Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-10 / 260. szám

16! ISKOLA UTCA 2022. november 10. | www.ujszo.com VI. AlgoritMánia A selyés diákok és a sarkalatos jogok Nem mindennapi helyszínen, az Országházban oldhatták meg a selyések a középdöntő feladatait (Fotó: SJG) A Füleki Gimnázium, az e-Talentum Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége az AlgoritMánia in­formatikai verseny 6. évfolyamát szervezte meg 2022. október 24- én, az európai EU Code Week ke­retében. A versenyen az alapiskola 7-9. osztályos tanulói vehettek részt háromfős csapatokban, előzetes regisztráció után. Egy iskolából több csapat is benevezhetett, és ezt a lehetőséget nagy örömünk­re több iskola ki is használta. A verseny feladatai általános számí­tástechnikai ismeretekre, algorit­mikus gondolkodásra és a kreati­vitásra épültek. A tananyag lexi­kális tudásának számonkérésére ezen a versenyen nem kerül sor. Célunk az informatikában tehet­séges diákok számára lehetőséget teremteni a versenyzésre, valamint ösztönözni a megfelelő informa­tikai ismeretek elsajátítására, fej-Száz a lába, Egy új tanév, sok izgalom­mal, várakozással. Ismét tagjai lőhetünk egy nagy családnak, melyet úgy ne­veznek: Szitakötő oktatási program. Iskolánk, az ógyal­­lai Speciális Alapiskola en­nek a családnak a tagja már pár éve, gyerekek sokasága forgatta, forgatja rendszere­sen a minőségi kiadványt. Az őszi időszakban a Szitakötő folyóirat 59. számával dolgoztunk. Minden mese, vers, cikk a kevés vagy sok témakörét járta körbe. A ha­gyományokhoz méltón most sem maradt el az adott számhoz kapcsoló­dó projektnap, melynek témája Vic­tor András Hány lába van a száz­lábúnak című írása volt. A cikkből számos új információt tudtak meg a gyerekek, amelyekre alaposan rá­csodálkoztak. Ilyen újdonság volt, hogy nem minden százlábúnak van száz lába, vannak ezerlábúak is, nem minden élőlénynek van két szeme, a pókoknak nyolc is van belőle, a szi­takötő szeme összetett stb. Az írás egy része a százlábúakkal foglalko­zik, s mivel ez alaposan megmoz­gatta a gyerekek fantáziáját ez lett a projektnap témája. Egy szép szerdai napon az ér­deklődők elfoglalták az előző nap előkészített osztályt. A projektnap során egyénileg, csoportosan, tö­megesen dolgoztak a gyerekek. Be­lesztésére, összemérésére és a csa­patmunkára. Az idei versenyen részt vett az ipolybalogi Ipolyi Arnold Alapis­kola, a Kármán József Alapiskola és Óvoda, a gömöralmágyi alapis­kola, a tornaijai Kazinczy Ferenc Alapiskola, a Rozsnyói Reformá­tus Alapiskola, a pelsőci Dénes György Alapiskola és a füleki II. Koháry István Alapiskola. A versenyen 1. helyezést ért el a füleki II. Koháry István Alapiskola Vaculciak Jázmin, Kósik Boglárka, Vankó Ákos összetételű csapata. 2. helyen a Hanyus Regina, Moskal Michal, Pataki Tamás Vajk összeté­telű csapat végzett a Gömöralmágyi Alapiskola és Óvodából. A 3. helyet a füleki II. Koháry István Alapis­kola Bozó Fábián, Molnár Mátyás, Szókovács Viktor alkotta csapata szerezte meg. Gratulálunk a nyer­teseknek, és remélhetőleg jövőre is­mét találkozunk! Dr. Tomolya Róbert, PhD. vezetésként, hogy a jó hangulat is megalapozott legyen, meghallgat­ták a Bergengóc Zenegóc együttes előadásában a Százlábú dalát - el is táncolták -, mely az alábbi linken található, s ajánlani tudjuk minden gyereknek: https://www.youtube . com/watch?v=NTwTeT67Wm4, va­lamint a Boldogságóra októberi da­lát. A zenés bevezető után a peda­gógusok ismertették a gyerekekkel a projektnap menetét. Elmondtuk, hogy a feladatok valamilyen módon kapcsolódni fognak a Szitakötő, a Boldogságóra és a Separko - újra­hasznosítás programokhoz. Voltak tanulók, akik most vettek részt elő­ször ilyen napon, és rengeteg kér­dést tettek fel, de a tanító nénik tü­relmesen válaszoltak a kis érdek­lődőknek. Az első körben mozaikos Boldog­ság-leveleket alkottak sok tarka pa­pírdarab felhasználásával, melyek a poszterekre felragasztva hátteret ad­tak a később elkészült alkotásoknak. Százlábús feladatlapokkal is ekkor dolgoztak a gyerekek, a kisebbek vo­nalakat, hullámokat húztak át szí­nes ceruzával, a nagyobbak a felira­tok alapján festették ki a százlábúak testét. Amikor ezek elkészültek, pár perc szünet következett, majd kez­detét vette a nagy és tarka munka. A padokra hosszú kartonpapírcsíkok kerültek, mindenki kapott festéket, papírgurigát, s kezdtek megszületni a Tarka Százlábúak. A papírgurigát Úgy is mondhatjuk: ha a job­bágyok terménnyel és pénzzel, a nemesek vérükkel, a közép­iskolás diákok idejükkel, tudá­sukkal és tiszteletükkel adóz­nak. A régi magyar jogalkotás előtt tisztelgett az idei Gloria Victis történelmi vetélkedő, amelyet idén 27. alkalommal hirdetett meg a Rákóczi Szö­vetség, amelynek középdön­tőjét és döntőjét hagyományo­san október 21. és 23. között rendezték meg Budapesten. A szervezők évről évre a hagyo­mányos programokkal biztosítják az 1956-os forradalom tiszteletére megszervezett ünnepségsorozatot: a történelmi vetélkedő mellett fák­lyás felvonulás, a Műegyetemen és a Bem téren pedig megemlékezés is zajlott. Ahogy egy beszédben hall­hattuk, már annyi év telt el a sza­bad megemlékezés jegyében, mint amennyi évig tiltották és büntették azt, aki felemlegette az 56-os ese­ményeket. Ám a 27 éve zajló Gloria Victis történetében is volt egy egyedi él­mény. Idén a 800 éves Aranybullá­ra emlékeztünk, és ez adott ihletet a szervezőknek, hogy a magyar jog története legyen a verseny témája. Valószínűleg a téma több csapatot is visszariasztott, mert „csak” 146 trió vágott bele, és ebből 60-at hívtak meg Budapestre. Nagy örömünkre a komáromi Selye János Gimnázium két csapata is részesedhetett az ün­nepi programoknak: Zigo Boglárka, Simonies Réka, Molnár Vivien, Van­kó Izabella, Szalai Adrián és Polák Gyula nem mindennapi helyszínen oldhatta meg a középdöntő feladatait. Az Országházban. Igen, mi magunk is meglepőd­tünk, amikor kiderült, hogy a ver­seny két utolsó fordulója nem a szo­kásos helyszínen, a Műegyetemen, hanem az Országház főrendi házá­nak üléstermében zajlik. Az Arany­bulla mellett a 14-19. század közötti időszak törvényei és törvénytelensé­gei kerültek terítékre, Werbőczi Ist­ván Hármaskönyvétől a vármegye­rendszer átalakításáig, az előkelők és az egyház adómentességétől a nemesek ősi, sarkalatos jogain át az áprilisi törvényekig. Közben mi, a felkészítő tanárok sem unatkoztunk, az Országgyűlés múzeumában raj­tunk is kipróbálták a helyi múzeum­­pedagógusok az egyes korok válasz­tási szokásait. Játszottunk dualizmus korabeli, Horthy-korszakbeli kortes­hadjáratot, de nem hagyhattuk ki a Rákosi-korszakot sem. Az Országgyűlés épületében volt alkalmunk megcsodálni a Szent Ko­ronát és jó időzítéssel találkoztunk Novák Katalinnal is, Magyarország köztársasági elnökével. A vasárnapi döntőbe, sajnos, nem jutott be egyik csapatunk sem, az anyaországi iskolák erősen uralták a mezőnyt. Idén a középmezőnyben végeztek diákjaink, de készülésük nem volt hiábavaló, hiszen némelyi­kük éppen a jog tanulmányozását tűzte ki célul. Á hétvégi ünnepségek, a csodás környezet, az Országház és a versennyel járó hangulat viszont mindent felülmúlt, hiszen az élmény valóban megfizethetetlen. Vajányi Orsolya, Elek József az SJG történelemtanárai Ógyallán aprólékos munkával gombokból al­kottak soklábúakat, valamint hajto­­gatott-ragasztott technikával hívtak életre még párlábúakat. Ezek külön plakátok lettek. A sok izgalmas feladat lassan el­fogyott. A gyerekek boldogok voltak a jól végzett munkától, újrahasznosí­tottak újságpapírt, papírgurigát, öreg gombot. Elővettük a legnagyobb ol­lót, és a hosszú papírkartont felda­raboltuk. Minden osztály vitte ma­gával a tantermébe a saját alkotását. A takarítás után a nagy befejezés következett: egy táncos-dalos-moz­­gásos blokk. A már tiszta és alapo­san kiszellőztetett tanteremben kö­zösen elénekeltük a Boldog gyerek dalát, majd a Kiskalász együttes előadásában Bartos Erika Százlábú című megzenésített versére táncol­tak a gyerekek, miközben teli to­rokból zengték a dal refrénjét: Hé­jé, huja, hopp, hopp, és jó nagyokat ugrottak is. https://www.youtube . com/watch?v=aZsjBBggjlI. Az egy­re gyorsuló zene végére kimerültén rogyott le mindenki a székekre, de arcokon mosoly ragyogott. A Száz a lába, százzal táncol nevű projektnap nagy sikert aratott. Már most várják a következőt a gyerekek, így a pedagógusok úgy döntöttek, hogy negyedévente szerveznek egy ilyen napot, melyben lesz Szitakötő, Boldogságóra és Separko - újrahasz­nosítás is. Bathó Sylvia Az 1. helyet a füleki II. Koháry István Alapiskola Vaculőiak Jázmin, KóSik Boglárka, Vankó Ákos összetételű csapata szerezte meg (Fotó: Bálint Lóránt) százzal táncol - sokszínű projektnap festékbe mártották és tarka köröket nyomtak vele a kartonra. Minden­ki tetszőleges hosszúságú százlábút készített, amelyek minden irány­ba tekeregtek. Készültek még ujj­­lenyomatos tiritarka többlábúak is, ezek persze apróbb méretűek voltak a gurigásak mellett. Míg száradtak a soklábú nyomatok, meghallgat­ták, elénekelték, elmutogatták a 100 Folk Celsius együttes Hány lába van kezdetű gyermekdalát: https://www . youtube.com/watch?v=UagCzCOi­­keY. A rövid szusszanást követően megrajzolták a lábakat, mert száz­lábú láb nélkül nem lehet. Hogy szép plakátok, poszterek ké­szülhessenek, még sok színes őszi falevélre volt szükség, így a már a előkészített sablonokat festették a gyerekek vagy színes papírból nyír­tak ki leveleket. Ezekre a levelekre papírgalacsinból formált kisebb és nagyobb golyókat ragasztottak, ezek lettek az újabb százlábúak testei. Fe­jet is kaptak, vidámat és mosolygósat. A legnagyobb tanulók közül pá­ran ragasztópisztoly segítségével, Készülnek a százlábúak (Fotó: ÓSAI)

Next

/
Thumbnails
Contents