Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-14 / 263. szám
6 I KÜLFÖLD 2022. november 14. | www.ujszo.com Herszon már szabad, de még veszélyes hely HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Herszonban továbbra is a kivonuló orosz erők által aláaknázott infrastruktúra helyreállításán dolgoznak a közműszolgáltatók. A dél-ukrajnai városban a legtöbb otthonban még nincsen sem áram, sem víz, gondok vannak a gázellátással is. A városba tegnap érkezett meg Jaroszlav Janusevics, a régió kormányzója, aki elmondta, hogy biztonsági intézkedésként 17 órától reggel 8 óráig kijárási tilalmat vezettek be, a lakosság nem hagyhatja el a várost és nem is léphet be annak területére. Jelenleg több mint 200-an dolgoznak a városban az ukrán rendőrségtől, amelynek munkatársai azt mondják, hogy a legfőbb veszélyt az aknák jelentik. Az oroszok 8 hónapos megszállás után szörnyű pusztítást hagytak maguk után Herszonban. Kiürítették az összes üzletet, mindent magukkal vittek, számolnak be a helyi boltosok. Az UAnimals állatvédő csoport szerint a kivonuló katonák a mosómedvét, a farkasokat, de még a mókusokat is ellopták egy helyi állatkertből. Vlagyimir Leontyev, a Herszon megyei Nova Kahovka város elöljárója azt mondta, a kahovkai vízerőműben grandiózus károk keletkeztek az ukrán ágyúzás következtében, amelyek kijavítása egy vagy több évbe telik. Ha lerombolják az erőművet, víz alá kerül Dnyiprjani, Korszunka, Kazacsji Lageri és több más település, több tízezer embert fenyeget katasztrófa. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy több mint 30 ezer katonát és mintegy ötezer egységnyi fegyverzetet és hadfelszerelést vont ki Herszon megyében a Dnyeper nyugati partjáról. A donyecki hatóságok szerint az ukrán tüzérség az elmúlt napon 56 alkalommal lőtte a régi területét HIMARS- és Grad-rakétákkal. Megalázni az embereket Az orosz erők kivonulásuk előtt elpusztították a kritikus infrastruktúrát Herszonban - tájékoztatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton. Az elnök videóüzenetében elmondta, hogy a telekommunikációs, az elektromos, az ivóvíz- és a fűtéshálózat is megsemmisült. „Az oroszok célja mindenütt ugyanaz: hogy a lehető leginkább megalázzák az embereket - magyarázta Zelenszkij. - Mindent helyre fogunk állítani, higgyenek nekem.” Közölte: a helyi hatóságok elkezdték stabilizálni a helyzetet. A bevonuló ukrán katonákat az ünneplő helyiek fogadták. Herszon volt az egyetlen megyeszékhely, amelyet az orosz csapatoknak sikerült elfoglalniuk az ukrajnai háború februári kezdete óta. Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg több mint 60 települést foglalt vissza Herszon megyében. A kijevi vezető hangsúlyozta, eközben Donyeckben nap mint nap ádáz küzdelem folyik, dé az ukrán csapatok a hatalmas nyomás ellenére is bátran tartják a védvonalakat. EU-békefenntartók Olyan gyorsreagálású hadtestet állítana fel az Európai Unió, amelynek első missziója várhatóan az ukrajnai tűzszünet biztosítása lehet, írja a Die Welt. A német lap információi szerint az uniós védelmi miniszterek a katonai bevetésre tervezett öt forgatókönyvből az első kettőt már el is fogadnák. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint a két forgatókönyv a mentési, evakuálási műveletekről, a stabilizáció kezdeti szakaszáról szól. Ezek határozzák meg az uniós erők képességeit, feladatait. Nem akarják, hogy megismétlődjön, ami Afganisztánban történt. A stabilizációs műveletnél az új, akár 5000 fős egység erőteljes katonai eszközökkel élhetne, hiszen a szárazföldi csapatok mellett légi és tengeri erők is támogatnák. Tilos bírálni a háborút Az orosz elnök változtatásokat javasolt egy törvényjavaslathoz, amely lehetővé tenné a Kreml számára, hogy elvegye az útlevelet azoktól a nem Oroszországban született orosz állampolgároktól, akik bírálják az ukrajnai háborút. A módosítások, amelyek azután érkeztek, hogy az orosz csapatok kivonultak a kulcsfontosságú Herszon városából, állítólag azokat az ukránokat célozzák majd, akik a moszkvai megszállás alatt szereztek orosz útlevelet - írja a Kyiv Independent a Kreml által vezetett Medúza hírügynökségre hivatkozva. A bűncselekménynek minősülő cselekmények között szerepel majd az „orosz hadsereg lejáratása”, az „álhírek terjesztése” és a „nemkívánatos szervezet tevékenységében való részvétel”. Zelenszkij bizakodó „Hónapokig tartó orosz megszállás, hónapokig tartó csúfolódás népünkön, hónapokig elhallgatott történetek arról, hogy Oroszország örökre itt marad. Most mégis tengernyi ukrán zászló lobog az utcákon” - mondta az ukránokhoz intézett videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azután szólalt meg, hogy az orosz erők pénteken kivonultak Herszonból, ahol azóta a helyiek ünnepük a város felszabadulását. Az ukrán elnök bizakodó: arról beszélt, hogy még sok ilyen felszabadulást fognak látni, azokban a falvakban és városokban, ahol továbbra is orosz megszállás van. Herszon visszafoglalása új nemzeti ünneppel ér fel, ez volt az egyetlen tartományi székhely, amit az oroszok a februári invázió óta elfoglaltak. Kijevben tömegek gyűltek össze az ikonikus Majdan téren, hogy ünnepeljenek, míg Herszonban az aktivisták orosz zászlókat és az orosz megszállók által kihelyezett emléktáblákat távolítanak el. Különösen nagy örömmel szerelték le az „örökre Oroszország része” feliratú óriásplakátokat. „Védelmi műveleteinknek és diplomáciánknak köszönhetően elérjük államhatárunkat - Ukrajna nemzetközileg elismert határának minden szakaszát” - tette hozzá Zelenszkij. Brutális rombolás A Herszonból visszavonuló orosz hadsereg felrobbantotta az összes jelentős infrastruktúrát a tartományban. Jelenleg nincs stabil átkelő az orosz erők alól felszabadult jobb part és a továbbra is megszállt bal part között. A visszavonuló oroszok legalább hét, köztük a Dnyipro (Dnyeper) folyamon átvezető hidat is megsemmisítettek a napokban. Videófelvételen is jól látszik, mikor hatalmas robbanás rázta meg a Herszon régióban található, a Dnyipro folyamon épült Nova Kahovka-i vízerőmű gátját. A gát felrobbantása óriási katasztrófát okozhat a lentebbi szakaszokon, így Ukrajnának egyáltalán nem állhatott érdekében a gát megrongálása. A gát 30 méter magas, 3 kilométer hosszú, 18 köbkilométeres víztározója van, a Krím félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet látja el vízzel. Ha felrobbantanák, a herszoni régió nagy részét elöntené a víz. Evakuálás a Krímnól Az ukrán területszerzés miatt elkezdték evakuálni az egyik fontos légi bázisukat a Krím félsziget közelében az oroszok. Attól tartanak, hogy Herszon megye nyugati részének visszafoglalásával az ukránok elérhetik rakétáikkal a csaplinkai bázisukat, ahol főleg helikoptereket állomásoztatnak. Most az a cél, hogy legalább 90 kilométerre elvigyék az új frontvonal, azaz a Dnyipro (Dnyeper) vonalától a gépeket, mert odáig nem tudnak a HIMARS-rakétavetőikkel ellőni. Már több mint 80 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában az ukrán védelmi tárca számításai szerint. Az oroszországi mozgósítás óta, miután Ukrajnába vezényelték a bevonultatott sorköteleseket, jelentősen megnőtt az oroszok napi vesztesége. (Tx724.hu, mti, ú) Herszoni hála. Egy férfi csókkal köszönte meg az ukrán katonának, hogy közel 9 hónap után visszavonulásra kényszerítették az oroszokat a városból. (TASR/AP) Marad a demokrata többség Be kell tartani a klímavállalásokat Washington. A demokraták megőrizték többségüket az amerikai szenátusban, miután a szavazatok túlnyomó többségének összesítése után jelöltjük meggyőző vezetést szerzett Nevada államban, ahol a kormányzóválasztáson a republikánus vezetőt demokrata váltja. Az USA törvényhozásának felsőházába Catherine Cortez-Masto került be, megelőzve a republikánus Adam Laxalt Nevada államból. Ez azt is jelenti, hogy a 100 tagú szenátusban a demokratáknak már 50 biztos helyük van, így a Georgia államban decemberben megismételt választás eredményétől (egyik jelölt sem szerzett abszolút többséget) függetlenül megőrzik többségüket, ugyanis a szenátusban a demokrata párti alelnök, Kamala Harris döntő szavazattal rendelkezik 50-50 fős republikánus-demokrata szavazategyenlőség esetén is. A képviselőházi választáson szombaton a republikánusok csökkenő előnyét mutatták a részeredmények. A 435 tagú alsóházban a republikánusok 211 mandátumban lehetnek biztosak, míg a demokraták 201-ben. A többséghez 218 helyre van szükség. A még kiadó képviselői helyek többsége Kaliforniában van. (MTI) Sarm-es-Sejk. A globális felmelegedés megfékezéséért tett vállalásaik betartására szólította fel a kormányokat mintegy kétszáz cég, szervezet és prominens személy, köztük az Amazon, a Bayer, a H&M, a Nestlé, a Microsoft, a Unilever, a Volvo és az Ikea Sarm-es-Sejkben. „A kormányoknak, köztük a legfejlettebb ipari államok kormányainak fenn kell tartaniuk a 1,5 Celsius fokos célkitűzést, és határozottabb lépéseket kell tenniük, hogy átültessék ezt a gyakorlatba” - állt az ENSZ Eghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) közzétett felszólításukban. A cégek közül több olyan szektorban tevékeny, amely kedvezőtlen környezeti hatásairól ismert. A 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás azt tűzte ki célul, hogy az iparosodás előtti helyzethez képest lehetőség szerint 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Klímakutatók szerint ennek realitása egyre távolabb kerül, és csak a klímapolitika radikális átalakításával lehetne elérni. Az ENSZ szerint ha a jelenlegi ütemben haladnak a dolgok, akkor 2,5 Celsius-fokos emelkedésről kell beszélni. A felmelegedés mértéke jelenleg 1,1 Celsius-fokkal nagyobb, mint az iparosodás előtt. Az éghajlatváltozást kísérő szélsőséges időjárási jelenségeknek már a gazdasági veszteségei is megmutatkoztak. John Kerry, az USA klímaügyi különmegbízottja a konferencián rámutatott: néhány ország ódzkodik attól, hogy a 1,5 Celsius-fokos korlát bekerüljön a klímacsúcs zárónyilatkozatába. Marina Silva volt brazil környezetvédelmi miniszter elmondta: Brazília újra kész arra, hogy megvédje az amazóniai esőerdőket. Luiz Inácio Lula da Silva újonnan megválasztott brazil elnök paradigmaváltást hozhat a dél-amerikai ország környezetvédelmi politikájában. (MTÍ) Washington, Szöul és Tokió elítéli a phenjani rakétakísérleteket Határozottan elítélte az észak-koreai rakétakilövéseket vasárnap Joe Biden amerikai, Jun Szók Jól dél-koreai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) csúcstalálkozóján folytatott háromoldalú megbeszélésen. Phnompen. Közleményükben rámutattak, hogy Phenjan interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) is tesztelt. A műveleteket súlyos fenyegetésnek nevezték a térség stabilitására nézve, és felszólították Eszak-Koreát, haladéktalanul térjen vissza a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését szolgáló tárgyalásokhoz. „A három ország folytatja az elrettentés erősítésére irányuló együttműködését” - szögezték le a közleményben, hangsúlyozva, hogy Washington elkötelezettsége Szöul és Tokió védelmére sziklaszilárd. Hangsúlyozzák azt is, hogy Észak-Korea idén rekordszámú rakétakísérletet hajtott végre. Az egyeztetést megelőzően Biden kijelentette: a három ország szövetsége szorosabb, mint valaha. Kisida - az észak-koreai rakétakilövésekre célozva - rendkívül időszerűnek nevezte a találkozót, Jun Szók Jól pedig emlékeztetett arra, hogy májusi hivatalba lépése óta Phenjan már körülbelül 50 rakétát bocsátott fel. Az egyeztetés után Jun Szók Jól és Fumio Kisida kétoldalú megbeszélést folytatott, melyen szóba került az egykori japán gyarmati uralom során kényszermunkára fogott koreaiak ügye is. A két ország viszonyára a mai napig árnyékot vet a Koreai-félsziget 1910-től 1945-ig tartó japán gyarmati uralma és Japán második világháborús szerepe. A felek azt mondták, mindent elkövetnek a viták mielőbbi lezárásért. Közben Kisida Fumio a Kelet-Azsia Csúcson azt vetette Kína szemére, hogy sorozatban hajt végre olyan műveleteket, melyek Japán szuverenitását fenyegetik és a nemzetközi jogba ütköznek. A miniszterelnök kitért a Tajvani-szorosra is, és leszögezte: a terület stabilitása közvetlenül hozzájárul a régiós biztonság megteremtéséhez. Emellett aggodalmának adott hangot a nyugat-kínai Hszincsiang autonóm területen élő muszlim ujgurok ember jogi helyzete miatt. Kína hevesen tagadja, hogy bármilyen visszaélés történne az autonóm területen. (MTI)
