Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-14 / 263. szám

www.ujszo.coml 2022. november 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A katari vb tényleg csak a fociról szól? Kétbalkezes MOLNÁR IVÁN MÁRTON Á. ELEMÉR A muszlim konzervativiz­mus csak addig számít keresztényüldözésnek, esetleg embertelennek a populisták szemében, amíg nem jön szóba az üzlet, mert onnantól kezd­ve minden csak nemzeti vagy gaz­dasági érdek. Általános vélekedés, hogy a 21. század a populizmus fel­­emelkedésének kora is egyben, en­gem mégis a szenteskedő cinizmus irritál a legjobban. így van ez sajnos a sporttal is. A foci a politika meghosszabbított keze -különösen jellemző ez a hol nem­zeti konzervatív, hol illiberális Kár­pát-medencei nemzetpolitikára -, a sport pedig üzlet és propagandaesz­köz is egyben, sajnos. Ha túlzottan idealista lennék, mondhatnám, hogy a sport az maradjon sport, de ez ta­lán soha nem is volt így. Annak lehetőségét, hogy felhív­juk a figyelmet egy-egy társadalmi ellentmondásra, viszont mindenhol és mindenkor több mint szükséges kihasználni, hiszen az egyre inkább bezárkózó, újkonzervatív köntösben tetszelgő populizmus által ostromolt társadalomban az elfogadás egyre kevésbé dívik. A nyílt társadalom gondolatát szi­tokszóvá tették az újkori nacionaliz­mus érdekében, és miközben a tár­sadalmi haladást megakasztva, ko­rábban lassan eltűnni látszó negatív attitűdöket korbácsoltak fel korunk „nemzeti vezetői”, a gazdasági ki­hívások mentén keletkező feszült­ségeket képtelenek kecelni. Sokszor érezni azt, hogy az egyik ellenség­kép által keletkező problémát egy másik ellenségkép megalkotásával próbálják feledtetni. Többször tettem fel már magam­ban a kérdést: hogy ha a politika egyébként is kisajátíthatja magának a „nemzeti sportokat”, akkor egy ki­sebbség érdekében megfogalmazott demonstrációval szemben, legyen a szenvedő alany akár szexuális, val­lási vagy rasszbéli, miért is tapasz­talható akkora ellenállás? Jó példa egyébként erre a BLM (Black Lives Matter) esetében is fellobbant gyű­lölet és értetlenség. A hamarosan megrendezésre ke­rülő labdarúgó-világbajnokság kap­csán talán ezért is cinikus a FIFA vezetőségének levele, amiben a szövetség vezetősége arra szólítot­ta a katari világbajnokságon részt vevő csapatokat, hogy a játékra kon­centráljanak, és „ne hagyják, hogy a sportágat ideológiai vagy politikai csatározásokba rángassák bele”. Pe­dig a Katarban megrendezésre ke­rülő megmérettetés körül már most több botrány kering. Egyébként szinte már borítékolható, hogy a po­pulista beszélő fejek szent felhábo­rodással követelik majd bárminemű demonstráció „megjátszását”. Pedig már annak módja, ahogy a közel-ke­leti Arab Emírség megkapta az idei torna megrendezésének lehetőségét, is politikai alkuk mentén történt. A boldog „békeidők”, amikor fél­renézhettünk a divatban uralkodó gyermekmunka, az elektronikai pi­ac környezetszennyezése vagy a tár­sadalomban tapasztalható xeno­­fóbia, rasszizmus kapcsán, lassan véget érnek, ugyanakkor az igaz­ságtalanságok kapcsán fellobbanó kritika sem képes feloldani a kelet­kezett néha frusztrált, máskor már­­már reakciós érzelmeket. Katar kapcsán a stadionokat építő vendégmunkásokkal való bánás­mód volt az, ami felháborította a világ közvéleményét. Katar, mint a legtöbb „olajkitermelő monarchia”, leginkább indiai és pakisztáni mun­kásokat alkalmaz, legyen szó épít­kezésről vagy olajfúró kutakról. A munkakörülmények veszélyesek, a biztonsági előírások gyakorlatilag virtuálisak, a szálláskörülmények csapnivalók. A fizetés minimum, a régióban dolgozók kicsiny kerese­tük nagy részét még így is hazakül­­dik. A szexuális kisebbségek és a nők helyzete pedig hasonlóan siral­mas. Katarban a saría törvény a jog­szabályok fő forrása. Ami a történetben a legszomo­rúbb, hogy ha nem egy globális fi­gyelmet élvező „világeseményről” lenne szó, sem a muszlim világ ho­­mofóbiájával, sem a régióban dívó, szinte rabszolgatartó munkamorál­lal nem foglalkozna senki. MENEKÜLT?... ÉS NÉMETORSZÁGBA TART? (Lubomfr Kotrha) Európa szétosztja a menekülteket Kilenc európai orezág vállal­ta, hogy befogadja annak a 234 menekültnek a kéthar­madát, akik a dél-franciaor­szági Toulon hadikikötőjébe hamarosan megérkező Ocean Viking hajó fedélze­tén vannak - jelentette be Gérald Darmanin francia bel­ügyminiszter. Az SOS Méditerrannée francia humanitárius szervezet által mű­ködtetett norvég felségjelzésű ha­jó kedden távozott a szicíliai vi­zekről, és Franciaország csak ar­ra való tekintettel fogadja a hajót, hogy „az olasz hatóságok hagyták az utasokat két hétig hánykódni a tengeren”. Gérald Darmanin elmondta: Né­metország több mint nyolcvan em­bert fogad be, ugyanennyi embert szétosztanak Horvátország, Romá­nia, Bulgária, Litvánia, Málta, Por­tugália, Luxemburg és Írország kö­zött az európai szolidaritás nevében, az utasok egyharmada pedig francia településekre kerül. Csak azok maradhatnak az Euró­pai Unióban, akik jogosultak me­nedékre - hangsúlyozta a minisz­ter. Megismételte, hogy „azok, akik nem kaphatnak menedéket, egye­nesen visszaindulnak a származási országaikba”. Az Ocean Vikingen utazók kö­zött bangladesi, eritreai, szíriai, egyiptomi, pakisztáni, mali, szu­­dáni és guineai állampolgárok van­nak - jelezte a francia belügymi­nisztérium az AFP hírügynökség­nek. A forrás elmondása szerint az érintett országokkal megtörtént a kapcsolatfelvétel azok kitoloncolá­sa érdekében, akik nem jogosultak menedékre. Gérald Darmanin is­mételten embertelennek minősítet­te Olaszország eljárását, amely nem engedélyezte partjainál a mentőhajó kikötését. (i68.hu) A magas energiaárak szinte teljesen kiütötték az energiaigé­nyes vállalatokat, sok cég kénytelen volt leállítani a terme­lését, emberek ezreinek került veszélybe az állása. A Heger-kormány a szokásához híven ezúttal is az utolsó utáni pillanatban lépett, és egyelőre kérdéses a cégeknek elkülönített dotáció hatékonysága. A kormány hosszas halogatását követően múlt héten végre a parla­ment is elfogadta azt a jogszabályt, amely alapján mentőövet dobnak a magas áram- és gázárak miatt nehéz helyzetbe került vállalatoknak. A gazdasági tárca szerint nagyjából 120 olyan vállalat lesz jogosult az állami dotációra, amelyek gyártása rendkívül energiaigényes. A ma­gas energiaárak által leginkább sújtott ágazatok között van többek kö­zött a vas- és acélipar, a színesfémkohászat, a cementgyártás, a vegyipar és a papírgyártás is. A szaktárca 40 millió eurót különített el az energiaárak dotálására. Hogy ez elég lesz-e, az idővel kiderül, ami biztos, hogy a támogatás az utolsó utáni pillanatban jut el a cégekhez. Több vállalat már kénytelen volt leállítani a termelését, megvárva, míg az állam mentőövet dob nekik. Hogy a kormány késlekedése mi­hez vezetett, azt a Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése alapján mérhetjük fel. Szlovákia ipari termelése eszerint szeptemberben már csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A vegyipar több mint 40, a fémfeldolgozás 10, az élelmiszeripar pedig 5 százalékot meghaladó visszaesést könyvelhetett el. A cégleállások miatt csökkent az ener­giafogyasztás, így az áram- és gázszolgálatók termelése is a harmadá­val esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az ő bajuk, mondhatnánk. Kit érdekelnek a nagyvállalatok gazda­sági adatai? Tény azonban, hogy az egésznek végül úgyis az alkal­mazottak isszák meg a levét. A Statisztikai Hivatal szerint az iparban már március óta folyamatosan csökken a foglalkoztatottság, szeptem­berre pedig ez már a vizsgált ágazatok felére volt jellemző. Akiket pe­dig nem bocsátottak el, azok a fizetésükből egyre kevesebbet enged­hetnek meg maguknak, az inflációt is figyelembe vevő reálbér ugyanis csaknem az összes ágazatban csökkent. Mindezt figyelembe véve, az sem csoda, hogy az elmúlt napokban több olyan felmérés is napvilá­got látott, amelyek szerint a szlovákiai családok anyagi helyzete egyre kilátástalanabb. Gyors javulásra ráadásul egyelőre nem számíthatunk. Az elemzők előrejelzései szerint az iparra továbbra is súlyos nyomás nehezedik, enyhe javulásra így legkorábban a jövő év végén, inkább azonban csak 2024-ben számíthatunk. A kormány támogatásaitól függetle­nül így jövőre még egész biztosan nehéz év vár ránk. A jegybank legutóbbi előrejelzése szerint az árak az ideinél is gyorsabban nőnek majd, a fizetésünkből így még kevesebbre telik, miközben az ország gazdasági teljesítményének a visszaesése miatt várhatóan a foglal­koztatás is csökken. Á jegybank szakemberei is elismerik, hogy a helyzet javításáért a kormány jóval többet tehetne. Ez utóbbi ugyan­akkor többnyire még mindig önmagával van elfoglalva, a legszüksé­gesebb lépéseket is csak akkor téve meg, amikor már ég a ház, gyak­ran akkor sem. A helyzet javítása érdekében így a parlamentre is rá­férne egy alapos nagytakarítás. FIGYELŐ Elon Musk mint biztonsági kockázat Részben szaúdi pénzből vet­te meg az üzletember a Twittert, ezért felmerült a kérdés, vajon nemzetbiztonsági kockázatot je­­lent-e a személye. A szaúd-arábiai herceg, Alwale­­ed bin Talal 1,89 milliárd dol­lárral segítette Elon Muskot a Twitter megvételében: ez egy de­mokrata szenátor figyelmét is fel­keltette, aki vizsgálatot javasolt az ügyben - írja a BBC. Joe Biden elnököt sajtótájékozta­tón kérdezték, lát-e nemzetbiz­tonsági kockázatot az ügyletben- és Elon Muskban, illetve indít-e vizsgálatot az ügyben. Az elnök úgy fogalmazott: nem sugallja senkinek, hogy amit Musk tett, az ne lenne rendben - azt viszont sugallja, hogy érdemes a dolog­nak utánanézni. „Tekintettel a Twitter nyilvá­nos kommunikációban betöltött kritikus szerepére, aggódom a szaúd-arábiai kormány potenci­ális befolyása miatt” - fogalma­zott az ügylet kapcsán vizsgála­tot szorgaímazó Chris Murphy demokrata szenátor. Elon Musk korábban Tajvannal és Ukraj­nával kapcsolatosan is furcsa megjegyzéseket tett az interne­ten, melyeknek köszönhetően októberben tagadni kényszerült, hogy beszélt volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Követő­itől szavazásban kérdezte meg, szerintük hogyan kellene vég­ződnie az ukrán háborúnak. „Életemben egyszer beszéltem Putyin elnök úrral, az is másfél éve volt, a témánk pedig az űr volt” - mondta Musk. lan Bremmer, az Eurasia Group politikai kockázati tanácsadó cég vezetője ugyanakkor azt állította, hogy Musk személyesen beszélt neki a Putyinnal folytatott be­szélgetésről. Tajvan kapcsán Musk a Finan­cial Times-nak adott interjújá­ban beszélt arról, hogy szerinte a szigetországnak Kína különleges adminisztratív körzetévé kellene válnia. Kína amerikai nagyköve­te dicsérte szavait, míg a tajva­ni nagykövet úgy fogalmazott, a szabadságuk nem eladó. Jelenleg Tajvan kormányzatában önálló, de Kína saját területe részének tekinti a szigetet. (infostart)

Next

/
Thumbnails
Contents