Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-21 / 268. szám
RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. november 21. Lesz-e valaha közös Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Parkunk a Duna mentén? I 3 Egy egységes ökoszisztéma fenntartása vajon felülírja az egyéni érdekeket? (Fodor Péter felvétele) KÜRTHY JUDIT CSÉFALVAY ATTILA Országhatároknak nem szabadna kettéválasztaniuk egy egységes ökoszisztémát. A Szigetköz és a Csallóköz azonban mégis különálló térségként funkcionál. CSALLÓKÖZ/SZIGETKÖZ A Szigetköz vízpótlása Magyarországon az elmúlt években már kiteljesedett, a hullámtéri és a mentett oldali vízpótlás hosszú távra megoldott, már nincs kiszáradt mellékág. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a Szigetköz megőrizte volna az eredeti jellegét. A bős-nagymarosi vízlépcső építése nagy hatással volt rá, és ugyan a vízpótlást bizonyos mértékig sikerült megoldani, koránt sincs annyi víz a rendszerben, hogy azt egy tökéletesen működő ártérnek nevezhessük. Egy rendszer „Bizonyos lépések történtek a két, országhatárral elválasztott terület egyesítésére egy védett terület, egy határon átívelő Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park létrehozásával. A megvalósítás azonban egyelőre várat magára és félő, hogy az elképzelés csak egy lesz a fiókban heverő, elfeledett tervek közül, megmarad szép álomnak. A Szigetköz és a Csallóköz területei teljes mértékben egy ökológiarendszert alkotnak, amelyek a természet szerencsétlenségére külön-külön országba kerültek. Ami egyébként nem lenne probléma, ha a két ország képes lenne egységes kezelési terv kidolgozására, ami egyben előfeltétele lenne egy közös nemzeti park kialakításának” - mondja Fodor Péter erdész, természetvédő a DunaVit társulás egyik alapító tagja. A világ több helyén sikerült sokkal komolyabb ellentétekkel küzdő ország goknak is megegyezniük az ilyen határokon átívelő védett területek kialakításában. Tudatosították, hogy a természetnek, az állatvilágnak térre van szüksége a léthez, a vándorláshoz, a szaporodáshoz és a táplálkozáshoz. Felismerték, hogy a természetet nem lehet országhatárokkal bekeríteni, azok nem lehetnek egy már meglévő ökoszisztéma falai. Ezek a területek nem utolsósorban jó megélhetést és több munkalehetőséget biztosítanak a helyi és a környező lakosság számára. „Persze minden térségnek megvan a maga jellegzetessége, és sokszor a világnak olyan országaiban jönnek létre, ahol sokkal látványosabb állatvilág maradt fenn, tehát vonzóbb a pénzes turisták számára, mint mondjuk Afrika Szaharától délre fekvő államaiban. Itt olyan területeket csatoltak be, melyek polgárháborúk színterei voltak, gyéren lakottak, vagy amelyekhez eleve nem kötődik számottevő emberi érdek. Ráadásul a rossz életkörülmények miatt mindenki örül, ha van állandó munkahelye” - teszi hozzá Fodor Péter. Ettől Csallóköz helyzete gyökeresen eltér. Ez a terület teljes mértékben lakott. Tehát Európa egyik leginkább kihasznált, megváltoztatott, egyik legsűrűbben lakott részét kellene részben „visszavadítani”, ami persze rengeteg feszültséget és ellentétet szülhetne. Nagy falat A két terület, a Csallóköz és a Szigetköz igényei nagyon eltérőek, állapotukat és a kezelésüket illetően is. Ebben az esetben egy összecsatolás nemcsak természetvédelmi, hanem térségkezelési kérdés is lenne. Gyökeres változásokat vonna maga után, ami sokak életkörülményeit módosítaná. „Egy rendkívül bonyolult intézkedéscsomagról lenne szó, amely érintené (a teljesség igénye nélkül) az erdészetet, a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, a tulajdonjogot, sőt a területtel szomszédos földeken egy biztonsági ütközőzóna létrehozásának szüksége miatt azok tulajdonosait, kezelőit is” - összegzi Fodor Péter természetvédő. Asztalfiókban Magyarországon még a 28/1991. (IV. 30.) számú OGY-határozatban rögzítették: „Az Országgyűlés... kezdeményezi, hogy 1995 végéig a Duna Bécs-Gönyü szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot”. Erre mindmáig nem került sor. Bár az ezredforduló után volt még egy fellángolás egy szigetközi nemzeti parkért (a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány uniós forrásból még a Szigetköz-Csallóköz Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányát is kidolgozta), a minisztérium azonban csak natúrparkot ajánlott. Ebből akkor helyben nem kértek, 2019-ben aztán mégis natúrpark lett Szigetköz. A nemzeti park védett természeti terület, nagy jelentősége van ökológiai szempontokból, ahol az élettér egységessége megóvandó a jelen és jövő nemzedékei számára. Ehhez garantált állami normatívát kap. Az itt élő élőlények és környezetük kapcsolata tanulmányozható, a terület szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas, de a mezőgazdasági vagy ipari tevékenység korlátozott. Ehhez képest a magyarországi natúrparkok mindössze a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzését célozzák, garantált állami forrást nem kapnak, inkább csak pályázati pénzekre támaszkodhatnak, és a cím szimbolikus értékű. A háború miatt továbbra is nagy számban érkeznek ukrán menekültek Kassára A háború kitörése utáni hetekben naponta több ezer ukrán érkezett meg és haladt át a kassai vasútállomáson (A szerző felvétele) NÉMETI RÓBERT A hidegebb időjárás, a továbbra sem nyugvó orosz agreszszió, illetve az Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen intézett tömeges támadások miatt egyre több olyan ember érkezik a keleti határainkon át Szlovákiába, aki Kassán keres magának menedéket. KASSA Míg az elmúlt hónapokban legfeljebb 50 ukránnak biztosított a város ideiglenes szállást a vasútállomás mellett a korábban kialakított menekültközpontban, október végére-november elejére ez a szám már a hatvanat is meghaladta. A központ által biztosított szolgáltatásokat jelenleg naponta átlagosan 240 ember veszi igénybe, nagyjából egynegyedük itt is éjszakázik. Roman Dohoviő, Kassa város ukrajnai meghatalmazottja úgy véli, hogy a város területén kihelyezett lakókonténerekben ideiglenes menedéket kereső menekültek száma az elkövetkezendő időszakban ismét nőni fog. „Már most azt tapasztaljuk, hogy megnőtt a tőlünk segítséget kérők száma, legalább 15-20 százalékkal többen vannak, mint október utolsó hetében. Természetesen erre a forgatókönyvre is felkészültünk, és az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy minden szempontból képesek vagyunk azt kezelni. A menekültek számának fokozatos növekedése valószínűleg az erőművek megrongálásával vagy az időjárás változásával függ össze, mert általában olyan emberek keresnek fel bennünket, akik már most is Kassán tartózkodnak. Sokan közülük a pillanatnyilag még Ukrajnában tartózkodó családtagjaik és barátaik számára is szeretnének szállást találni” - tolmácsolta lapunknak Dohovic szavait Dusán Tokarcík, Kassa város szóvivője. Munkába állnak A vasútállomás közelében működő központ március eleje óta működik, 5 nappal az Ukrajna elleni orosz agreszszió kezdete után nyitotta meg kapuit a menekültek előtt. A szálláskapacitás jelenleg körülbelül 75 százalékban foglalt. Ha még ennél jobban is megtelik, a kassai önkormányzat készen áll arra, hogy rövid időn belül további száz férőhellyel növelje a kapacitást. Ha a menekültek száma drasztikusan emelkedni kezdene, a város további szállásokat készít elő a fenntartása alatt működő tornatermekben és különböző más épületekben. Ezekben összesen 1000 ember számára tudnának helyet biztosítani. Roman Dohovié azonban azt reméli, hogy a helyzet nem fog odáig fajulni, hogy ezeket a férőhelyeket is igénybe kelljen venni. Hangsúlyozta, hogy Kassa általában az első szlovákiai város, amelyet az ukrán menekültek az országba érkezésük során felkeresnek. Legtöbbjük néhány nap után nyugatabbra, vagy Lengyelországba megy. Ha úgy döntenek, hogy Kassán vagy annak közvetlen környékén maradnak, általában nemcsak szállást, hanem munkát is találnak. „Idén több száz ukrán talált itt munkát. Legtöbbjük főként a feldolgozóiparban, a különféle szolgáltatásokat biztosító vállalatokban, a vendéglátóiparban, néhányan pedig az IT-szektorban helyezedtek el” - zárta Dohovic. Amerikai dicséret Nemrégiben az Egyesült Államok új szlovákiai nagykövete, Gautam A. Rana Kassán személyesen is köszönetét mondott a városnak az ukrán menekülteknek nyújtott támogatásért és segítségért. Ez volt az első látogatása az ország második legnagyobb városában, miután augusztusban elfoglalta diplomáciai posztját. Elsősorban Jaroslav Polacekkel, Kassa főpolgármesterével találkozott, akivel a gazdaságról és a partnerségek fejlesztéséről tárgyalt. „Nagykövetségünk egyik célja, hogy rendszeres kiutazásokat tegyünk Kelet-Szlovákiába. Keressük a módját annak, hogyan mélyíthetnénk el a partnerséget és az együttműködést az emberekkel Szlovákia-szerte, nem pedig csak Pozsonyban” - mondta az újságíróknak Rana. A nagykövet kiemelte a Kassán működő Amerikai Központ tevékenységét is, amely a Fő utcai Állami Tudományos Könyvtár (SVK) épületében működik, és az American Spaces globális hálózatának részét képezi. „Lehetőséget biztosítunk az angolnyelv-tanulásra, ugyanakkor számos olyan programunk is folyamatban van, amely segít elmélyíteni a megértést és az együttműködést az Egyesült Államok és a keleti régióban élő emberek között” - zárta a nagykövet.
