Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-21 / 268. szám
2 I KÖZÉLET 2022. november 21. | www.ujszo.com RÖVIDEN Megbízhatatlan miniszterek Pozsony. Továbbra is Igor Matoviő a szlovák kormány legmegbízhatatlanabb tagja - derül ki a Focus ügynökség felméréséből, amely szerint a megkérdezettek 88%-a nem bízik a pénzügyminiszterben. A sorban Veronika RemiSová régiófejlesztési (81%), Jaroslav Nad’ védelmi (77%) és Roman Mikulec (76%) belügyminiszter, valamint Eduard Heger kormányfő (73%) következik. A legtöbben - a megkérdezettek csaknem harmada - Milan Krajniak munkaügyi miniszterben bíznak meg. (mi) Kollár már megint csomagolna Pozsony. Ha nem sikerül megegyezni az orvosokkal a béremelésekről, és emiatt több ezer orvos felmond, az egészségügyi rendszer pedig összeomlik, a Sme rodina kilép a kormányból -jelentette be a Sme rodina vezetője, Boris Kollár házelnök a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitaműsorában. A vitapartnere, Richard Sulik, az ellenzéki SaS elnöke szerint Kollár részéről ez csak egy újabb színjáték. (TASR) Energiatámogatás a háztartásoknak Pozsony. A kormány árplafont vezet be a jövő évi lakossági áram-, hő-, és gázárakra - jelentette be a közszolgálati televízió vitaműsorában Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter, aki szerint az állam ehhez elegendő forrással rendelkezik. A tárcavezető szerint az energiaszolgáltatók háztartásoknak kiküldött számláin szerepel majd, hogy mennyibe kerülne a gáz, a hő- és a villamosenergia, ha nem járulna hozzá az állam, ahogy az is, ténylegesen mennyit kell majd érte fizetni az állami beavatkozást követően. Krajniak szerint a konkrét számokat december elején ismertetik. (TASR) Újra 6% alatt a munkanélküliség Pozsony. Októberben 5,90%-ra esett vissza az állástalanok aránya Szlovákiában - adta hírül a Munka-, Szociális és Családügyi Központ, amely szerint 6% alatti munkanélküliségre két és fél éve nem volt példa az országban. Míg egy évvel ezelőtt csaknem 203 ezer állástalan volt a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában, mára ez 178 ezerre csökkent, (mi) Nagyobb inflációt jósol a hitelminősítő Pozsony. Szlovákiában jövőre az ideinél is gyorsabban nőnek majd az árak - derül ki a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő legfrissebb országértékeléséből, amelyben Szlovákia hitelminősítését A+ szinten tartotta, negatív kilátással.„Az idei évre jelzett 12,2% helyett jövőre 13,5%-os inflációval számolunk” - tájékoztat a hitelminősítő, (mi) Eltüntethetjük a szeméthegyeket Szlovákiában a háztartási hulladék több mint 40%-a továbbra is a lerakókban végzi, ami környezetvédelmi szempontból a hulladékkezelés legrosszabb módja (TASR-felvétel) MOLNÁR IVÁN Pozsony Szlovákiában rengeteg hulladékot termelünk, a környezetbarát feldolgozása pedig továbbra sem az erősségünk. Többek között erre is megpróbálják felhívni a figyelmet a november 19. ás 27. között megtartott Európai Hulladókcsökkentósi Hét (EWWR) során, amely a maga nemében a legnagyobb ilyen uniós kezdeményezés. „Szlovákiában csak tavaly 2,7 millió tonnányi települési hulladék keletkezett. Fejenként 497 kilogrammnyi szemetet dobtunk a kukákba, ami naponta körülbelül 1,4 kilogrammnyi hulladékot jelent. A hulladéktermelés az elmúlt egy évtizedben csaknem a felével nőtt” - mondta el lapunknak Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. Szerinte még ennél is roszszabb hír, hogy a háztartási hulladék több mint 40%-a továbbra is a lerakókban végzi, ami környezetvédelmi szempontból a hulladékkezelés legrosszabb módja. „Az újrafeldolgozási arány csupán 49%-os, a települési hulladéknak pedig csak a 9%-át hasznosítják az áramtermelésben és hőszolgáltatásban” - tette hozzá Sadovská. Uniós projekt A hulladékhegyek nem csupán Szlovákiában jelentenek gondot, összeurópai problémáról van szó. Többek között ezért is indították el még 2009- ben az uniós finanszírozású Európai Hulladékcsökkentési Hét (EWWR) kampányt, amit minden évben novemberben, általában a hónap utolsó előtti vagy utolsó hetében tartanak, amikor a helyi és regionális hatóságok irányításával a résztvevők széles skáláját - iskolákat, vállalkozásokat, nem kormányzati szervezeteket, egyesületeket - fogják össze, amelyek a legkülönfélébb rendezvényekkel próbálják meg felhívni a figyelmet a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos tudnivalókra. Az Európai Hulladékcsökkentési Hét idén november 19-én kezdődött, és e hét végén, november 27-én ér véget. Mi a megoldás? A projekt szervezői szerint a legjobb hulladék az, amely nincs is, a körforgásos gazdaságban így a „hulladékmentesség” eszményképe, azaz a hulladéktermelés megszüntetése a fő cél. A legfontosabb tanács így az, hogy mielőtt bármit is megvennénk, érdemes feltenni a kérdést: valóban szükségünk van azokra az árukra, amelyeket kiszemeltünk? „A mindennapi tapasztalatokból azonban tudjuk, hogy ez egy olyan eszménykép, amely nehezen megvalósítható. Ezért, ha már egyszer hulladékot termelünk, fontos, hogy következetesen szétválogassuk, ami növeli az újrahasznosítás esélyét. Az újrahasznosításra alkalmatlan hulladék esetében alternatívát jelent az energetikai célú felhasználása is, ami a hulladékkezelésnek a hulladéklerakásnál lényegesen kömyezetbarátabb módja” - véli Sadovská. Ebben is lemaradunk Szlovákiának azonban a környezetbarát hulladékgazdálkodás szempontjából is jelentős lemaradása van a nála fejlettebb európai országokhoz képest. „Németország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg és Belgium példaértékű országok ebből a szempontból. Ezekben az országokban a települési hulladék újrahasznosítási aránya meghaladja az 50%-ot, és a fennmaradó települési hulladékot az energiatermelő létesitményekben hasznosítják. A hulladéklerakókban elhelyezett szemét aránya így ezekben az országokban rendkívül alacsony, szinte nulla” - mondta el Sadovská. Szlovákia szerinte határozottan nem tartozik ezen országok közé. Míg a fejlett európai gazdaságok már szén-dioxid-semleges hulladékgazdálkodást alkalmaznak, Szlovákia - olyan országokkal együtt, mint Románia, Málta, Görögország és Ciprus - továbbra is „hulladéklerakó nagyhatalom”. Lesz még rosszabb Javulás helyett ráadásul az elkövetkező időszakban tovább romolhat a helyzet. „Becsléseink szerint a hulladéktermelés Szlovákiában tovább fog nőni. 2035-ben fejenként legalább 580 kg hulladék keletkezik majd, azaz összesen 3,12 millió tonna települési hulladék. Ugyanakkor az az uniós reformcsomag, amelynek a célja, hogy az Európai Uniót a körforgásos gazdaság felé terelje, 2035-re két célt tűz ki: a települési hulladék legalább 65%-ának az újrahasznosítását, miközben a hulladék legfeljebb 10 százaléka végezheti majd lerakókban” - figyelmeztet a Wood & Company elemzője. Szerinte a helyzet javítása érdekében Szlovákiának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a hulladék energetikai célú felhasználására. A hulladékgazdálkodási szakértők szerint azonban ehhez a két meglévő (pozsonyi és kassai) energetikai hulladékhasznosító nem elegendő, és legalább 5 ilyen létesítmény építésére lenne szükség. Az energiaválság Szlovákiában is felerősítette az energia-önellátásra irányuló nyomást. Az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználását támogatja. Az egyik legolcsóbb és egyben legkönnyebben elérhető erőforrás pedig épp a nem újrahasznosítható hulladék. „Egy átlagos hulladékhasznosító erőmű évente akár 4500 háztartás számára is képes olcsó hőt termelni. A hulladékból nyert hő az elmúlt hetekben ráadásul 6-szor olcsóbb volt, mint a gázból nyert. Ami az áramtermelést illeti, egy ilyen, évente 100 ezer tonna nem újrahasznosítható hulladékot felhasználó létesítmény 49 ezer megawattóra villamos energiát képes előállítani, ami körülbelül 16 ezer szlovákiai háztartás éves fogyasztásának felel meg. Ezért a fejlettebb uniós országokban ez az egyik legkedveltebb módja a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére” - állítja Sadovská. Nincs egyetértés a Szövetség platformjainak a felszámolásában CZlMER GÁBOR Lapunk értesülései szerint kérdéses a Szövetségen belül működő platformok sorsa, a Szövetség MKP-platformja által január 28-éra összehívott pártkongresszuson ugyanis ezek jövője is terítékre kerülhet. Pozsony. Orosz Örs, az Összefogás-platform elnöke kérdésünkre megerősítette, az egyik platform kezdeményezte a kongresszus összehívását. „Ennek a programja azonban még nem ismert” - tette hozzá azzal, az ilyesmi a párt belügye. Orosz nem akart nyilatkozni arról, hogy terítéken van-e a platformok megszüntetésének kérdése, ezzel kapcsolatosan is csak azt ismételte, ez a párt belső ügye, ami nem a nyilvánosságra tartozik. A párt alelnöke, Mózes Szabolcs, aki szintén az Összefogás-platform tagja, elmondta, az alapszabály értelmében egy platform kérésére össze kell hívni a közgyűlést. „Most ez történt” - tette hozzá. Azt is megerősítette, van arra vonatkozó törekvés, hogy a platformokat felszámolják, de a kongresszus programja még valóban nincs kész. Arra emlékeztetett, egy ilyen belső átalakítást csak úgy lehet végrehajtani, ha módosítják a párt alapszabályát. Erre csak a Szövetség ún. grémiuma tehet javaslatot, amelyben a platformok egyenlő arányban képviseltetik magukat. Az alapszabály módosításához ezért a platformok konszenzusa kell. „Két héten belül kiderül, ez a téma egyáltalán a kongresszus programjára kerül-e” - mondta Mózes, és hozzátette, a pártnak nem saját magával, hanem a választókkal kellene foglalkoznia. Korábban az Összefogás is nyíltan elutasította a platformok felszámolását. A közgyűlést kezdeményező MKP- nak a vezetőjét, Berényi József platformelnököt is megkerestük, hogy megtudjuk, miért szeretnék felszámolni a Szövetségben működő belső rendszert. Berényi azonban nem akart nyilatkozni, mivel jelenleg a párton belül foglalkoznak a kérdéssel. Hasonló szellemben nyilatkozott Forró Krisztián pártelnök is, aki nem mellesleg szintén az MKP-platform tagja. Mindössze annyit erősített meg, hogy kitűzték a közgyűlés időpontját. „Az, hogy mi lesz a téma, az a párt belügye” - tette hozzá. Az MKP már jó ideje nyíltan ellenzi a Szövetségen belüli platformok rendszerét. Tavaly december 21-én írtunk arról, hogy Berényi nyíltan kritizálta, hogy szerinte a közös pártban a SZÖVETSÉG rtMtBWl*'** (Somogyi Tibor felvétele) jogalanyisággal nem bíró platformok érdekei egymásnak feszülnek. Ezért úgy látja, el kell gondolkodni azon, hogy a Szövetség a jövőben platformok nélkül működjön-e tovább. Tavaly év végén úgy vélte, a párton belül helyi és járási szinteken „abszolutizálódnak” az egyes platformok érdekei, vagyis az országos platformérdekek a régiókra vetülve egyeduralkodóvá válnak. „Ezzel károsul a pártdemokrácia” - tette hozzá. Az MKP-platform elnöke szerint ez abban nyilvánul meg, hogy a helyi ügyekben, például személyi kérdésekben országos szinten formálódnak a döntések, holott ilyesmiről a regionális szinten kellene határozni. Az országos platformérdekek ilyen egyeduralkodóvá válása szerinte azt eredményezi, hogy a régiókban az egyes emberek elvesztik a motivációjukat. Berényi a mostani összevont regionális választáson Nagyszombat megyében indult a Szövetség megyeelnökjelöltjeként, miután erről a pártelnök, Forró Krisztián döntött. Regionális szinten ugyanis a párt nem tudott erről megállapodni. Az Összefogás- és Híd-platform viszont ellenezte az indulását. Berényi a választáson nem járt sikerrel, több mint 38 ezer szavazattal második lett, a megyét továbbra is Jozef Viskupiő (OEaNO) vezeti. Viskupiö azonban első helyettesének, ahogy az előző ciklusban, most is Berényit nevezte ki.
