Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-02 / 253. szám
4 RÉGIÓ 2022. november 2. | www.ujszo.com Iskolatörténeti kiállítás palatáblával A kiállítás legifjabb látogatója kipróbálta a régi iskolapadot és kezébe vette a palatáblát (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár iskolái a múlt tükrében I. címmel nyílt kiállítás október utolsó hetóben a megyei fenntartású Thain János Múzeumban, amelynek az alapítója is tanári oklevéllel büszkélkedhetett. Varga Zsuzsanna történész, a kiállítás kurátora az általános iskolatörténetet bemutató kiállítás kapcsán elmondta, a következő hasonló témájú kiállításon már az órsekújvári iskolák történetéé lesz a főszerep. ÉRSEKÚJVÁR A kiállítás során szembesülünk azzal, mennyi megvalósult próbálkozás, illetve meghiúsított, vagy kudarcba fulladt kísérlet jellemezte a nevelés-, illetve az oktatás területét. Nem kis nehézségek árán sikerült csak némi változtatást, korszerűsítést bevezetni az éppen fennálló szabályrendszerbe a tanítás formáit, módszertanát vagy lehetőségeit illetően. „A felvilágosodás - azaz a felvilágosult abszolutizmus, a reformkor és a századforduló e három küzdelmes korszak köré építve rajzolódik ki a 18-19. századi iskolaügy és az akkori társadalom világa. Az oktatásügynek a modem kor minden vívmánya ellenére továbbra is vannak korhoz nem köthető, megoldatlan kérdései, problémakörei és a két évszázaddal korábban papírra vetett gondolatok a jelenkori társadalomban is helytállóak lehetnének” - osztotta meg velünk a gondolatait Varga Zsuzsanna. A kiállítás megtekintésekor sokan elgondolkodnak azon, vajon a múltban több tisztelet és megbecsülés jutott-e a pedagógusoknak, mint ma? Volt e valódi fénykora a tanári hivatásnak? Varga Zsuzsanna kurátor szerint a feledés homályába merült tanárok tízezreiről, sőt százezreiről is szól a tematikus kiállítás. Azokról, akik küzdöttek, időnként elbuktak, nem kaptak kellő tiszteletet, mégis lámpásként világítva tették a dolgukat. A most bemutatott anyagban kitérnek arra az időszakra, amikor Mária Terézia uralkodása alatt megkezdődött normaiskolai hálózat kiépítése, amely egyben gyakorló elemi iskola, vagyis tanítóképző is volt. Hittan, testtan, számtan Magyarországon az első önálló intézményként működő, több évfolyamos, katolikus tanítóképző intézetek megalapítása Pyrker László egri érsek nevéhez fűződött. A kiállításon bemutatott tájékoztató szövegekből kiderül továbbá, hogy a jelölteket gimnáziumi végzettséggel vették fel, a felvételi vizsgán a testi alkalmatosságot és a beszédkészséget vizsgálták. Az érsekújvári Királyi Katholikus Mesterképző Intézet 1844-ben kezdte meg működését és tizenkét évig töltötte be küldetését. Az érsekújvári képzőhöz 1844. február 22-én nevezték ki a két rendes tanárt: Horony Mihály orvosdoktort és Mátics Imrét. Igazgató lett P. Koppán Jenő ferencrendi szerzetes, aki 9 évig volt a ferences kisgimnázium igazgatója. Az érsekújvári képző éveken át közös igazgatással működött a ferences kis gimnáziummal. A királyi katolikus képzőkben a tanárjelöltek a hittan, testtan, lélektan, neveléstan, általános és részletes oktatástan, helyesírás, fogalmazás, magyar nyelvtan, számtan, egyházi ének és zene, szervezettan, történelem, földrajz, természetrajz, gazdaságtan, egészségtan, népszerű fizika, valamint a jobbágyság kötelességei tantárgyakat tanulták. Munka vagy iskola? Többet is megtudhatunk az úgynevezett körültekintő tankötelezettségről, a rendelet foglalkozik a tankötelezettség kérdésével, ugyanakkor nem tartja reálisnak annak betartását. Figyelembe veszi, hogy még az 5- 6 éves gyermekek is segítő kéznek számítottak a családban, ezért nekik a falvakban, mezővárosokban csak a mezei munkák befejezése után, vagyis mindössze késő ősszel és télidőben kellett látogatniuk az iskolát. A városi iskolákban már egész évben, a nyár folyamán délelőtt és délután is volt oktatás. A kötelező iskolalátogatást a 6— 12 éves gyermekek számára általános érvényűén csak az 1868-ban kiadott, Eötvös-féle népoktatási törvény hozta meg. A kiállításra látogatók régi tankönyveket, füzeteket, segédeszközöket tekinthetnek meg. Fából ácsolt iskolapadok tintatartóval, továbbá kréták és palatáblák, és kukoricacsuhéból font iskolatáska teszi teljessé a bemutatott anyag hangulatát, így kiki a maga módján emlékezhet egykori iskolaéveire. November és december folyamán a Thain János Múzeumban ismeretterjesztő, iskolatörténeti előadásokat is tartanak az érdeklődők számára, amelyre várják az oktatási intézmények jelentkezését. Egészségkárosultak nappali intézménye KÜRTHY JUDIT Januárban nyit a város első, egészségkárosultak számára létrehozott, Nagyszombat megye által finanszírozott intézménye. Azokat a jelentkezőket várják, akiknek a rászorultsági mértéke legalább V. fokozatú. A 10 fő összkapacitású központba olyanok érkezhetnek, akik demenciában, Parkinson-, vagy Alzheimer-kórban szenvednek, pervazív fejlődési rendellenességgel küszködnek, vagy sklerózis multiplex-szel, illetve pszichoorganikus szindrómával élnek. „A szükséges átalakítások utolsó simításainál tartunk, túl vagyunk a hivatalos engedélyeztetésen, úgyhogy januártól megkezdhetjük a működést” - mondta Czére Silvia, a Obcianske zdruzenie Pro Bono Polgári Társulás elnöke, az intézmény vezetője. Három hete kezdték el hirdetni a lehetőséget és vannak, akik már le is adták a jelentkezési dokumentációt a VÚC nagyszombati hivatalába. Ott adják ki ugyanis a határozatot, ami alapján a kérvényező jogosul az intézmény látogatására. Eddig 5 hely foglalt. A klienseket szakképesített gondozónők látják majd el. „Mi egy nappali ambuláns intézmény leszünk minimum 8 órás nyitvatartással, ami azt jelenti, hogy reggel jönnek és délután mennek haza a gondozottak. Szolgáltatásaink a jelentkezők egészségügyi állapotához és igényeihez igazodnak. Célzott foglalkozásokat tervezünk ezekre a speciális diagnózisokra. Napi étkezést is biztosítunk” - emeli ki Czére Silvia. Még 5 szabad férőhely van (Fotó: Czére Silvia) Az intézmény Bős belvárosában, egy családi házban kapott helyet, mely a polgári társulás vezetőinek hagyatéka és szerették volna jó célra használni. Az épületben található belső helyiségeken kívül van egy udvar is. „Az intézmény fenntartását Nagyszombat megye és a minisztérium biztosítja. Nem tudjuk még, hogy januártól milyen gazdasági helyzetben leszünk, de mindenképp szeretnénk megmaradni az eredeti koncepció mellett, miszerint csak az étkezést kelljen fizetni” - hangsúlyozza Czére Silvia. Újabb tagokkal bővült az idegenforgalmi szervezet A jövő évi terveket beszélték meg a szervezet tagjai (A szerző fi TORNYAI BIANKA Agalántai Esterházy-kastóly ban tartott gyűlésén újabb négy tag felvételét hagyta jévá a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség vezetősége. A szervezet elnöke szerint most kezdődik igazán az érdemi munka. GALÁNTA Elnökségi ülést és közgyűlést tartott a Mátyusföld Területi Idegenforgalmi Szövetség, amelyen jóváhagyták Nádszeg és Vízkelet, valamint két szubjektum csatlakozását. „Az egyik a deáki termálfürdőt üzemeltető cég, a másik Tallóson kezdett beruházásokat. Már épül egy kerékpár- és egy csónakkölcsönző, később pedig körülbelül két és fél millió euró értékű beruházást valósítanak meg a Kis-Duna partján. A közgyűlésen a tagok között elkezdődött egy rendkívül konstruktív párbeszéd a folytatásról. Az első év az előkészületek, a tagfelvételek éve volt, egy erős közeg kialakításán dolgoztunk. A jövő évtől minisztériumi támogatást is igényelhetünk, a tervek elsősorban az idegenforgalmi helyek propagálásáról szólnak, ezekről egyeztettünk. Nagyon jó ötletek, újítások hangzottak el, van minek örülni a jövőt illetően” - mondta el lapunknak Horváth Zoltán, a 18 települést és 18 szubjektumot magába foglaló szövetség elnöke. Kifejtette, megszólították a régió minden települését, és miután bemutatták, miről szól a szervezet tevékenysége, a települések szívesen csatlakoztak. Horváth Zoltán szerint a községek a lakosoknak szolgáltatásokat nyújtanak, az idegenforgalmi szövetség ezt a feladatot hivatott segíteni. A közgyűlésen a tagok a szervezet weboldalának működéséről és marketingcélokra használható reklámanyagokról kaptak tájékoztatást szakemberektől, Takác Zsolt, az Esterházy-kastélyban működő kávézó és étterem tulajdonosa pedig bemutatta azt a kiadványt, amely a kastély felújítására nyert pályázat részeként jelent meg. A magyar és szlovák nyelvű könyv címe Két család - egy történelem, két régió - egy nemzet. „Minden olyan projektnek, amelyet az Interreg program támogat, a nagy, építészeti rész mellett van egy tartalmi része is. Bemutatjuk benne azokat a történelmi érdekességeket, amelyek a Forgách és az Esterházy család összetartozásáról szólnak, valamint a két család birtokai közül például a gímesi várat, a galántai Esterházy-kastélyt. Belekerült a nagyvezekényi csata is, amelyben négy Esterházy fiú veszett oda, továbbá Forgách Ádám története, aki a csatába vitte őket és nagyon roszszul viselte a fiúk halálát. A kiadványhoz kapcsolódik az az állandó kiállítás, amely az étteremben látható, és amelyhez a festményeket az osztrák Esterházy Magánalapítványnak köszönhetően Fraknó várából kaptuk” - fejtette ki Takác Zsolt.
