon jó, hogy egy kicsit besegít az állam (már sokkal hamarabb kellett volna lépni, mint minden másban), de az ilyen kis szemléltető húzások nem fogják a viszonyt javítani. Szlovákia jelenleg azon uni­ós országok közé tartozik, ahol az életszínvonal az egyik legször­nyűbb állapotban van. Bulgária és Görögország után a harmadik he­lyen stagnálunk, s valószínűleg ez egy jó darabig nem fog javulni. Az összeomlás szélén egyensúlyoz­va alapvető szükséglet az embe­rek segítése, mégis oly nehezen jön az áldás. Lassan már decembert írunk, de már nyár óta az energia­­válság kételyei közt él a lakosság megválaszolatlan kérdésekkel kö­rülölelve. Stresszeltünk a korona­­vírus.miatt, nehogy elkapja vala­melyik szerettünk. Eltelt negyed év, s mostanra az idegeskedés for­rása az lett, hogy sikerül-e kifizet­ni az összes számlát, és remény­kedhetünk, hogy nem kell senki feje fölül eladni a lakást. Miközben szívesen elfogadjuk a kormány pici segítségét, szörnyül­­ködve vesszük tudomásul, hogy a Covid-éra és a jelenlegi kormány ténykedése teljes mértékben kezdi felemészteni a gazdaságunk, s félő, hamarosan Görögország sorsára ju­tunk. De náluk legalább működik a turizmus... Illiberalizmus és a kisebbségek BRAUNSTEINER KRISTÓF A illiberális demokráciában a kisebbségeket eltiporják. ^ Orbán Viktor, a Fidesz és támogatói, a kisebbségi J magyar politikusok jelentős része nálunk és a többi JL. JKL.JKLJ európai ország magyarlakta vidékein, valamint az említett vidékek azon állampolgárai is, akik a Fidesz illiberális de­mokráciájáról álmodoznak, nagyon szeretnek sírdogálni és panasz­kodni azért, mert szerintük szörnyű helyzetben vannak a kisebbségek. Elnézést, a kisebbség. A magyar kisebbség. A többi kisebbség helyze­te, akiknek általában sokkal rosszabb sorsuk van, mint a magyarok­nak, nem nagyon érdekli őket. Sőt. Sok esetben kimondottan utálattal viszonyulnak más kisebbségekhez, nem szolidárisak más kisebbségekkel, és végkép nem harcolnának más kisebbség jogaiért. Kedves magyar kisebbség, aki a Fideszt támogatja és azon álmodozik, bárcsak az általuk propagált, utálattal teli ideológia uralkodna nálunk is, az maga alatt vágja az ágat! Hogy miért? Mert az illiberális demokrá­cia nem egyeztethető össze a kisebbségekkel. Ergo, ha nálunk is ezt az ideológiát valló politikusok, pártok kerülnek hatalomra, akkor visszatér­hetnek a rossz idők a magyar kisebbség számára is. És tudom, hogy so­kan kokettálnak közületek szélsőséges jobboldali pártokkal, de higgyé­tek el, ha hagyjátok magatokat elcsábítani az LMBTQ-emberek, romák, menekültek és „nyugati fertő” ellen irányuló utálattal, akkor az az utálat előbb-utóbb ellenetek fog fordulni. És aztán mi lesz? Majd jön Orbán Viktor fehér lovon, nagy-magyarországos sállal, és megmenti az itteni magyarságot? Álmodj, királylány! Orbán Viktor és a Fidesz Magyarországot sem képesek megvédeni, nem hogy a határon túli magyarságot. Nem is akarják. Ok magukat és saját érdekeiket, vagyonukat védik. 12 év uralkodás után a magyar gaz­daság hanyatlik, likvidálták a jogállamot, a közvagyont szétosztották családjaik és barátaik között, a nemzetközi kapcsolatokat a Nyugattal tönkretették (már a lengyelek sem bírják velük), szabotálják az EU-t, és mindezek után még ők vannak felháborodva, hogy az EU nem akar ne­kik pénzt adni. Joggal, mert ugye a jogállamot felszámolták, és amellett akkora a korrupció az országban, hogy az EU-s pénzekből a polgárok egyébként sem látnának egy fillért sem, mert minden a hatalmi garnitúra zsebébe menne amúgy is. És kik a nagy illiberális demokraták legnagyobb partnerei? Keleti au­tokrata rezsimek, amelyek a saját kisebbségeiket eltiporják. Hányszor hallottuk már, hogy az oroszokkal békét kell kötni. Mert kell az orosz gáz. Béke, béke, béke - ezt ismételgetik a magyar politikusok. Ok már nagyon szívesen diktálnák a békét Ukrajnának: adja fel keleti területe­it, hagyja magát megcsonkítani! Mert kell a béke. Kössön végre békét Oroszországgal, noha szüntelenül bombázza Ukrajnát, terrorizálja az ottani civil lakosságot, akikre valóban fagyos tél vár, mert az orosz hor­da hamarosan teljesen megsemmisíti az ország energetikai infrastruk­túráját. De ebben a konfliktusban a legjobban a magyarok szenvednek, hisz őket a brüsszeli szankciókkal „bombázzák”. Szegény, szerencsétlen magyarok. Megint ők az áldozatok. Ezért kell Ukrajnának azonnal békét kötnie a háborús bűnös Putyinnal, aki Oroszország kisebbségeit küldi el­sősorban meghalni Ukrajna területére. Diktálná a magyar a békét, de amikor ő veszt területet, mert háborút indít és elveszti, na az a diktátum már nem tetszik. Ebben is megmutat­kozik a magyarság jelentős részének álszentsége. Kínát és Iránt is említsük meg, a Fidesz-kormány következő jó paj­tásait! Kínában a muszlim kisebbségeket koncentrációs táborokba zár­ják, dolgoztatják és sterilizálják. Iránban éppen a kurd kisebbségeket hurcolják meg. A nőket is elnyomják. Ez is tetszik az illiberális demokratáknak. Az illiberális demokrácia csak a tekintélyelvű rendszer politikailag korrekt megnevezése. Ezt ne feledjük el! Az autokraták a kisebbségeket pedig szívesen elnyomják. Ha élhető jövőt akarunk, akkor ne dőljünk be az autokraták utálatger­jesztésének! Ok a bűnbakok, nem a kisebbségek. Elon Musk amnesztiát hirdetett Amnesztiát hirdetett a Twitter tulajdonosa a közösségi oldal korábban felfüggesztett fel­használóira vonatkozóan. Elon Musk az általa meghirdetett szavazás eredményére hivatkozva azt írta, hogy ez a „nép hangja”, illetve hogy „az emberek szóltak.” Az am­nesztiajövő héten lép életbe. A Twit­­ter-fiókok feloldására a választ adók 72 százaléka voksolt igennel a kö­zösségi médiaoldalon. Az intézkedés azokra vonatkozik, akiknek kizárását nem törvénysértő vagy kirívó tarta­lom közlése előzte meg - tette hozzá a cégvezető. Médiatartalom-figyelés­­sel foglalkozó civil csoportok figyel­meztettek: a jövőben megnövekedhet a gyűlölködő megnyilvánulások szá­ma - részben, mert a cégtől az elmúlt hetekben elbocsátott vagy önként fel­mondást választó alkalmazottak egy része tartalommoderátorként dolgo­zott. Ugyanakkor Elon Musk múlt héten saját Twitter-oldalán azt írta, hogy a vállalt új politikája a szólás szabadsága, de nem az elérés szabad­sága, azaz a gyűlöletkeltő és negatív megnyilvánulásokat kivonja. Musk azt is kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a Twit­ter 2020. októberi döntésének hátte­rére vonatkozó információk részle­teit, amellyel az elnökválasztás előtt néhány héttel letiltotta Joe Biden akkori elnökjelölt fia, Hunter Biden számítógépének tartalmáról szóló és a jelenlegi elnökre kényes sajtóérte­sülés közlését. Musk szerint erre a lépésre a közbizalom helyreállítása érdekében lenne szükség. A milliárdos arról is döntött, hogy visszaállítja két ismert személyiség és egy szatirikus kiadvány fiókját. Újra elérhetővé tette a konzervatívokhoz közel álló jól ismert kanadai pszi­chológus Jordan Peterson, valamint Kathy Griffin humorista, színész­nő fiókját. Mellettük a Babylon Bee internetes oldal is ismét követhető­vé vált. Sőt már Donald Trumpot is visszaengedte a Twitterre, de Trump erre reagálva közölte, hogy nem ter­vezi ismét igénybe venni a Twitter kommunikációs csatornáját, viszont saját fiókját nem törölte. (168 hu) FIGYELŐ A britek szerint hiba volt a brexit A legfrissebb felmérések szerint a brit választók csaknem 60%-a véli, hogy rosszul alakulnak a dol­gok a brit EU-tagság megszűnése (brexit) óta. Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután az EU-tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazá­son a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89%-os többségbe. A legnagyobb brit közvélemény­kutató cég, a YouGov azt a kérdést tette fel a briteknek, hogy miként értékelik a 11 hónapos átmeneti időszak lejárta óta eltelt idősza­kot. A válaszadók 23%-a meglehe­tősen, 36 százalékuk nagyon rossz­nak tartja az azóta történt fejlemé­nyeket, csak 12% elégedett. Még azoknak a relatív többsége is rossz­nak ítéli a brit EU-tagság megszű­nése óta eltelt időszakot, akik a 2016-os referendumon a kilépésre szavaztak: 38 százalékuk elégedet­len. A jó véleményt megfogalma­zók aránya 24%. Azok közül, akik a népszavazáson a bennmaradás­ra voksoltak, 82% tartja rossznak a brexit óta lezajlott folyamatokat, és csak 3% elégedett. A YouGov hangsúlyozta: a brexitet hibás dön­tésnek tartók aránya soha nem volt ilyen magas, a kilépést továbbra is helyeslők aránya pedig soha nem volt ilyen alacsony a 2016-os nép­szavazás óta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents