Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-19 / 267. szám
www.ujszo.coml 2022. november 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Látom, hogy milyen csodálatos vagy! az élő és folyton változó rendszerben tevékeny résztvevőként eltölt egy tanítási évet. A mindennapokban látom az emberi személyiség sokszínűségét, de azzal nem kell foglalkoznom, ami nem érint, ami nincs testközelben, ami nem veszélyeztet, vagy amihez nincs közöm. Bezzeg a munkahelyemen! Az iskola egy miniatűr társadalmi látlelet. Minden megjelenik valamilyen formában, ami a külvilágban, az iskola falain kívül. Találkozunk barátsággal, őszinte emberekkel, tiszta lélekkel, jóakarattal és gyűlölettel, félreértettséggel, öszszeesküvésekkel és bizony iszonyatos nyomással, pszichikai bajokkal, egészségügyi gondokkal. Az iskola oktatói munkáját, a tanárok és diákok képességeit elég egyszerű felmérni, de a nevelői munka eredményessége ennél jóval kevésbé mérhető statisztikai adatokban, ráadásul ezen a területen ritka a katartikus sikerélmény. Ma reggel, úton a munkahelyemre döbbenten hallgattam az egyik rádióadást, amely arra kérte a hallgatókat, írják meg, egykori diákként mit kellett volna tudniuk. Sorra jöttek a frappáns válaszok, jó néhány pedagógusé is. Az egyik tisztán megmaradt a fülemben: válassz más pályát, ez a sok idegesség nem éri meg! Feltettem hát magamnak a kérdést, miért mondja ezt a pedagógusok nagy része, mi is az, amit mi nem látunk, vagy nem megfelelően közelítünk meg, mi éri meg és miért idegeskedünk ennyire?! Elgondolkodtam azon, mit látok a mi iskolánkban, és bátran kijelenthetem, hogy sok más intézményben ugyanezt tapasztaltam: a pedagógusok szeretnek tudást átadni, olyan tudást, amit saját szakágukban szereztek, hosszú éveket töltve az iskolapadban. Az ismeretek átadásához viszont vevő, befogadó, szóval olyan ember kell, aki ezt szeretné és tudja értelmezni. A diákok napi hat, hét, nyolc órán át, különböző előadói módok és eltérő érdeklődés miatt képtelenek mindig megfelelően befogadni (a legjobb szándék ellenére is) az új ismereteket, és bizony van olyan gyermek is, aki anynyira motiválatlan, hogy bármenynyire is színes, kreatív ötletekkel teli lehet a tanítás, elutasítja az értelmezést, így nem szerez tudást, így a sok-sok próbálkozásba belefárad a tanár. Emberek, akik a kiégés közelében vannak, akik legszívesebben elhagynák a pályát, akiket már a pozitív visszajelzés sem tölt fel, néznek rám összezavarodva, azt ismételgetve: pedig én úgy szeret(t)em a gyerekeket! Hallgatom azokat a diákokat, akik mindezt észlelik, lefordítják, és elutasítják az együttműködést a tanárral. Ördögi körben táncolunk, csodát remélve. S ott vannak a szülők, akik ebből a kapcsolati rendszerből, az öszszetettségből alig tudnak valamit értelmezni, mert részinformációk érkeznek csak be hozzájuk, hiszen átadhatatlan ennek a helyzetnek az összetettsége. Ez csak a felszín. Csak a tanítás, motiválás kérdésköre, a tudás átadása, az ismeretek elsajátítása. Hol vannak a konfliktusok, a diákok, akik lelki gondokkal küzdenek? Hol van a tanárok magánemberi minősége, személyisége? Ha azt mondom a baráti körömben, hogy azóta érzem nehéznek a munkám, mióta gyerekekkel is foglalkozom, mindig csodálkoznak, hiszen válófélben lévő párokkal, pereskedő ügyfelekkel és gyászkíséréssel is foglalkoztam már előtte, na, az sem volt piskóta. Mégis, soha semmi nem volt még ilyen fájdalmas, mint amikor egy gyerektől azt hallom hétről hétre, hogy hogyan ignorálják a szülei, miként válik láthatatlanná a saját családjában, és hogyan bünteti magát emiatt. Fájdalmas, mert retteg mindezt feltárni a szüleinek, így maradok én a bizalmas, aki annyit tud csak mondani: én látom, miiyen csodálatos vagy. (Lubomír Kotrha) Kémprogramok a focivébé appjai Komoly adatvédelmi kockázatot jelent az a két mobilalkalmazás, amelyek letöltését Katar az országba érkező szurkolóktól elvárja. Szakértők szerint kémprogramokról van szó. Aki a holnap kezdődő katari focivébére utazik, le kell töltenie két alkalmazást a telefonjára. Az egyik az - elméletben - Covid-követő Ehteraz applikáció, a másik pedig az esemény hivatalos alkalmazása, a Hayya, mellyel a jegyeket lehet nyomon követni, és ingyenes metrózásra jogosít. Biztonsági elemzők utánajártak, mit csinálnak ezek az appok a telefonon, és kiderült: ezeket az alkalmazásokat letölteni nagyjából egyenértékű azzal, mintha önként kulcsot adna az ember a házához a katari hatóságoknak. Mindkét alkalmazást kémprogramnak minősítették a szakértők, mert a katari hatóságoknak széles körű hozzáférést biztosítanak az emberek adataihoz. Emellett lehetővé teszik a hatóságok számára a tartalom olvasását, annak törlését vagy megváltoztatását, sőt közvetlen hívások kezdeményezését is. A francia és a norvég adatvédelmi hivatalok után Németország adatvédelmi biztosa is figyelmeztetést adott ki: az Ehteraz és a Hayya alkalmazás komoly adatvédelmi kockázatot jelent, ezért azt tanácsolja a vébére látogatóknak, hogy csak akkor telepítsék a mobiljukra, ha elkerülhetetlen, illetve ha lehetséges, e célból, kizárólag az appokat tartalmazó telefont használjanak. Fontos, hogy ezen az eszközön semmilyen más személyes adat, például telefonszámok, képvagy hangfájlok ne legyenek, (telex) Szégyentelen kapzsiság BRAUNSTEINER KRISTÓF E lon Musk Twitter-vételének kaotikus, szórakoztató, ám egyben leleplező következményei is vannak. Elon Musk, a feltűnési viszketegségben szenvedő milliárdos, több hónapos oda-vissza után megvette a kék madaras közösségi hálózatot, majd kirúgta az alkalmazottak jelentős részét, és bevezetett egy új, fizetős ellenőrzési programot. A The New York Times szerint rövid időn belül 140 000 új kontót jegyeztek be a platformra, amelyek befizettek a kék nyílra, ami a kontó valódiságát biztosítja. Csakhogy ezek nagy része ismert társaságnak és személynek adta ki magát, és ugyan a kontók hamisak voltak, a tweetek sok esetben nemcsak humorosnak és ironikusnak, de igaznak és felettébb leleplezőnek bizonyultak. Vegyük például az Eli Lilly gyógyszergyártó óriás esetét. Egy hamis kontó azt tweetelte: „Örömmel jelentjük be, hogy mostantól az inzulin ingyenes”. A cég hivatalos képviselői sebesen reagáltak és bocsánatot kértek, mondván: ez fake news, és az inzulin továbbra sem lesz ingyenes. Majd megjelent egy másik hamis kontó, amelyik a hivatalos tweetre építve kijelentette, hogy „Bocsánatot kérünk azoktól, akik félrevezető híreket kaptak egy hamis Lilly-kontótól a cukorbetegség kezelésével kapcsolatban. A Humalog mostantól 400 dollár. Ezt akármikor megtehetjük, és nem csinálhattok semmit ellene. Kapjátok be!” Tegyük az egészet szövegkörnyezetbe! A Humalog az Eli Lilly egyik inzulinterméke. Egyhavi adag előállítási ára 3,50 dollár körül mozog. Míg az USA-ban 1996-ban egyhavi adag inzulinért egy beteg 21 dollárt fizetett, ma ez már közel 300 dollár, ami kb. 1200 százalékos növekedés. Ez több esetben halálhoz vezetett, mivel Amerikában nincs mindenkinek egészségügyi biztosítása, és aki saját zsebéből fizeti, annak az inzulinon kívül a többi költséggel együtt havonta mintegy 1500 dollárba is kerülhet a kezelése. Ez hogy lehet? A globális inzulintermelés 90 százaléka három cég kezében van: Novo Nordisk, Sanofi és az említett Eli Lilly. Ezek az USA inzulinjának a 100 százalékát gyártják, de facto monopóliumuk van, és úgy alakítják az árakat, ahogy akarják. Nesze neked szabadpiac! Világszerte jobb a helyzet az inzulinnal, mert az USA-n kívül még mindenhol szabályozzák a gyógyszerárakat, így átlagosan 35 dollárba kerül egy cukorbeteg egyhavi inzulinja az Európai Unióban, Kanadában és a nyugati világ többi országában. A tanulság ebből az esetből az, hogy nem szabad a lobbistáknak szabad kezet adni, és mindenképp szabályozni kell a gyógyszeripart és a gyógyszerárakat. Egy másik ismert társaság nevében is tweeteltek egy leleplezőt. Egy hamis Nestlé-kontó a NestleDeathCult, azaz NestleHalálKultusz megnevezés alatt a következőt posztolta: „Ellopjuk a vizeteket, és aztán eladjuk nektek lol”. Ezzel arra akartak rámutatni, hogy a Nestlé világszerte lobbizmus és korrupció révén, a helyi lakosság ivóvízhiányát kihasználva jut hozzá vízforrásokhoz, sokszor nagyon alacsony engedélyezési költségek ellenében vagy akár ingyen. Ahelyett, hogy a helyi vízforrásból a közösség húzna hasznot és ellátná magát ivóvízzel, a Nestlé tesz szert nyereségre az ivóvízből, amit műanyag palackokban elad nekik. Gyakran szárazság sújtotta helyeken. És volt már rá példa, hogy nemcsak forrásvizet, hanem talajvizet is palackoztak, ami nem volt benne a licenszben, tehát ellopták. Maga Musk is szégyentelenül kapzsi. A világ megmentőjeként tetszeleg, de a valóság az, hogy csak a nyereség hajtja. Kidobta a Twitter alkalmazottainak felét, mert a cég veszteséges volt, mivel cselekedetével elrettentett jó pár hirdetőt az oldalról. A maradék alkalmazottnak meg azt mondta, ingyen és sokat kell majd túlórázniuk, a cég érdekében. Ez elég cinikus kijelentés a világ leggazdagabb emberétől, aki képes volt 44 milliárd dollárt elégetni a Twitter vételével, de arra már nem futja neki, hogy tisztességesen megfizesse alkalmazottainak a kemény munkájukat. A rablókapitalizmust kell megakadályozni és a nagy társaságokat szükséges szabályozni, ha élhető jövőt szeretnénk. A szégyentelen kapzsiság halált okoz. FIGYELŐ Tuvalu szigetország a netre költözik Tuvalu létrehozza digitális mását az interneten, mivel létét fenyegeti a tengerszint emelkedése - erről beszélt videóüzenetében a csendes-óceáni szigetország külügyminisztere, Simon Kofe az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27), aki szerint országa a klímaváltozás frontvonalában fekszik. A kissé szokatlan elképzelés szerint a szigetállam földrajzi jellegzetességeit, kultúráját és történelmét a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg által megálmodott Metaverzumban, a virtuális valóság világában örökítenék meg. Kofe szerint elérkezett az ideje, hogy a sziget túlélését biztosítandó alternatív megoldásokat keressenek, ez magába foglalja azt is, hogy „Tuvalu lesz az első digitalizált nemzet a Metaverse-ben”. „Földünk, óceánunk, kultúránk népünk legféltettebb kincsei, és hogy biztonságban tudhassuk őket, bármi is történik a való világban, felrakjuk őket a felhőbe - mondta Kofe. — Az ötlet az, hogy megőrizhessük az állam működését, ezen felül pedig kultúránkat, tudásunkat, történelmünket a digitális világban.” Az Ausztrália és Hawaii között nagyjából félúton található, 12 ezer lakosú Tuvalu szigetcsoport kilenc szigetből áll. A szigetország a tengerszint emelkedésével előrejelzések szerint az évszázad végéig víz alá kerül. A fővárosi térség 40 százaléka dagály idején már most is víz alatt áll. (168 hu)
