Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-14 / 263. szám
www.ujszo.coml 2022. november 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A katari vb tényleg csak a fociról szól? Kétbalkezes MOLNÁR IVÁN MÁRTON Á. ELEMÉR A muszlim konzervativizmus csak addig számít keresztényüldözésnek, esetleg embertelennek a populisták szemében, amíg nem jön szóba az üzlet, mert onnantól kezdve minden csak nemzeti vagy gazdasági érdek. Általános vélekedés, hogy a 21. század a populizmus felemelkedésének kora is egyben, engem mégis a szenteskedő cinizmus irritál a legjobban. így van ez sajnos a sporttal is. A foci a politika meghosszabbított keze -különösen jellemző ez a hol nemzeti konzervatív, hol illiberális Kárpát-medencei nemzetpolitikára -, a sport pedig üzlet és propagandaeszköz is egyben, sajnos. Ha túlzottan idealista lennék, mondhatnám, hogy a sport az maradjon sport, de ez talán soha nem is volt így. Annak lehetőségét, hogy felhívjuk a figyelmet egy-egy társadalmi ellentmondásra, viszont mindenhol és mindenkor több mint szükséges kihasználni, hiszen az egyre inkább bezárkózó, újkonzervatív köntösben tetszelgő populizmus által ostromolt társadalomban az elfogadás egyre kevésbé dívik. A nyílt társadalom gondolatát szitokszóvá tették az újkori nacionalizmus érdekében, és miközben a társadalmi haladást megakasztva, korábban lassan eltűnni látszó negatív attitűdöket korbácsoltak fel korunk „nemzeti vezetői”, a gazdasági kihívások mentén keletkező feszültségeket képtelenek kecelni. Sokszor érezni azt, hogy az egyik ellenségkép által keletkező problémát egy másik ellenségkép megalkotásával próbálják feledtetni. Többször tettem fel már magamban a kérdést: hogy ha a politika egyébként is kisajátíthatja magának a „nemzeti sportokat”, akkor egy kisebbség érdekében megfogalmazott demonstrációval szemben, legyen a szenvedő alany akár szexuális, vallási vagy rasszbéli, miért is tapasztalható akkora ellenállás? Jó példa egyébként erre a BLM (Black Lives Matter) esetében is fellobbant gyűlölet és értetlenség. A hamarosan megrendezésre kerülő labdarúgó-világbajnokság kapcsán talán ezért is cinikus a FIFA vezetőségének levele, amiben a szövetség vezetősége arra szólította a katari világbajnokságon részt vevő csapatokat, hogy a játékra koncentráljanak, és „ne hagyják, hogy a sportágat ideológiai vagy politikai csatározásokba rángassák bele”. Pedig a Katarban megrendezésre kerülő megmérettetés körül már most több botrány kering. Egyébként szinte már borítékolható, hogy a populista beszélő fejek szent felháborodással követelik majd bárminemű demonstráció „megjátszását”. Pedig már annak módja, ahogy a közel-keleti Arab Emírség megkapta az idei torna megrendezésének lehetőségét, is politikai alkuk mentén történt. A boldog „békeidők”, amikor félrenézhettünk a divatban uralkodó gyermekmunka, az elektronikai piac környezetszennyezése vagy a társadalomban tapasztalható xenofóbia, rasszizmus kapcsán, lassan véget érnek, ugyanakkor az igazságtalanságok kapcsán fellobbanó kritika sem képes feloldani a keletkezett néha frusztrált, máskor mármár reakciós érzelmeket. Katar kapcsán a stadionokat építő vendégmunkásokkal való bánásmód volt az, ami felháborította a világ közvéleményét. Katar, mint a legtöbb „olajkitermelő monarchia”, leginkább indiai és pakisztáni munkásokat alkalmaz, legyen szó építkezésről vagy olajfúró kutakról. A munkakörülmények veszélyesek, a biztonsági előírások gyakorlatilag virtuálisak, a szálláskörülmények csapnivalók. A fizetés minimum, a régióban dolgozók kicsiny keresetük nagy részét még így is hazaküldik. A szexuális kisebbségek és a nők helyzete pedig hasonlóan siralmas. Katarban a saría törvény a jogszabályok fő forrása. Ami a történetben a legszomorúbb, hogy ha nem egy globális figyelmet élvező „világeseményről” lenne szó, sem a muszlim világ homofóbiájával, sem a régióban dívó, szinte rabszolgatartó munkamorállal nem foglalkozna senki. MENEKÜLT?... ÉS NÉMETORSZÁGBA TART? (Lubomfr Kotrha) Európa szétosztja a menekülteket Kilenc európai orezág vállalta, hogy befogadja annak a 234 menekültnek a kétharmadát, akik a dél-franciaországi Toulon hadikikötőjébe hamarosan megérkező Ocean Viking hajó fedélzetén vannak - jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Az SOS Méditerrannée francia humanitárius szervezet által működtetett norvég felségjelzésű hajó kedden távozott a szicíliai vizekről, és Franciaország csak arra való tekintettel fogadja a hajót, hogy „az olasz hatóságok hagyták az utasokat két hétig hánykódni a tengeren”. Gérald Darmanin elmondta: Németország több mint nyolcvan embert fogad be, ugyanennyi embert szétosztanak Horvátország, Románia, Bulgária, Litvánia, Málta, Portugália, Luxemburg és Írország között az európai szolidaritás nevében, az utasok egyharmada pedig francia településekre kerül. Csak azok maradhatnak az Európai Unióban, akik jogosultak menedékre - hangsúlyozta a miniszter. Megismételte, hogy „azok, akik nem kaphatnak menedéket, egyenesen visszaindulnak a származási országaikba”. Az Ocean Vikingen utazók között bangladesi, eritreai, szíriai, egyiptomi, pakisztáni, mali, szudáni és guineai állampolgárok vannak - jelezte a francia belügyminisztérium az AFP hírügynökségnek. A forrás elmondása szerint az érintett országokkal megtörtént a kapcsolatfelvétel azok kitoloncolása érdekében, akik nem jogosultak menedékre. Gérald Darmanin ismételten embertelennek minősítette Olaszország eljárását, amely nem engedélyezte partjainál a mentőhajó kikötését. (i68.hu) A magas energiaárak szinte teljesen kiütötték az energiaigényes vállalatokat, sok cég kénytelen volt leállítani a termelését, emberek ezreinek került veszélybe az állása. A Heger-kormány a szokásához híven ezúttal is az utolsó utáni pillanatban lépett, és egyelőre kérdéses a cégeknek elkülönített dotáció hatékonysága. A kormány hosszas halogatását követően múlt héten végre a parlament is elfogadta azt a jogszabályt, amely alapján mentőövet dobnak a magas áram- és gázárak miatt nehéz helyzetbe került vállalatoknak. A gazdasági tárca szerint nagyjából 120 olyan vállalat lesz jogosult az állami dotációra, amelyek gyártása rendkívül energiaigényes. A magas energiaárak által leginkább sújtott ágazatok között van többek között a vas- és acélipar, a színesfémkohászat, a cementgyártás, a vegyipar és a papírgyártás is. A szaktárca 40 millió eurót különített el az energiaárak dotálására. Hogy ez elég lesz-e, az idővel kiderül, ami biztos, hogy a támogatás az utolsó utáni pillanatban jut el a cégekhez. Több vállalat már kénytelen volt leállítani a termelését, megvárva, míg az állam mentőövet dob nekik. Hogy a kormány késlekedése mihez vezetett, azt a Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése alapján mérhetjük fel. Szlovákia ipari termelése eszerint szeptemberben már csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A vegyipar több mint 40, a fémfeldolgozás 10, az élelmiszeripar pedig 5 százalékot meghaladó visszaesést könyvelhetett el. A cégleállások miatt csökkent az energiafogyasztás, így az áram- és gázszolgálatók termelése is a harmadával esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az ő bajuk, mondhatnánk. Kit érdekelnek a nagyvállalatok gazdasági adatai? Tény azonban, hogy az egésznek végül úgyis az alkalmazottak isszák meg a levét. A Statisztikai Hivatal szerint az iparban már március óta folyamatosan csökken a foglalkoztatottság, szeptemberre pedig ez már a vizsgált ágazatok felére volt jellemző. Akiket pedig nem bocsátottak el, azok a fizetésükből egyre kevesebbet engedhetnek meg maguknak, az inflációt is figyelembe vevő reálbér ugyanis csaknem az összes ágazatban csökkent. Mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy az elmúlt napokban több olyan felmérés is napvilágot látott, amelyek szerint a szlovákiai családok anyagi helyzete egyre kilátástalanabb. Gyors javulásra ráadásul egyelőre nem számíthatunk. Az elemzők előrejelzései szerint az iparra továbbra is súlyos nyomás nehezedik, enyhe javulásra így legkorábban a jövő év végén, inkább azonban csak 2024-ben számíthatunk. A kormány támogatásaitól függetlenül így jövőre még egész biztosan nehéz év vár ránk. A jegybank legutóbbi előrejelzése szerint az árak az ideinél is gyorsabban nőnek majd, a fizetésünkből így még kevesebbre telik, miközben az ország gazdasági teljesítményének a visszaesése miatt várhatóan a foglalkoztatás is csökken. Á jegybank szakemberei is elismerik, hogy a helyzet javításáért a kormány jóval többet tehetne. Ez utóbbi ugyanakkor többnyire még mindig önmagával van elfoglalva, a legszükségesebb lépéseket is csak akkor téve meg, amikor már ég a ház, gyakran akkor sem. A helyzet javítása érdekében így a parlamentre is ráférne egy alapos nagytakarítás. FIGYELŐ Elon Musk mint biztonsági kockázat Részben szaúdi pénzből vette meg az üzletember a Twittert, ezért felmerült a kérdés, vajon nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a személye. A szaúd-arábiai herceg, Alwaleed bin Talal 1,89 milliárd dollárral segítette Elon Muskot a Twitter megvételében: ez egy demokrata szenátor figyelmét is felkeltette, aki vizsgálatot javasolt az ügyben - írja a BBC. Joe Biden elnököt sajtótájékoztatón kérdezték, lát-e nemzetbiztonsági kockázatot az ügyletben- és Elon Muskban, illetve indít-e vizsgálatot az ügyben. Az elnök úgy fogalmazott: nem sugallja senkinek, hogy amit Musk tett, az ne lenne rendben - azt viszont sugallja, hogy érdemes a dolognak utánanézni. „Tekintettel a Twitter nyilvános kommunikációban betöltött kritikus szerepére, aggódom a szaúd-arábiai kormány potenciális befolyása miatt” - fogalmazott az ügylet kapcsán vizsgálatot szorgaímazó Chris Murphy demokrata szenátor. Elon Musk korábban Tajvannal és Ukrajnával kapcsolatosan is furcsa megjegyzéseket tett az interneten, melyeknek köszönhetően októberben tagadni kényszerült, hogy beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Követőitől szavazásban kérdezte meg, szerintük hogyan kellene végződnie az ukrán háborúnak. „Életemben egyszer beszéltem Putyin elnök úrral, az is másfél éve volt, a témánk pedig az űr volt” - mondta Musk. lan Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég vezetője ugyanakkor azt állította, hogy Musk személyesen beszélt neki a Putyinnal folytatott beszélgetésről. Tajvan kapcsán Musk a Financial Times-nak adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte a szigetországnak Kína különleges adminisztratív körzetévé kellene válnia. Kína amerikai nagykövete dicsérte szavait, míg a tajvani nagykövet úgy fogalmazott, a szabadságuk nem eladó. Jelenleg Tajvan kormányzatában önálló, de Kína saját területe részének tekinti a szigetet. (infostart)
