Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-23 / 270. szám
8 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Moszkva már nem akar kormányváltást Kijevben Teherán felpörgeti az urándúsítást Teherán. Irán megkezdte az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, fold alatti atomlétesítményében - jelentette a helyi állami média, amely szerint a lépés válasz az ENSZ nukleáris megfigyelőszervének arra a követelésére, hogy Teherán tanúsítson nagyobb együttműködést. Ez ugyan jóval a fegyverminőségű anyaghoz szükséges 90 százalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20%-os tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt. Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta. (MTI) Scholz: Hiba volt az orosz gázfüggés Berlin. Hiba volt függővé tenni Németországot az Oroszországban kitermelt földgáztól - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár. A kormányfő kiemelte, hogy hazája az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal kapcsolatban ,.megtapasztalta, milyen az, amikor túlzott függőség alakul ki egy stratégiailag fontos erőforrás ellátásában”. „E hibát nem követjük el még egyszer” - fogadkozott Scholz, rámutatva, hogy a beszerzési források bővítése már elkezdődött. (MTI) Menekültek mentése Krétánál Athén. Hajómentés folyik a görögországi Kréta közelében, miután egy hajó közel 500 migránssal a fedélzetén vészjelzést küldött. A görög parti őrség és az Európai Határvédelmi Ügynökség megerősített égei-tengeri járőrözése miatt az embercsempészek most a Krétától délre fekvő, hosszabb és veszélyesebb útvonalat választják a migránsok szállítására az unió valamelyik tengerparti országába. (MTI) Kijevben a Majdan téren az elesett hősökre emlékeznek (TASR/AP) Több mint százmillió eurós segélycsomagot jelentett be Moldova számára a párizsi donorkonferencián a francia elnök. Az Egészségügyi Világszervezet szerint több millió ukrán életét fenyegeti a tél. Kijev/Párizs. Emmanuel Macron elnök közölte, a segélycsomag fő részét arra összpontosítják, hogy segítséget nyújtsanak Moldovának megoldani az energiaválságot. Moldova hétfőn figyelmeztetett, hogy kemény télre kell számítani az akut energiaválság közepette. Az Ukrajna és Románia közé ékelődő Moldova alaposan megszenvedte a növekvő élelmiszer- és energiaárakat, és több ezer menekült érkezett a mintegy 2,5 milliós lakosú országba, amely népességarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet fogadta be. Az ország földgázimportját Oroszország biztosítja, a tél beköszöntével és az orosz földgázszállítások mintegy 40%-os megkurtításával kétséges, hogy Moldova el tudja-e látni árammal a lakosságát. A Kreml közölte, nem akarnak kormányváltást Ukrajnában. Dmitrij Peszkov szóvivő egy olyan riporteri kérdésére válaszolta ezt, amely azt firtatta, hogy az oroszok által „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai invázió egyik célja valóban a rendszerváltás lett volna-e. Nem, az elnök már beszélt erről - mondta Peszkov, holott Vlagyimir Putyinnak ilyen kijelentése korábban nem volt ismert. Emlékezetes, hogy Putyin a „különleges katonai műveletet” bejelentő beszédében azt közölte: Oroszország célja Ukrajna „demilitarizálása és nácitlanítása”. Az elnök akkor jelezte, hogy a cél Volodimir Zelenszkij kormányának megdöntése. Miután azonban Oroszország inváziója megreccsent, Putyin a háború céljaként már csak „Donbász felszabadítását” jelölte meg. Több millió ukrán életét fenyegeti a tél az ország energetikai létesítményeit ért pusztító orosz támadások után - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Hans Kluge, az ENSZ egészségügyi szervezetének európai igazgatója úgy fogalmazott: „Ma tízmillió ember, a lakosság negyede van áram nélkül. Ez a tél több millió ember életét fenyegeti Ukrajnában. A mínusz 20 Celsius-fokos előrejelzések súlyos egészségügyi kockázatot jelentenek. A tél a túlélés próbája lesz.” Legalább 217 frissen mozgósított orosz katona vesztette életét az orosz-ukrán háborúban azt követően, hogy Putyin orosz elnök szeptember közepén elrendelte a katonakorú népesség mozgósítását. Elsősorban az Urál hegység térségéből és Oroszország déli részén lévő tartományokból származó katonák haltak meg - írta a Novaja Gazeta a nyilvánosan rendelkezésre álló adatokra hivatkozva. Átlagosan 23,5 nap után vesztették el az életüket azt követően, hogy becsukódott mögöttük otthonuk ajtaja. Az orosz államfő október végén azt mondta, hogy lezárult a katonakorú férfiak „részleges”, 300 ezer főt érintő mozgósítása, ám befolyásos háborúpárti személyek arra számítanak, hogy újabb besorozási hullám indul. Erre lehetőséget adna, hogy a mozgósítási rendeletet nem vonták vissza. Ennek az a pontja, amely a besorozás létszámáról szól, titkos. (MTI, NG.Tx) Magyarország uniós forrása a tét ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Budapest December 6-án kerülhet az uniós pénzügyminiszterek ülésének napirendjére a magyar helyreállítási alap kérdése. Ez azért fontos, mert az év végéig meg kell egyezni ahhoz, hogy ne veszítsen el több ezer milliárd forintot végleg Magyarország. Az idő pedig egyre jobban sürget, ráadásul még az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia az alkut. A magyar kormány összesen 17 jogszabályt módosított annak érdekében, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz, eddig azonban pozitív nyilatkozatokon kívül nem sok reakció érkezett ezekre Brüsszelből. Most viszont azzal, hogy napirendre vette az Ecofin (az uniós pénzügyminiszterek klubja) a döntést, elmozdulhatnak a tárgyalások a holtpontról. Érdekesség, hogy szintén a december 6-i ülés napirendjén szerepel két olyan téma, amit a magyar kormány eddig erősen elutasított, a globális minimumadó és az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós támogatás. Ez pedig akár arra is utalhat, hogy az Orbán-kormány beadja végül a derekát ebben a két témában. Vagyis valószínűleg nem blokkolnak majd 3000 milliárd forintot a kohéziós alapokból, és elvi beleegyezésüket adják, hogy Magyarország elkezdje lehívni az újjáépítési alapban lévő pénzt, amiből mintegy 2000 milliárd forint végleg elúszna, ha még ebben a naptári évben nem fogadnák el a magyar pénzköltési tervet. A Szabad Európa értesülései szerint december 7-én szavazhat a parlament Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. Bár a kormány otthon még mondott időpontot, Harangozó Tamás MSZP-s képviselő, a NATO madridi parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar delegáció tagja úgy hallotta, már megvan az időpont. Harangozó szerint a belga küldöttség vezetője azt mondta a felszólalásában, „magyar barátai úgy tájékoztatták, hogy december 7-én szavazhatnak a ratifikációról”, majd ezt az információt a kormánypárti politikusok is megerősítették neki. A politikus úgy véli, meglehetősen cinikus, hogy a kormány az utolsó pillanatig kitolja ezt a fontos szavazást és szerinte az sem véletlen, hogy az uniós pénzügyminiszterek az előző nap, december 6-án dönthetnek arról, hogy a Magyarországgal szemben zajló jogállami eljárás keretében felfüggesszék-e a Budapestnek járó uniós forrás egy részét. Az Európai Parlamentben a Magyarországot megillető uniós forrásokról, azok visszatartásáról, illetve a blokkolás felengedéséről tartottak vitát. Az ülést megnyitó Didier Reynerds igazságügyi biztos azt mondta, a magyar helyzet továbbra is aggasztó, és az eddigi problémákat súlyosbítja a szankcióellenes nemzeti konzultáció is. (444, SzeR) Nyertes olvasónk visszajelzése Örömmel vettem kézhez a nyereményemet. Most vettem részt először ilyen játékban, nagyon meglepődtem, hogy elsőre sikerült nyernem. Az Új Szót minden nap elolvasom, ugyanis előfizetők vagyunk. Kedvencem a sportrovat, ezt minden nap áttanulmányozom, mindig naprakész. Remélem, hogy a jövőben is lesznek hasonló kvízek. Tisztelettel: Kovác Ágnes, Baka Új szó MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! n Irán: ez már népfelkelés Teherán. Iránban 40 külföldi polgárt vettek őrizetbe az országban dúló „zavargásokkal” kapcsolatban - jelentette be kedden Mahmúd Szetajesi, az iráni igazságügyi hatóság szóvivője, azonban nem árulta el az őrizetbe vettek állampolgárságát. Iránban bő két hónapja tartanak a már több száz áldozatot követelő kormányellenes tüntetések, a hatóságok mindazonáltal „zavargásokról” beszélnek, és a síita állam külföldi „ellenségeit és ügynökeiket” teszik felelőssé a megmozdulásokért. Az iráni tüntetések egyre jobban hasonlítanak egy népfelkeléshez, de a teheráni rezsimre még nem jelentenek valódi veszélyt - közölte az izraeli katonai hírszerzés vezetője. „A tüntetések elérték azt a szintet, amely már a népfelkelés birodalmába tartozik” - fogalmazott Aharon Halivá vezérőrnagy. „Ha szemügyre vesszük az eseményeket, főleg az incidensek időpontjait, az intézményekben és az állami jelképekben okozott károkat, a halottak számát, akkor azt látjuk: valami más történik most, ami nagyon is aggasztja a teheráni rezsimet” - mutatott rá a hírszerzés vezetője. A hidzsáb nem rendeltetésszerű viselése miatt letartóztatott 22 éves Mahsza Amini szeptemberi halála, mely az iráni erkölcsrendészet őrizetében következett be, országos tüntetéseket váltott ki. A tiltakozás az ország azon térségeiben a legintenzívebb, ahol a 10 milliós iráni kurd közösség tagjainak többsége él. A tüntetők felgyújtották Khomeini ajatollah szülőházát is, aki az 1979-es iráni iszlám forradalom kulcsfigurája volt. Jelentős fennakadások voltak hétfőn az iráni internetszolgáltatásban - közölte a NetBlocks nevű internetfigyelő csoport. Sok felhasználó nem tudta elérni a mobilinternet-szolgáltatást az újabb tüntetési hullám és az áldozatokról szóló jelentések közepette (a képeken látható, hogy a rendőrök a tömegbe lőnek). (MTI, MaHa)
