Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-22 / 269. szám

www.ujszo.coml 2022. november 22. KÖZÉLET I 3 Orvosok felmondása: napokon belül megbénulhat a betegellátás Peter Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke állítja, a kormány arról akarja meggyőzni az embereket, hogy csak a fizetésekkel foglalkoznak, de ez szerinte nem igaz (TASR-feivétei) BUGÁRANNA Pozsony. A Szlovák Orvos­szakszervezet (LOZ) képvise­lői készen állnak kompromisz­­szumot kötni a béremeléssel kapcsolatban, ha a kormány rábólint a 8 pontból álló köve­telésükre - jelentette ki Pe­ter Visolajsky, a szakszerve­zet elnöke a tegnapi tárgyalás szünetében. A több mint 2100 orvos felmondási ideje bő egy hét múlva lejár, a meg­állapodás helyett azonban visszalé­pés történt. A szakszervezet képvi­selői hétfőn folytatták a tárgyalást a miniszterekkel, a találkozón azonban nem vett részt Eduard Heger (OEa- NO) miniszterelnök, aki Hollandiába utazott, hogy kétoldali tárgyalásokat folytasson Mark Rutte kormányfővel. Az egészségügy összeomlását Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter vasárnap este Facebook-bejegyzéssel próbálta megakadályozni, melyben az orvosokhoz szólt, és arra kérte őket, ne hagyják magukra a pácienseket. „Szó szerint elővarázsoltunk 247 mil­lió eurót 2023-ra” - írta az egészség­­ügyi dolgozók részére nemrégiben jóváhagyott fizetésemelésre utalva. „Azt hittem, hogy az LOZ emberei értékelni fogják a plusz negyedmil­­liárd eurót az egészségügyi dolgozók fizetésére egy ilyen nehéz időszakban. Sajnos ez nem történt meg. Úgy dön­töttek, hogy ráveszik az orvosokat, hogy hagyják el a betegeket, és mond­janak fel a munkahelyükön. Ebben a helyzetben, amely alapvetően veszé­lyeztette volna a betegek egészségét, 2023-ban összesen 300 millió eüróra növeltük az egészségügyi dolgozók bérének rendkívüli emelésére szánt összeget. Sajnos az LOZ képviselői úgy döntöttek, hogy még többet, töb­bet és többet kémek” - tette hozzá. Üzengetés A kormány képviselői múlt héten arról tájékoztattak, az utolsó pontban rekedt az orvosok fizetésemeléséről szóló tárgyalás. A szakszervezet tag­jai jelezték, hajlandóak kompromisz­­szumot kötni ebben a kérdésben, ha a kormány vállalja, hogy a további hét követelésüket jelentősebb módosítás nélkül teljesíti. A kabinet és a szak­­szervezet a hétvégén a sajtón keresz­tül üzengetett egymásnak a béreme­lési igényről. Heger azt javasolta, hoz­zák korábbra a tárgyalás időpontját, ezt azonban az LOZ elutasította. Bo­ris Kollár (Sme rodina) házelnök va­sárnap leszögezte, ha az orvosok tö­meges felmondása miatt megbénul a betegellátás, kilép a kormányból. „Ha elmegy 3000 orvos, mi is elmegyünk, nem lehetek részese annak, hogy az egészségügyi rendszer tönkremegy” -jelentette ki a TA3 vitaműsorában. „Már az orvosok is hülyén érezhetik magukat azért, amit a szakszervezeti tagok művelnek” - mondta, azzal, ha az LOZ tovább feszíti a húrt, az már zsarolás. Az orvosok hónapok óta bírálják a kormányt, amiért nem veszi komo­lyan az egészségügyben kialakult helyzetet. Visolajsky tegnap arra is utalt, lendítene a folyamaton, ha az OEaNO-s minisztereken kivül a kor­mány többi tagja is jelen lenne a talál­kozón. Hozzátette, a délelőtti egyez­tetés nagy részén csak Matovic volt jelen, Vladimír Lengvarsky ugyanis a válságstáb ülésén vett részt, Heger pe­dig a külföldi utat részesítette előny­ben az egészségüggyel szemben. Jogos kórós Az LOZ képviselői a hétfői tájé­koztatón csalódottságuknak adtak hangot, állításuk szerint ugyanis a legnagyobb kormánypárt az elmúlt napokban azt állította, csak a bérkér­désben nem sikerült közös nevezőre jutni, most azonban kiderült, a többi pontban sincs egyetértés és újra meg­akadtak az első követelésnél. „Ott, ahol rendet követelünk a kórházak fi­nanszírozásában, a kórházak eladó­sodásának megelőzésében és a kór­házak adósságainak rendezésében” - jegyezte meg, majd hozzátette azt is, a háromórás tárgyaláson azt hallgatták, miért nem lehet teljesíteni a kérésüket. Az elnök úgy véli, az egészségbizto­sítókon keresztül nem jut pénz az in­tézményekhez, s végső soron a páci­ensekhez. Visolajsky szerint Matovic úgy tesz, mintha új lenne számára az orvosok követelése, amelyről már két éve próbálják meggyőzni az ország vezetőit. „A kormány arról akarja meggyőzni a nemzetet, hogy csak a fizetésekkel foglalkozunk, de ez nem igaz. Már két éve az orvosképzés rendszerének javításán dolgozunk, és eddig az egészségügyi minisztérium egyszerűen figyelmen kívül hagyott bennünket, annak ellenére, hogy min­denki elismeri a követeléseink meg­alapozottságát” - írta vasárnap a kö­zösségi oldalán. „A bérek kérdésében elfogadtuk a kormány javaslatát, ma azonban kiderült, a további hét pont­ban nincs megállapodás” - mondta a hétfői tárgyalás ebédszünetében azt kifogásolva, a megegyezés helyett a pontok újratárgyalásába kezdtek. Hangsúlyozta, a memorandum szö­vegét a béreken kívül már múlt héten megvitatták a szaktárcával, de „úgy tűnik, mintha a pénzügyminisztérium és az egészségügyi minisztérium nem kommunikálna egymással”. Felesleges kóslekedós A szakszervezet tagjai nem értik, miért nem tesz konkrét lépéseket az állam, ha a politikusok jó ideje azt szajkózzák, prioritásként tekintenek az egészségügyre és jogosak az egész­ségügyi dolgozók kérései. Visolajsky megismételte, konstruktív tárgyalást szeretnének folytatni, mindent meg­tesznek azért, hogy az orvosok visz­­szatérjenek a kórházakba, de jobb fel­tételek mellett. A szakszervezet csak akkor fogadja el a megállapodást, ha a kormány jóváhagyja a memoran­dumot, amelyben vállalja, hogy két héten belül meghozza a követelések teljesítéséhez szükséges törvényeket. A szakértők szerint azonban épp ez a feltétel lehet problematikus, elmélet­ben ugyanis kivitelezhető, az viszont más kérdés, az egészségügyi tárca hogy áll a jogszabálytervezet előké­szítésével. Jana Jezíková, aki Marek Krajéí (OEaNO) és a jelenlegi minisz­ter mellett is dolgozott államtitkár­ként, a TA3 műsorában arról beszélt, az orvosok követeléseinek nagy részét már korábban lehetett volna teljesíte­ni. Cáfolta a minisztérium állítását, mely szerint bonyolult követelésekről van szó, melyek teljesítéséhez lénye­gesen több időre van szükség - kivéve a DRG-rendszert, amely a kórházak finanszírozásában hoz majd válto­zást. Úgy véli, az orvosok belátták, jó ajánlatot tett a kormány, a nővérek esetében azonban ez már nem mond­ható el, így nem biztos, hogy ők visz­­szatémek. A kormányhivatalban délután foly­tatódtak az egyeztetések, de lapzár­tánkig nem derült ki, sikerrel zárult-e a mindkét fél által kulcsfontosságú­nak vélt találkozó. RÖVIDEN Főügyész: szigorúak a büntetések Pozsony. Nem sokkal azu­tán, hogy Boris Kollár (Sme rodina) házelnök kijelentette, csökkenteni kellene a vagyon elleni bűncselekményekért járó büntetéseket, Maros Zilinka főügyész is hasonló hangnem­ben nyilatkozott a Facebook közösségi portálon közzétett bejegyzésében. Szerinte szak­mai vitának kell megelőznie a vonatkozó törvények módosítá­sát, de megjegyezte, bizonyos bűncselekményekért indokolat­lanul magas büntetések járnak. Az igazságügyi minisztérium már ki is dolgozta a büntetőjo­gi törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében drasztiku­san csökkentenék a gazdasági bűncselekményekért, a pénz­mosásért kiróható büntetése­ket, de arra is lehetőséget adná­nak, hogy feltételes büntetése­ket adjanak a bíróságok olyan gazdasági bűncselekmények esetében, amelyekért öt-, illet­ve hatéves szabadságvesztésre is elítélhető a tettes. Ez gya­korlatilag azt jelentené, hogy bármilyen súlyos gazdasági bűncselekmény elkövetője kap­hatna feltételes szabadságvesz­tést, elkerülve ezáltal a börtönt. Az igazságügyi minisztériu­mot jelenleg Viliam Karas ve­zeti, akinek kinevezését Boris Kollár javasolta azután, hogy az SaS távozott a kormányból. A Kollár vezette Sme rodina parlamenti képviselője, Peter Pcolinsky rendszeresen bírálja a hatóságokat, amiért testvére, Vladimír Péolinsky, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt vezetője ellen indítottak vizsgálatot kenőpénz elfogadá­sáért. (dp) Népszavazásra készülő bizottságok Pozsony. A parlamenti pár­toknak csütörtökig (november 24.) van lehetőségük arra, hogy tagot és póttagot delegáljanak a választási bizottságokba a ja­nuári népszavazásra. A petíci­­ós bizottság is delegálhat egy tagot és egy póttagot - derül ki a belügyminisztérium honlapján közzétett információkból. Egy tagot és egy póttagot kell jelölni a körzeti választási bizottságba és a kerületi választási bizottság­ba. A körzeti választási bizottsá­gi tagságot nem kötik az állandó lakhelyhez, de feladataik ellátása során a tagoknak meg kell őriz­niük pártatlanságukat. A minisz­térium tájékoztatása szerint azok a pártok delegálhatnak tagokat, amelyek a 2020-as parlamenti választás eredménye alapján be­jutottak a parlamentbe, azaz az SaS, a Sme rodina, a Za l’udí, az OEaNO, a Smer és az ESNS. A népszavazás 2023. január 21- én lesz. A választók ezúttal arról döntenek, egyetértenek-e olyan alkotmánymódosítással, amely lehetővé teszi a választási ciklus lerövidítését (népszavazással vagy parlamenti határozattal). A Smer kezdeményezte népsza­vazás csak akkor lesz sikeres, ha a szavazásra jogosult állampol­gárok minimum fele az urnák­hoz járul. (TASR) Igor Matovié (OLaNO) pénzügyminiszter azt állítja, az orvosoknak már a bér­emelésükre félretett 247 millió euró sem elég, és mindig többet akarnak (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents