Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-02 / 253. szám
www.ujszo.coml 2022. november 2. RÉGIÓ I 3 Visszatért Kassára Márai portréja NÉMETI RÓBERT Közel egy évszázad kellett ahhoz, hogy a kamaszkorú Márai Sándort ábrázoló festmény visszakerüljön abba a kassai Mészáros utcai házba, ahol egykor Márai családja, a Grosschmid család élt, illetve ahol a 14 éves Sándorról készült festményt édesanyja őrizgette hosszú éveken át, s majd ahonnan elküldte azt a ma már világszerte ismert íré után Amerikába. KASSA A szóban forgó, Márai Sándor, avagy Grosschmid Sándor gyerekkori portréját a Bécsben élő nagybátyja, Franz Wiesenthal festette. Ahogy azt a hosszú utat megtett festmény bemutatásakor lapunknak Ötvös Anna, főként Márai életének kutatásairól ismert kassai történész elmondta, a Grosschmid család az első világháború kezdetekor sok más jómódú kassai családhoz hasonlóan néhány hónapra Bécsbe költözött, ugyanis a keleti front a Kassához viszonylag közel található Bárdfához húzódott. Mivel a festmény születéséről nincsenek pontos feljegyzések, az eddigi kutatásokból nyert információk arra utalnak, hogy a fiatal Márait megörökítő remekmű valószínűleg ebben az időszakban születhetett. „Igazából nem ez az első olyan festmény, amivel a kassai Márai Sándor Emlékkiállítás tárlata büszkélkedik. Bár az általa festett képek nálunk megtalálható példányainak túlnyomó része másolat, van egy eredeti olajfestményünk is, amely a kassai Szent Erzsébet-székesegyházat ábrázolja..Ettől függetlenül a most hazakerült, eredeti Wiesenthal-darab a két, Márai szüleit ábrázoló másolat mellé fog kerülni” - közölte lapunkkal Ötvös Anna. Bár Ötvösék már évekkel ezelőtt rábukkantak a szóban forgó, 1914-ben megfestett, akkor még csak az Egy fiú portréja címen ismert festményre, nem tudták biztosan, hogy a kép tényleg Márait ábrázolja-e. „A festmény pontos mivoltját csak akkor fedeztem fel, amikor 2020-21 derekán hozzáláttam Márai feleségének, Ilona naplóinak a szerkesztéséhez és a munkával egybefüggő kutatásokhoz. A feljegyzésekben többször is szó esett arról a Kamasz című festményről, melyet Márai édesanyja többször is egy lapon említett a levelezéseiben Franz nagybátyja nevével. Ahogy arra a kutatás során fény derült, a festményt vélhetően Márai hatvanadik születésnapjára küldte ki utána édesanyja Amerikába egy ismeretlen nő közbenjárásával, de a csomagnak úton Máraihoz nyoma veszett. Édesanyja három éven át kérte fiát leveleiben arra, hogy járjanak utána az eltűnt festménynek, kutassák fel, hiszen a festmény nagyon közel állt a szívéhez” - magyarázta lapunknak Ötvös Anna. S majd amikor Ötvösék az internetet böngészve rátaláltak egy amerikai aukciós ház 2019-es eladási listájára s az azon szereplő, a fiatal fiút ábrázoló Wiesenthal-festményről szóló bejegyzésre, világossá vált számukra, hogy az alkotás valóban a fiatal Márai Sándort ábrázolja. „Kapcsolatba léptünk az aukciós házzal, s meglepetésünkre továbbították a levelezésünket a kép új tulajdonosának. Azt hittük, nem jön össze a kép visszaszerzése, de a hosszan tartó levelezések során elmagyaráztuk a férfinak, hogy Márai csodálatos kassai kiállítását szeretnénk gazdagítani a festménynyel, ezért végül meggondolta magát. Mint megtudtuk, a férfi pusztán azért vette meg az aukciós háztól a festményt, mert önmagát látta a képben. Fogalma sem volt róla, ki Márai Sándor, ezért még csak nem is sejthette, hogy a festmény őt ábrázolja. A kitartó levelezés egyébként Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnökének köszönhető. Miután összegyűlt a pénz a kép megvásárlására, átutalták az összeget, de sokáig nem jött válasz. Később kiderült, hogy az új tulajdonos kórházba került, de megígérte, hogy amint kikerül, becsomagolja és a postára adja. így is történt, s a kép nemrégiben teljes egészében, sértetlenül, igényesen bedobozolva megérkezett hozzánk a távoli Arkansasból. Azt mondhatjuk, hogy a kamaszkori Márai végleg hazatért” - zárta Ötvös Anna. Tulipános Felvidék a búcsi óvodában A búcsi Szivárvány Óvoda negyedik éve ad otthont a Tulipános Felvidék elnevezésű, óvodapedagógusoknak szóló tábornak. Mint eddig minden évben, úgy idén is Balatoni Katalin, az így tedd rá! c. módszer kidolgozója tartotta a képzéseket. A munkához a nyíregyházi Balassa Mónika és a dabasi Ecser Fruzsina járult még hozzá. A második napon már a Táncfórum Hajnalcsillag c. programjával és résztvevőivel kiegészülve folytatták a munkát. „Olyan használható tudást ad nekünk az így tedd rá! kurzus, amit azonnal be tudunk vinni a pedagógiába. Amit ott hétvégén megtanulunk, azt hétfőn már tudjuk kamatoztatni az óvodában. Mindennek az alapja a jókedv és az élményszerzés” — mondta Kerekes Beáta, a Szivárvány igazgatója. A néphagyományba ágyazott módszerek többek között a beszédkészség, szókincsbővítés, zenei hallás, memória, mozgáskoordináció terén is a gyerekek javára válnak. Kerekes Beáta elmondta lapunknak, szeretnének „egy olyan pedagógusközösséget kialakítani a Felvidéken, akik együttműködnek és együtt gondolkodnak”. Hangsúlyozta, „nagyon megható volt szemben állni a táborban az ország számos intézményéből érkezett 80 pedagógussal és azt érezni, együtt dobban a szívünk és együtt gondolkodunk”. (vp) Magyar-koreai református tanácskozás a Selye János Egyetemen (Fotó: SJE RTK) VATAŐClN PÉTER A Duna menti város adott helyszínt az ötödik Magyar- Koreai (más néven: Hun-Han) Teológiai Fórumnak, amely magyar és koreai kutatók párbeszédét és együtt gondolkodását szolgálja. KOMÁROM A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (SJE RTK) szervezésében egy egész munkahetet töltött ki az októberi konferencia, amely több téma köré szerveződött - közéjük tartozott a Biblia tanulmányozása, az istentisztelet, miszszió, diakónia, teológiai oktatás, ökumenizmus, egyházkormányzás, világvallások és ideológiák kérdései. Az előadások rendjét úgy alakították ki, hogy a magyar és a koreai teológusok, református kutatók egymást váltsák, így adva minél nagyobb teret a párbeszédnek. Jaeshik Shin, a dél-koreai Gwangjuban székelő Honam Teológiai Egyetem és Szeminárium professzora lapunknak elmondta, idén külön figyelmet fordítottak a fiatal kutatók generációjának bevonására - magyar és a koreai részről egyaránt. Odafigyeltek a nemek egyensúlyára is, több nő gyarapította a szakemberek sorát. Kovács Ábrahám, a SJE RTK Történeti Tudományok Tanszékének vezetője, valamint az Európai Vallástudományi Egyesület alelnöke az Új Szónak kiemelte, nemcsak a teológia A konferencia résztvevői témák megvitatása volt az esemény lényege, mivel az előadók „hozták magukkal” a saját kultúrájukat is. A koreai protestantizmus és az általános vallásosság vizsgálatakor a Közép-Európában ismeretlen sámánizmust, a buddhizmust és a konfucianizmust is figyelembe kell venni - miközben a szekularizmus összeköti a magyar és a koreai kutatókat. Jaeshik Shin elmondta, sok koreainak nincs elég információja Közép-Európáról, épp ezért nagyon hasznosnak az efféle konferenciák. Idén például a szlovákiai magyarok történelme kapcsán is hasznos ismeretek szereztek: „Ez jó idő a tanulásra: mi történt itt az első világháború után mostanáig? Nekünk is van hasonló tapasztalatunk. A japán megszállás alatt sok koreai költözött Mandzsúriába, ahol van saját egyházuk és kongregációjuk - de most nem tudunk egymással kommunikálni. Tehát van néhány hasonló tapasztalat a magyar és a koreai oldálon is.” A konferencia előadásaiból várhatóan jövőre jelenik meg egy tanulmánykötet. Kovács Ábrahám emlékeztetett, az első Magyar-Koreai Teológiai Fórumot még 2015-ben tartották a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. A szervezők azt várják a tudósoktól, hogy mélyebben foglalkozzanak egymás összefüggéseivel, hogy a magyar és koreai egyházakat érintő hasonlóságok és különbségek megállapításával, elemzésével és értékelésével kritikus betekintést nyújtsanak egymásnak. Elsők a kerékpáros közlekedésben TORNYAI BIANKA Korábban helyi aktivistaként, manapság a megye kerékpáros koordinátoraként dolgozik Sisa Szokolová, hogy népszerűsítse a biciklizést. Nemcsak ő, hanem a munkaadója is díjat kapott tevékenysége elismeréséért. NAGYSZOMBAT/GALÁNTA Nagyszombat megye önkormányzata első helyezést ért el az Európai Mobilitási Hét 2022 országos versenyén, az aktív megyék kategóriájában. A díjat a múlt héten vette át Sisa Szokolová, a megye kerékpáros koordinátora, aki a fenntartható közlekedés szlovákiai fejlesztéséhez való aktív és hoszszú távú hozzájárulásáért szintén díjat kapott. ' Szokolová a Galánta Helyi Akciócsoport Polgári Társulás vezetőjeként évek óta dolgozik azon, hogy minél több figyelmet kapjon a kerékpáros közlekedés Gaíántán és környékén. Több kerékpárút megépítését szorgalmazta, Gaíántán, majd Taksonyon többször szervezte meg a Kerékpárral a munkába versenyt és az Éurópai Mobilitási Hetet, 2019-ben pedig országos kerékpáros konferenciát rendezett Galántán. A társulás jóvoltából a város több pontján helyeztek el biciklis szerelőállványokat, a galántai szociális otthon lakói az ő szervezésében kaptak tricikliket. „Jelenleg a megyei önkormányzatnál dolgozom kerékpáros koordinátorként, ahol Őszi iskola néven az országban egyedülálló, négy részes programsorozatot szerveztem, amely a közigazgatásban dolgozó alkalmazottaknak szóló képzés a kerékpáros közlekedésről. Úgy vélem, ez a téma nagyon elhanyagolt, több figyelmet érdemel. A gyalogosok és a kerékpárosok ugyanolyan résztvevői a közúti közlekedésnek, mint az autósok, megérdemlik, hogy kényelmesen és biztonságosan tudjanak közlekedni” - hangsúlyozta a díjazott. Az idei Kerékpárral a munkába versenybe a Nagyszombat megyei hivatal, valamint a megye Közúti Közigazgatási és Karbantartási Központjának 116 alkalmazottja csatlakozott. Nagyszombat megye 2018-tól kilenc, kerékpárút kiépítéséről szóló projektet valósított meg, több mint 600 kilométernyi biciklis turistautat jelölt ki és több mint 400 kilométernyit újított fel. Ezen kívül számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek a kerékpáros közlekedést segítik és népszerűsítik. Sisa Szokolová kedvenc időtöltése a kerékpározás, munkahelyén is azért dolgozik, hogy népszerűsítse ezt a tevékenységet (Képarchívum)
