Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-23 / 270. szám
www.ujszo.coml 2022. november 23. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 9 Miniszoknya, magassarkú: a divat is elárulhatja, mi várható a gazdaságban A gazdaság várható alakulását ugyan a szoknyák hosszából és a cipősarkak méretéből is kikövetkeztethetjük, nem kell azonban divatbemutatókra járnunk ahhoz, hogy felmérjük, Európa és vele együtt Szlovákia is nehéz időknek néz elébe (Shutterstock-felvétel) RASTISLAVŐÁRSKY Pozsony. Tudni szeretné, hogy az elkövetkező időszakban miiyen irányt vesz a gazdaságunk? Ha a kárdás megválaszolásában a gazdasági ciklus alternatív mutatáinak hinnánk, akkor a divatirányzatokra kellene összpontosítanunk. A gazdaság állapotára a divatirányzatokból is következtethetünk, elég szemmel tartani a szoknyák hosszát és a cipősarkak méretét. George Taylor közgazdász már a múlt század húszas éveiben bevezette a „szegélyvonal indexet”. Azzal érvelt, hogy a szoknyák hossza a gazdasággal együtt mozog. Jó időkben rövidebb, rossz időkben hoszszabb lesz: jobb időkben ugyanis a hölgyek megengedhetik maguknak a drágább harisnyát. A tűsarokra is figyeljünk! A divat és a gazdaság közötti kapcsolat újabb változata a női cipők sarokmagasságát figyelő index. A szolgáltatásai iránti érdeklődés fokozása érdekében az IBM bejelentette, hogy a közösségi média több milliárd bejegyzésének elemzésével megállapította, a sarokmagasság a 2009-es, csaknem 18 centiméterről 2011-re alig több mint 5 centiméterre csökkent. Mellőzve most a kérdést, hogy lehetséges-e egyáltalán ilyen magas sarkú cipőt biztonságosan viselni, egyértelmű következtetést kapunk: a recesszióban, 2009-ben a cipősarkak magasabbak voltak. Vagyis, ha a sarok hossza nő, az recessziót jelez. Hasonló kapcsolatról számolt be a torontói Bafa Cipőmúzeum kurátora is. Elmondása szerint a magasított talpú cipők az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején jelentek meg, és az 1970-es évek olajársokkja idején „tértek vissza”. Nyilvánvaló tehát, hogy a közgazdászok hová szegezik a tekintetüket. És itt persze le is zárhatnánk a divat világába tett kiruccanásunkat, emlékeztetve a híres amerikai író, Mark Twain mondására: „Háromféle hazugság létezik - hazugság, átkozott hazugság és statisztika.” Hagyományosabb mutatók Nincsenek jó híreink azoknak sem, akik úgy gondolják, hogy a szoknyák és női cipők helyett valamivel komolyabb mutatókból lenne érdemes felmérnünk a gazdaság várható alakulását. A fent jelzetteknél hagyományosabb mutatók arra utalnak, hogy a Szlovákiát is magában foglaló euróövezet gazdasága a következő időszakban valószínűleg nem kerüli el a recessziót. Példaként a beszerzésimenedzser-index (PMI) említhető, amely az euróövezetben és annak legnagyobb gazdaságaiban 50-es érték alá esett (az e szint alatti értékek gazdasági visszaesést jeleznek). A gazdasági hangulatmutató szintén közel áll a 2008-as válság kezdetén tapasztalt szintekhez, a gazdasági bizalom minden ágazatban romlott. Ráadásul, más mutatók is recessziót jeleznek. Energiaválság A gazdasági visszaesésnek számos oka van. A legsúlyosabb azonban az energiával kapcsolatos. A világ épp egy energiaválság közepén van, aminek Európa áll az epicentrumában. Az Oroszországgal fenntartott eddigi energiakapcsolatok romokban hevernek, a fosszilis tüzelőanyagokra való összpontosítás pedig mostanra megtette a hatását. Az üzleti költségek meredeken emelkednek, a legsúlyosabb helyzettel az energiaigényes iparágak, így például a vegyipar, kénytelenek szembenézni. Az új energiaforrásokra való áttérés nem lesz zökkenőmentes, és nem valósulhat meg az egyik napról a másikra. Ez pedig - legalábbis rövid távon - súlyos terhet ró a gazdaságra. Erős dollár, gyenge euró Az energiaárak Európában magasabbak, mint a világ más részein, ami rontja az európai exportőrök versenyképességét. Az amerikai központi bank monetáris politikájának az erőteljes szigorítása, valamint a források biztonságos menedékhelyekre való átcsoportosítása hozzájárult az amerikai dollár erősödéséhez, többek között az euróval szemben is. A gyengébb eurónak elvileg támogatnia kellene az exportot, a dollár felértékelődése azonban jelentősen megdrágítja az európai behozatalt, növelve az üzleti szektor számára a gyártási költségeket. A behozatal közel 50%-át dollárban számlázzák. A legnagyobb arányt természetesen a kőolajtermékek dollárban történő elszámolása teszi ki (kb. 80%). Ugyanakkor az ipari termékek és a nem energetikai nyersanyagok esetében is magas jóval 40% feletti a részesedés. A cégek költségeinek a növekedéséhez - a magas energiaárakon kívül - így az euró dollárral szembeni leértékelődése is hozzájárul. Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy az európai vállalkozások a 2008-ban kirobbant válság idején tapasztalthoz hasonló versenyképesség-csökkenést jeleznek. Nő a bizalmatlanság Az energia, az élelmiszerek, de más áruk és szolgáltatások emelkedő árai is megingatták a fogyasztói bizalmat, ami soha nem látott mélypontra esett vissza. A háztartások aggódnak a jövőbeli gazdasági fejlemények miatt, aggódnak a pénzügyi helyzetük miatt, így az sem meglepő, hogy elment a kedvük a nagyobb pénzszórástól. A világjárvány idején kényszerből felhalmozott megtakarításaik nagy részét már elköltötték, egy részét pedig a magas infláció vitte el. A lakossági kereslet gyenge kilátásait a csökkenő kiskereskedelmi forgalom is jelzi, miközben az infláció miatt a reálbérek is csökkennek. Nehéz tói vár ránk A fent jelzetteket figyelembe véve, a Szlovákiát is magában foglaló euróövezet gazdasága valószínűleg nehéz télnek néz elébe. A jövője attól függ, hogy képes lesz-e átállni egy új energiastruktúrára, nagyobb mértékben kihasználva a zöldenergia-forrásokat, és tovább függetlenedve az orosz energiahordozóktól, az energiaellátást más országokból biztosítva. A szerző a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) gazdasági elemzője A növekvő megélhetési költségek elapasztják a megtakarításainkat GAZDASÁGI HÍRMORZSA MOLNÁR IVÁN A kiszámíthatatlan gazdasági helyzet a megtakarításainkra is rányomja a bélyegét. Míg a világjárvány idején nőtt azoknak a szlovákiai háztartásoknak az aránya, amelyek kezdték felismerni a pénzügyi tartalékok fontosságát, mostanra csökkent a megtakarítások összege. Pozsony. Míg a világjárvány kitörését megelőző időszakban a megkérdezettek nagyjából 75 százaléka tartotta fontosnak a takarékoskodást, a világjárvány kitörése után egyre többen ismerték fel a spórolás fontosságát, manapság a lakosság 84 százaléka tartja fontosnak, hogy pénzügyi tartalékokat halmozzon fel a nehezebb időkre - derül ki az Erste Group megbízásából az IMAS piackutató által elvégzett felmérésből, amely szerint az említett 84 százalékos arány már enyhe visszaesést jelent az elmúlt időszakhoz képest. „A nők (88%) hagyományosan nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a megtakarításoknak, mint a férfiak (80%). A pozitív hír az, hogy a megtakarítás témája különösen a 18 és 35 év közötti fiatalok körében talál visszhangra. Ennek a fő oka, hogy gyakran olyan életszakasz előtt állnak, amelyet a legnagyobb beruházások jellemeznek, különösen a lakás bebiztosítása szempontjából” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte egy háztartás „pénzügyi egészségének” a megőrzése érdekében ajánlott legalább 3-6 havi fizetésnek megfelelő tartalékkal rendelkezni. A családok által megtakarított összeg fialtatása továbbra is változatos képet mutat. „A lakosság körében is egyre népszerűbbek a részvények, a kötvények és a befektetési alapok. Ezekbe a megkérdezettek 29 százaléka fektetett be, 8 százalékponttal többen, mint négy évvel ezelőtt. Nem meglepő, hogy a pénz fialtatásának ez a formája a 35 év alatti fiatalok körében a legnépszerűbb, közülük körülbelül minden harmadik él ezzel a lehetőséggel. A lakás-takarékpénztári megtakarítások (16%) és betétkönyvek (9%) népszerűsége ugyanakkor továbbra is csökken” - tette hozzá Hornák, megemlítve, hogy a többség - a megkérdezettek kétharmada - továbbra is kitart a takarékszámlák mellett. Az egyre magasabb infláció ugyanakkor korlátozza azt az öszszeget, amelyet az emberek félre tudnak tenni. „Míg tavaly az egy főre jutó átlagos havi megtakarítás 123 euró körül mozgott, idén ez 117 euróra esett vissza. Ez azonban csak az átlag, a legtöbben 60 és 100 euró közötti összeget képesek félretenni” - figyelmeztet a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A most elvégzett felmérésük során a megkérdezettek kétharmada vallotta be, hogy az árak növekedése befolyásolja a pénzügyi szokásait, a nyugdíjasok körében ez az arány eléri a 75 százalékot. A lakosság nagyjából 40%-ának kellett jelentősen módosítania a viselkedésén, visszafogva a költekezését, de ez az arány az életkor növekedésével párhuzamosan nő. Látványos lassulás vár Szlovákiára Pozsony/Párízs. A szlovák gazdaság növekedési üteme jövőre lelassul, a magas infláció pedig tovább csökkenti a reálbéreket - derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb előrejelzéséből. Az OECD szerint Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) idén 1,6%-kal me 0,5%-ra lassul. Az infláció ezzel szemben az idei 12-ről 2023-ra 15,5%-ra gyorsul, amit az OECD is Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó háborújának a hatásaival magyaráz. Emiatt a kormánynak is jobban bele kell nyúlnia a zsebébe, az OECD szerint ezért a GDP-arányos államháztartási hiány az idei 3,4-ről jövőre 5 százalékra nőhet. Az államadósság idén meghaladja a GDP 80%-át, és látványos javulásra a következő években sem számíthatunk. (TASR) nő, jövőre azonban a bővülés üte-AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8635 IM Lengyel zloty 4,7125 Cseh korona 24,351 Magyar forint 408,23 Horvátkuna 7,5438 Román lej 4,9269 Japán jen 145,20 WM Svájci frank 0,9791 Kanadai dollár 1,3765 Hl USA-dollár 1,0274 Privatbank* 1,06-1,01 24,97—23,76 365.bank 1,06-0,99 25,31-23,36 426,22-393,44 Szí. Takarékpénztár 1,06-0,99 25,01-23,62 426,87-390,10 Tatn banka 1,06-0,99 25,19-23,49 431,10-390,04 CSOB 1,05-1,00 24,96-23,72 Általánoa Hitelbank 1,06-0,99 25,14-23,58 426,87-390,11 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
