Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-19 / 267. szám

RÉGIÓ www.ujszo.coml 2022. november 19. I 3 A kistermelőknek esélyük sincs labdába rúgni: a nagyoknak kedvez a rendszer A nyitrai főiskola agronómus szakát vele együtt tízen kezdték el, közülük ketten maradtak a szakmában, egyikük, Palágyi Zoltán Zsigárdon kertészkedik (Képarchívum) TORNYAI BIANKA Többször láttam már Palágyi Zoltán hirdetésát, aki saját termesztésű zöldséget, dinnyét kínált, legutóbb pedig ingyenes szedd magad akciót hirdetett. Kíváncsi voltam, ki ő, ós miért adja ingyen a paprikát. ZSIGÁRD Meglepetésemre kiderült, a nemes gesztus mögött az is áll, hogy Palágyi Zoltán három év kemény munka után éppen feladja az álmát, hogy zöldsé­get és dinnyét termesszen, és visz­­szatér az egykori munkahelyére, ahol eredeti szakmájában dolgozott agro­­nómusként. Termelés nagyban Arra kértem, először azt mondja el, miért lett agronómus, később pedig növénytermesztő, vállalkozó. „Már alapiskolás és gimnazista koromban is kertészkedtem, a főiskolán is az agronómus szakmát választottam, a tanulmányaim mellett is mindig ter­mesztettem valamit, főleg csemegeu­borkát és dinnyét. Az iskola befeje­zése után a szakmámban helyezked­tem el, de a kertészkedés továbbra is megmaradt. Közel három év után úgy döntöttem, a magam útját fogom járni, nem munka mellett, hanem főállásban szeretnék a növényterm­esztéssel foglalkozni, így lettem vál­lalkozó három évvel ezelőtt. Az első évben cukkinit, nagyon korai cseme­gekukoricát és dinnyét, a következő évben paprikát, fokhagymát és diny­­nyét, idén pedig paprikát és dinnyét, illetve minden évben uborkát nevel­tem. Inkább azt választottam, hogy kisebb legyen a kínálat, és nagyobb a mennyiség. A piacozás, az értéke­sítés nem annyira érdekel, inkább a termelést szeretem. Az, hogy háznál áruljak, időigényes és kötöttségekkel jár. Az egyetlen termény, amelyet így értékesítettem, a dinnye volt, mivel rövid ideig tart a szezonja és súlya van, tehát megéri háznál is árulni. A paprika esetében, amiből egyszerre akár másfél tonnát is leszedtünk, ez nem így van, mert a vevő, aki saját használatra viszi, legfeljebb 2 kilót vesz meg egyszerre. A felvásárlók sem vesznek meg 30-40 kg-nál töb­bet. A többi zöldséget tehát nagy üz­letláncoknak adtam el” - fejtette ki. Munkaerőhiány Palágyi Zoltán elmondta, leginkább azért döntött amellett, hogy feladja a vállalkozást, mert miközben a termé­nyek felvásárlási ára nem változott az elmúlt években, a befektetés összege akár meg is duplázódott. „Annyira megemelkedtek a kiadások, hogy nem volt értelme folytatni. A műtrágya ára például a duplája lett, de a vetőmag, a palánta ára is több ezer eurós té­tel, és akkor még nem számoltam a fóliát, az eszközöket. Döntésemhez nagyban hozzájárult az is, hogy na­gyon nehéz volt munkásokat találni a szezonmunkára, betakarításra. Az ő helyzetük is érthető, hiszen a téli időszakra nem tudok munkát adni nekik, így csak azok jöttek dolgozni, akiknek éppen nem volt munkájuk. Sajnos olyan is előfordult, hogy éjfé­lig szedtem egyedül, fejlámpával az uborkát, mert reggelre el kellett ké­szíteni, de éppen nem találtam sen­kit, aki segített volna. Valójában az emberek el is lustultak, és nem tartják értéknek a kétkezi munkát. Olyan is előfordult, hogy 400 kg éretlen papri­kát szedtek le, ami a szemétbe került, mert másodosztályúnak sem lehetett eladni, közel 1500 eurós kárt okoztak vele. Amíg figyeltem rájuk, addig úgy csinálták, ahogy kértem, de ha más dolgom akadt és nem lehettem ott, máris jöttek a problémák. Az ilyen Jobban kellene segíteni a kistermelőket. Lokális támogatórendszerrel lehetne előre mozdulni, hogy a helyben termelt árut értékesíteni lehessen, és több embert foglalkoztathassanak. Palágyi Zoltán dolgok miatt annyi kár keletkezhet, hogy veszteségessé válik a tevékeny­ség. Az ingyenes szedd magad akciót a múlt héten hirdettem meg, amikor már letermett a paprika, de még volt rajta nagyjából 500 kilogrammnyi. A felvásárlási ára nagyon alacsony, ezért úgy döntöttem, inkább felaján­lom a falubelieknek és a környékbe­lieknek, hogy aki szeretne, szedjen magának belőle, mielőtt leszántom a tövét. Meglepően sokan jöttek szedni, nagyon örültek az emberek a lehető­ségnek, ami jó érzéssel töltött el” - fogalmazott. Rossz agrárpolitika A helyi termelő nem érzi kudarc­nak, hogy visszatér egykori munka­helyére. Ügy fogalmazott, hogy meg­nyugodott, mert megvalósíthatta az álmát, kipróbálhatta, milyen egyéni vállalkozóként gazdálkodni, voltak szép pillanatok, sikerült a minőség és a mennyiség szempontjából is jó színvonalat elérni, de sajnos rossz­kor kezdte el. Palágyi Zoltán ismét agronómusként folytatja a munkát a mezőgazdasági ágazatban, a feladata a cukkinitermesztés lesz. „A papri­katermesztés az előző munkahelye­men tetszett meg, de mostanra annyi­ra nem rentábilis, hogy már ott sem foglalkoznak vele. Ha valaki profesz­­szionális szinten szeretné végezni, akkor csak nagyban lehet, viszont olyan sok kézi munkaerő kell hozzá, hogy elviszi a nyereséget. Idén 60 cent volt a felvásárlási ára. Csak úgy tud­tam némi nyereséget termelni, hogy a saját munkám árát nem számoltam bele a kiadásokba, például azt, hogy februártól palántát neveltem, éjszaka jártam a fűtést ellenőrizni, hogy ta­vasztól mostanáig egyetlen szabadna­pom sem volt, se ünnep, se vasárnap. A nyári forróságokban éjszaka is ön­tözni kellett, ami azzal járt, hogy 3-4 óránként kellett a vízpumpát üzem­anyaggal feltölteni, mert nincs áram a határban. A mezőgazdaságban nem Mehet a munkát másnapra halasztani, mert akkor már késő” - magyaráz­ta. Hozzátette, hogy a felvásárlók is igyekeznek sakkban tartani a terme­lőket, az állam részéről nem megfe­lelő a hozzáállás, rendkívül rossz az agrárpolitika. „Ha a paprika példá­jánál maradunk, tőlem 60 centért vá­sárolta fel az üzletlánc, a boltok pol­cain pedig 2 euróért kínálták. Renge­teg külföldi árut hoznak be, elég, ha három centtel olcsóbban tudják meg­venni a lengyel, az albán, a marokkói paprikát, már nem is kell a helyben termelt, amelyhez a termelőnek meg kellett vennie a műtrágyát, a talajfóli­át, a csöpögtetőszalagot, a vetőmagot, ki kellett fizetnie az alkalmazottakat. Ezek több ezer eurós tételek. A tava­szi start nagyjából 15 ezer euró, amit évente meg kell ismételni. A felvá­sárló úgy keres 100 százalékot a ter­méken, bogy semmi dolga vele. Nem egyszer előfordult, hogy az árut, amit az autóról lepakoltam, azonnal rakták fel a vevő autójára, még csomagolni, raktározni sem kellett, azonnal vitték az üzletekbe. Ha belelát valaki, na­gyon hamar elmegy a kedve az egész­től” - mondta. Új rendszer kell Úgy véli, országos szinten teljes leépülés jellemző a növénytermesz­tésre, állattenyésztésre, ami azért ve­szélyes, mert rendkívül sérülékennyé válik a gazdaság. Az állam támogat­ja az autóipart, de némi támogatással önellátó lehetne a élelmiszer terén is Szlovákia. Palágyi Zoltán szerint, ha leállna az élelmiszer behozatala, egy héten belül kifogynának a tartalékok. „Teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk a külföldi termelőknek, a behozatalra támaszkodunk. Sokkal jobban kellene támogatni a kister­melőket, mert jelenleg a nagyterme­lőknek kedvez az állami támogatói rendszer. így azonban szinte esélyük sincs a kistermelőknek labdába rúgni a nagyok mellett. Lokális támogató­­rendszerrel lehetne ebből elmozdul­ni, hogy a helyben termelt árut érté­kesíteni lehessen, hogy több embert lehessen foglalkoztatni az ágazatban. Ha lenne zöldségfeldolgozás, például ahogy korábban voltak konzervgyá­rak, akkor télen is lehetne munkát ad­ni azoknak, akik nyáron a földeken dolgoznak. Hogy csak egy példát em­lítsek, nem lehet Szlovákiában gyár­tott lecsót vásárolni az üzletekben. Az is sokat ront a kistermelők helyzetén, hogy az üzletláncokban egész évben bármit meg lehet vásárolni. Mire ná­lunk beérik a dinnye, a vásárlók szin­te meg is unják. Szinte kilátástalanná válik a helyzet, nagyon sokan döntöt­tek úgy idén ősszel, hogy befejezik a termelést. Talán egy teljes összeom­lás kell ahhoz, hogy új, működőképes struktúrák épülhessenek fel, mert a mostani rendszer hosszú távon nem fenntartható” - egészítette ki. Palágyi Zoltán elárulta, nem adja fel teljesen a növénytermesztést, hiszen dinnyét jö­vőre is szeretne ültetni. Kialakult már olyan vevőköre, akik számítanak az ízletes, jó minőségű árura. Úgy érzi, értük mégis érdemes dolgozni vele. Szlovákia nem kérte H. Lóránt kiadatását Magyarországtól BUCHLOVICS PÉTER A párkányi emberölés ügyé­ben zejlik s nyomozás. A Ko­márom-Esztergom Megyei Főügyészség pedig életfogy­tig térté fegyházbüntetést kért H. Lórántra az esztergo­mi gyilkosság miatt, azzal, hogy beismerés esetén legko rábban és feltételesen 25 év múlva szabadulhat. PÁRKÁNY „A Nyitrai Kerületi Rendőr-föka­­pitányság bűnügyi nyomozója embe­rölés és idegen vagyon megrongálá­sának ügyében folytat vizsgálatot H. Lóránt ellen” - tudatta az Új Szóval Renáta Cuháková, a kerületi rendőr­­kapitányság szóvivője. Az ügyben az európai jogsegélyegyezmény és az uniós nyomozati irányelvek alapján járnak el, de Szlovákia egyelőre nem kérte H. Lóránt kiadatását, tekintettel a Magyarországon zajló büntetőeljá­rásra - tette hozzá a szóvivő. Cubá­­ková leszögezte, a tettes bűnösségéről és a büntetésről a rendőrség nem nyi­latkozik, azt kizárólag bíróság állapít­hatja meg. Mint arról lapunkban többször is beszámoltunk, H. Lóránt Párkányban egy idős férfit ölt meg és az áldozatot kútba dobta, Esztergomban pedig egy idős nőt gyilkolt meg brutálisan, az áldozat testét egy vízelvezető árokba gurította. A gyilkosságokat, tehát a párkányit is, a tettes a magyar ható­ságoknak beismerte. A napokban az esztergomi gyilkosság miatt a Komá­­rom-Esztergom Megyei Főügyész­ség életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabását javasolta, azzal, hogy a tettes legkorábban és feltételesen 25 év múlva szabadulhat. Borbély Ve­ronika, a megyei főügyészség szóvi­vője lapunknak megerősítette, hogy H. Lóránt Esztergomban bedrogozva és különös kegyetlenséggel gyilkolt, a vele lévő idősebb nőt agyonverte, a mellkasán és a fején ugrált, több­ször fejbe is rúgta, és aztán az áldo­zatot egy vízelvezető árokba gurí­totta. Kérdésünkre, hogy a magyar hatóságok mikor adják ki a szlovák bűnüldöző szerveknek H. Lórántot, a szóvivő úgy reagált, az esztergomi bűncselekményt a magyar hatóságok vizsgálják, a párkányit pedig a szlo­vák szervek. Felvetésünkre, hogy ha Magyarországon kiszabják rá az élet­­fogytiglant - és közben Szlovákiában is elítélik egy másik gyilkosságért akkor azt hol üli le majd a vádlott, Borbély Veronika úgy válaszolt, a kérdés idő előtti, mert egyik ügyben sem született még jogerős ítélet. Ide lökte a holttestet Esztergomban H. Lóránt (Illusztrációsfelvétel, police hu)

Next

/
Thumbnails
Contents