Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-21 / 268. szám

10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2022. NOVEMBER 21. www.ujszo.com TUDTA? Ezek a betegségek okozhatnak hőemelkedést emberi szervezet átlagos testhőmér­séklete 36- 37 'C között van. Hőemelke­désről akkor beszélhetünk, ha a testhő 37-38 °C-re emelkedik; efölött pedig már lázról van szó. Mi okozhat hőemelkedést? • Leggyakrabban baktériumok, vírusok, paraziták, gombák. • Védőoltások: beadásuk után előfordulhat átmeneti hő­emelkedés, lázas állapot. • Autoimmun betegségek: hő­emelkedés jelentkezhet auto­immun betegségek, például reumatoid artritisz (RA), szisz­témás lupusz (SLE) esetén. • Gyulladásos bélbetegségek (IBD): emelkedett testhőmér­séklet időszakosan kísérheti a gyulladásos bélbetegségeket is. • Anyagcsere-betegségek: például pajzsmirigy-túlműkö­­dés (hipertireózis), akut kösz­­vényes roham. • Rosszindulatú daganatok (pl. leukémia, limfóma, tüdő­rák, vastagbélrák). • Hőártalmak: égés, napszúrás, hőguta is járhat emelkedett testhőmérséklettel. • Gyógyszermellékhatás (pl. egyes antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, epilep­sziaellenes gyógyszerek). • Központi idegrendszeri, a hőközpontot érintő agyi károsodás. • Kiszáradás. • Tüdőembólia. • Alkoholmegvonási tünet­együttes (delirium tremens). • Egyes kábítószerek (pl. amfetamin). Kísérő tünetek A hőemelkedés önmagában nem betegség, hanem tünet, így mindig keresni kell a hátte­rében megbújó okot. Hőemel­kedést gyakran kísérő panaszok: • Rossz közérzet, gyengeség. • Melegségérzet, izzadás, bor­zongás. • Hideg verejtékezés. • Fáradékonyság, aluszékony­­ság. • Fejfájás. • Émelygés, étvágytalanság. Mi a teendő? • A háttérben megbújó ok tisz­tázása és annak kezelése a leg­fontosabb. • A legtöbb esetben a hőemel­kedést nem szükséges kezelni, magától megszűnik. • Az emelkedett testhőmérsék­letet csillapítani csak akkor szükséges, ha a beteg közérze­te ezt megkívánja. • A testhő csillapítása lehetsé­ges fizikai módszerekkel (pl. kíméletes hűtőfürdő) és/vagy gyógyszerekkel (pl. NSAID-ok, metamizol, paracetamol). • Nagyon fontos a bőséges fo­lyadékbevitel. • Elhúzódó hőemelkedés esetén javasolt felkeresni az orvost. (doktorgo) Hogyan ápoljuk télen bőrünket? A hideg és a fagyos szél nagyon megviseli bőrünket, ugyanakkor az alacsony légnedvesség-tartalom miatt a fűtött helyiségekben is könnyebben kiszárad. meg gondoskodni a megfelelő vé­delméről! • Szerepe van a testhőmérséklet szabályozásában a bőr alatt futó aprócska vérerek kitágulása és ösz­­szeszűkiilése által, valamint a ve­rejtékkel történő párologtatás ré­vén. • Szabályozza a vízháztartást (ve­rejtékezés). • Bőrünk egyben érzékszerv is, hő, tapintási és fájdalomingereket ér­zékel. • Ráadásul még a nonverbális kommunikációban is szerepe van (pl.: elpirulás, elsápadás). A bőr télen gyorsabban kiszárad, mint nyáron. A bőrünkben lévő sok-sok faggyú­mirigy által termelt lipidek termé­szetes zsíros réteget képeznek bő­rünkön, ami védi a kiszáradástól és amitől sima marad. A faggyú­termelés mértékétől függ, hogy a bőr zsíros, száraz vagy normál. Ha a hőmérséklet 8 °C alá süllyed, a faggyútermelés mértéke csökken és a bőr természetes védőrétege vékonyabb lesz. Minél hide­gebb van, a faggyúmirigyek annál kevesebb zsírt termelnek, sőt, extrém hidegben teljesen le is állhat a faggyútermelés. Ráadásul a fűtött helyiségek száraz levegője és a csekély páratartalmú hideg levegő gyorsan elvonja a nedvességet a bőrfelszínről. A már eleve száraz és érzékeny bőr emiatt érdessé, repedezetté és a szokottnál halványabbá válik. Mit tehetünk? Télen különösen fontos, hogy ki­emelt figyelmet fordítson bőre vé­delmére a kiszáradással és a válta­kozó hőmérsékleti hatásokkal szemben. Mindenekelőtt akkor, ha a hőmér­séklet 8 °C-ra vagy az alá csökken, tanácsos zsíros krémet használni. Hatékonyak lehetnek • a víz az olajban bázisú zsíros kré­mek, • a kozmetikai olajok • vagy az olaj a vízben bázisú lipid­­tartalmú krémek. Olyan terméket válasszon, ami nem tartalmaz sem alkoholt, sem illatanyagot, sem parabént, mivel ezek az anyagok kiszáríthatják a bőrt, illetve allergiás reakciót válthatnak ki. Ezek helyett válasszon olyan ter­mékeket bőre ápolására, amelyek bizonyos védő összetevőket is tar­talmaznak, mint például: • dexpanthenolt, • allantoint • húgysavat (urea). Amikor odakint hideg és rossz idő van, sokan szívesen vesznek hosz­­szú, meleg (hab)fördőket, aminek valóban lazító hatása van, de mivel nedvességet vonhat el a bőrtől, ar­ra ügyeljen, hogy a fürdővíz ne le­gyen forró (a vízhőmérséklet ne le­gyen több 37 °C-nál!), és a fürdő­zés ne tartson túl soká! Fürdés és mosakodás után ne dör­zsölje a bőrét, hanem finoman itassa fel róla a vizet a törülköző­vel! Fürdés és kézmosás után hasz­náljon testápolót, láb-, illetve kéz­krémet! Télen kerülje az arcradíro­­zást és a peelinget! Védje arcbőrét is a kiszáradástól megfelelő kré­mek alkalmazásával, használjon ajakírt is! (webbeteg) A száraz bőr durva ta­pintású, enyhén be is repedezhet és ér­des. Gyakran társul hozzá feszülő érzés és viszketés, elsősorban fürdés, zu­hanyzás vagy kézmosás után. Nem csak kozmetikai probléma * * • Ha a panaszok mögött nem áll be­tegség, a száraz bőr akkor sem csu­pán kozmetikai problémát jelent: Ugyanis ha a bőr túl száraz, akkor már nem tudja megfelelően ellátni élettani funkcióját. A bőrnek mint legnagyobb szervünknek sok fel­adata van: • Védelmi szerepe van bizonyos külső - fizikai, kémiai, mechani­kai - hatásokkal szemben, beleért­ve az UV-sugárzást is. Maga a bőr viszont védtelen az UV-sugarakkal szemben, ezért ne feledkezzünk A SZERVEZET ÜZENETEI, HOGY VALAMI NEM STIMMEL, JÁRJUNK UTÁNA, MI A BAJ! Elszíneződés, duzzanat, vizenyő, viszketés, furcsa körömelváltozások „Békaláb”: Folyton fázik a lába, és nyáron is zoknit húz? Általá­ban a rossz vérkeringés az ok, amelyet kiválthat a dohányzás, a kevés mozgás, az erek betegsége, a pajzsmirigyzavar. Ha állandósul a panasz, ki kell vizsgáltatni, mi van a háttérben. Viszkető lábfej: Leggyakrabban gombás fertőzés okozza, allergia vagy pikkelysömör - a bőrgyó­gyász segít kideríteni, miről van szó pontosan. De érrendszeri probléma is lehet, ha a hajszálerek nem tudják friss oxigénnel ellátni a bőrt. Elszíneződött lábujjak: Gombás fertőzés hatására lehet vörös és hámló a bőr. Ha az úgyneve­zett Raynaud-szindróma okozza a panaszt, akkor a bőr elfehéredik, fáj, mert az artériák hirtelen ösz­szeszűkülnek, a vér pedig kiáram­lik az ujjakból. Később, amikor az érgörcs múlik, az ujjak lilásak lesznek, majd vörösek. Égő, bizsergő lábfej: Sokak szá­mára ismerős lehet az érzés, ha a lábat „elültük” és bizsereg. Ha ugyanezt érzi indok nélkül és gyakran, vagy a lába érzéketlenné válik egyes területein, akkor ke­ringési zavar, perifériás artériás betegség is lehet a háttérben, vagy cukorbetegség nyomán fellépő idegkárosodás. Ezt diabéteszes neuropátiának hívják, amely a magas vércukorszint következ­ménye. Bütykök: A nagylábujj csontjai­nak és ízületeinek elmozdulása, amelynek következtében fájdal­mas csontkinövés jön létre, amely kidörzsölődhet, és feké­­lyessé is válhat. Az előzmény álta­lában a láb harántboltozatának süllyedése, a talpra nehezedő súly aránytalan eloszlása. Nőknél a szűk, magassarkú lábbelik miatt gyakoribb. De örökletes hajlam is mutatkozik rá, sőt bizonyos betegségek is szerepelhetnek a ki­váltó okok közt. A kalapács­ujj hasonlóan kellemetlen elvál­tozás: egy vagy két lábujj jellegze­tes, V alakú torzulása; olykor az egyik lábujj a másik fölé kerül. Mindkét deformitás esetén fon­tos a gyulladáscsökkentő készít­mények alkalmazása, és a tünetek súlyosbodása ellen kényelmes ci­pő, talpbetét viselése. Nehezen gyógyuló sebek: A cu­korbetegséget sokszor csak akkor fedezik fel, amikor már nagy rombolást vitt véghez a szervezet­ben. A magas cukorszint akadá­lyozza a sebgyógyulást, mert a fe­hérvérsejtek munkáját gátolja. A lassú immunválasz ráadásul nö­veli a fertőzések esélyét. Cukor­­betegség esetén egyébként a bü­työkképződésre való hajlam is nő. A mozgatóizmok sorvadnak, megváltozik a lábboltozat, az ap­róbb csontok és ízületek elcsúsz­hatnak. Dagadt lábfej: A lábszárak, a bo­kák és a lábfej „vizesedése” káni­kulában, menstruáció esetén, hosszabb állás vagy ülés után egészségeseknél is kialakulhat. De ha gyakori jelenség és egyol­dali, akkor különösen oda kell fi­gyelni rá. Kétoldali lábdagadást okozhat a szívelégtelenség: ilyen esetben a bőrbe nyomott ujj he­lye sokáig látszik, a beteg köny­­nyen kifullad (főként éjszaka), és gyakran kell vizelnie. Odémá­­sodást okozhat a vese és a máj be­tegsége is, a pajzsmirigy-alulmű­­ködés, a visszeresség. Ha egyol­dali a lábdagadás, akkor mélyvé­nás trombózisra lehet gyana­kodni, és minél hamarabb kórhá­zi ellátás, véralvadásgátló adása szükséges. A nyirokkeringés zava­ra esetén is dagadhat a láb, ha például egy daganatos betegség miatt a nyirokcsomókat el kellett eltávolítani. (hazipatika)

Next

/
Thumbnails
Contents