Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-19 / 267. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. november 19. | www.ujszo.com RÖVIDEN Közös légi hadgyakorlat Szöul. Közös légi hadgyakorlatot tartott tegnap Dél-Korea és az Egyesült Államok, válaszul a néhány órával korábban végrehajtott észak-koreai rakétakilövésre. A dél-koreai védelmi minisztérium azt közölte, hogy a műveletben dél-koreai F-35A típusú vadászrepülőgépeket és az amerikai hadsereg F-16-os gépeit is bevetették. A hadsereg tájékoztatása szerint a műveleten az észak-koreai rakétalétesítmények esetleges célbavételét gyakorolták. „A szövetségesek megmutatták, határozottan tudnak reagálni bármilyen fenyegetésre, provokációra, beleértve Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétáit (ICBM) is” - áll a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottságának közleményében. Észak-Korea péntek hajnalban lőtt ki interkontinentális ballisztikus rakétát, amely Tokió szerint több száz kilométert tett meg, és körülbelül 210 kilométerre Hokkaido szigettől csapódott be a tengerbe. Hamada Jaszukazu japán védelmi miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a rakéta potenciálisan elérhette volna az Egyesült Államok egész szárazföldi területét. (MTI) Republikánus vezetők tervei Washington. Joe Biden amerikai elnök közvetlen részvételét is vizsgálnák fia tengerentúli üzleti ügyeiben az amerikai képviselőház több bizottságának leendő republikánus elnökei - hangzott el sajtótájékoztatójukon Washingtonban. James Comer, az alsóház felügyeleti bizottságának következő elnöke és Jim Jordan, a jogalkotási bizottság leendő vezetője azt követően tartott sajtóértekezletet, hogy nyilvánosságra kerültek az elnök fiának, Hunter Bidennek az üzleti tevékenységéről szóló republikánus vizsgálat előzetes megállapításai. James Comer informátorokra hivatkozva azt mondta, hogy a Biden család gyarapodott, és tagjai milliomossá váltak a családhoz tartozás okán. A jobboldali politikus arról a feltételezésről is beszélt, miszerint Hunter Biden és Joe Biden részt vett jogellenes nemzetközi ügyletekben. A republikánus vizsgálat szerint bizonyítékot tártak fel az Egyesült Államok kárára bűnszövetkezetben elkövetett csalásra, banki csalásra, a külföldi ügynökök regisztrációjára vonatkozó törvény (FARA) megsértésére, valamint pénzmosásra, adócsalásra és egyéb bűncselekményekre. Az Egyesült Államok törvényhozásának alsóházában a múlt heti választásokon a republikánusok többséget szereztek, így a képviselőházi bizottságok elnöki pozíciója őket illeti. Nancy Pelosi még csütörtökön bejelentette, hogy lemond a képviselőház vezetői tisztségéről, amelyet mint az első nő és a demokrata frakció vezetője töltött be. (MTI) Orbán: Magyarország nem fogadja el a közös uniós hitelfelvételt Orbán Viktor beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. (MTi-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest Orbán Viktor mayor miniszterelnök a MÁRT-en azt állította, egyre több az ország barátja. Ezt némileg árnyalja, hogy épp most mondtak le egy V4-es találkozót a magyar kormány oroszpolitikája miatt. Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében - közölte Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén Budapesten a Várkert Bazárban. A magyar vétó miatt többen felháborodtak az Európai Unióban, a Politico cikke szerint vannak, akik úgy gondolják, Orbán „pókerjátszmát folytat”, és a belengetett vétóval próbál nyomást gyakorolni Brüsszelre, hogy engedjenek a jogállamisági vitában. Johannes Hahn költségvetési biztos az Európai Parlament szakbizottsága előtt ki is mondta, ez zsarolás, az Orbán-kormány nevetségesen viselkedik. Orbán tegnap azt mondta, a magyar javaslat az, hogy nézzék meg, Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, és azt arányosan, fair módon osszák el egymás között. Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében - tette hozzá. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, azonban az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből. Orbán Viktor itt is elmondta, hogy a szankciós politika miatt szöktek egekbe az energiaárak, ez pedig évente 10 milliárd eurós hiányt jelent a magyar gazdaságban. Ébből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg 4 milliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad - tette hozzá. Orbán arról is beszélt, Magyarországnak több szövetségese van a nemzetközi térben, mint korábban volt. Nem ezt mutatja az, hogy a jövő hétre tervezett pozsonyi V4-találkozó elmarad, ugyanis a csehek és a lengyelek ellenzik Orbánék oroszpolitikáját. A magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth rádiós nyilatkozatában is beszélt a szankciókról, közölte: „A szankciós politika egy lépés a háború felé.” A miniszterelnök elmondta a sokat hallott kormányzati szólamot, miszerint az Európai Unió az ígéreteit sorra megszegte, azaz hogy fegyvereket szállít Ukrajnába, és hogy szankciókat szabott az energiára is, illetve kitért arra, hogy lassan Ukrajna finanszírozását is vállalja Brüsszel. „Még nem lőnek ránk, de közel vagyunk ahhoz, hogy tényleges hadviselő féllé váljunk. Nagyon veszélyes, amit az unió csinál” - mondta. Orbán megjegyezte, hogy az EU vezetői a holnapnál nem látnak tovább, és hogy szerinte Magyarország egyedül maradt a maga békepárti álláspontjával. (hvg, euronews) Előlánccal álltak ki a magyar diákok tanáraikért A tegnapi iskolakezdés előtt sok ezer diák, szülő és tanár fogta meg egymás kezét és alkotott 9, más források szerint 10 kilométer hosszú élőláncot a budapesti Szabadság híd és a Margit híd közötti Duna-parton. Budapest. A hatalmas megmozdulást ezúttal az Egységes Diákfront - Pala Mozgalom hívta életre a pedagógus szervezetekkel közösen. A követelésük változatlan: magasabb bért a tanároknak, kevesebb terhet a tanulóknak. „Nincs tanár, nincs jövő” - kiabálták a fiatalok, Budapest belvárosa pedig a szolidaritást vállaló autósok dudáitól volt hangos. Sőt egyszer-kétszer a dunai hajók kürtjei is felharsogtak. Bár egyes szakaszokon kissé szellősen voltak a tiltakozók, a Margit hídon és a Parlament előtt alig fértek el, sehol sem volt fél méternél nagyobb köz két ember között. Ez azt jelenti, hogy akár tízezren is lehettek a megmozduláson. A legtöbb budapesti iskolában a diákok önként választhattak, hogy az első órát a tanteremben vagy a hideg utcán töltik. Többségük úgy döntött, hogy transzparenst ragad és szolidaritást vállal a tanárával. Több vidéki településen, Vácon, Esztergomban, Pilisvörösváron, Szolnokon és Szegeden is tüntettek a tanárokért. A szervezők szerint összesen 46 településről csatlakoztak az élőlánchoz. Augusztus óta országszerte úgynevezett gördülősztrájkokat tartanak a pedagógus szakszervezetek. Ezen a héten csak a Külső-Pesti Tankerületben 25 iskolában szüntették be a munkát hosszabb-rövidebb időre. A pedagógus szakszervezetek többször tárgyaltak már a kormány képviselőivel az alacsony bérekről és a pedagógusok magas munkaóráiról. Legutóbb november 7-én volt sztrájktárgyalás, de semmi érdemleges nem történt akkor sem. Kiderült, hogy idén nem lesz béremelés, jövőre is 10 vagy maximum 20 százalékkal emelkedhet a pedagógusok bére, ami szakszervezeti vezető szerint nem állítja meg a tanárok elvándorlását. Újabb sztrájktárgyalás november 26-a után lehet, de a tanárok addig is folytatják akcióikat. A diákszervezetek délután 5 órára is tüntetést szerveztek. A tiltakozók a Március 15. téren gyülekeztek, ahonnan az Erzsébet hídon és a Lánchíd utcán keresztül érkeztek meg a Clark Ádám térre. (euronews, napi.hu) Nyertes olvasónk visszajelzése w Jó napot kívánok, szeretném megköszönni a nyereményt, rendben megkaptam, nagyon megörültem, mikor a postás hozta. Tisztelettel: Sárkány Mária, Bős új szó \át*ariuip MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Beigazolódott a szabotázs Stockholm. Beigazolódott, hogy szabotázs történt az Északi Áramlat-l és -2 gázvezetékeknél szeptember végén, miután robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén - közölte tegnap a svéd ügyészség. „Az elvégzett elemzés robbanóanyag nyomait mutatta ki számos vizsgált objektumon” - írta közleményében az ügygyei megbízott Mats Ljungqvist. Hozzátette: az összetett és átfogó nyomozás végén fog kiderülni, hogy meg tudnak-e nevezni gyanúsítottat az ügyben A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-l és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Már akkor felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt. Vlagyimir Putyin orosz elnök Londont hibáztatta, míg nyugati országok Oroszország felelősségét firtatták. (MTI)
