Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
KÖZÉLET 2 2022. november 9. | www.ujszo.com 8-9 ezer dollár a menekülés ára A Nyugat-Európába vezető úton a schengeni övezeten belül az első komolyabb akadály a cseh-szlovák határ CZlMER GÁBOR Jókút/Pozsony. Míg a hazai ellenzék a jelenlegi menekültválság megoldását abban látja, ha a déli, a szlovák-magyar határon visszaállítanák az ellenőrzést, a belügyminisztérium szerint ennek nem lenne értelme. A nálunk rekedt menekültek szinte kivétel nélkül Nyugat-Európába, leginkább Németországba akarnak eljutni. A cseh határ melletti Jókúton (Kúty) felállított sátortáborban arról is kérdezzük az ottlévőket, mennyire volt fizikailag nehéz átjutni a szerbmagyar határon, ahol néhány éve a magyar kormány kerítést épített, és amely a schengeni övezet határa is egyben. „Nagyon könnyű volt, időseknek is könnyen sikerült” - válaszol tolmácsunk, Luran. A körénk gyűlt csoportból a cseh rendőrökre is sorra érkeznek a panaszok, itt is hallunk fizikai erőszakról. „Akit ismételten elkaptak, pofont kapott, de volt, akit ököllel ütöttek” - mondta a tolmácsunk azzal, a cseh egyenruhások meg is bilincselték őket. A cseh hatóságok ugyanis a határ szlovák oldalára toloncolják vissza az illegális határátlépést elkövető személyeket. A menekülteknek a szlovákiai eljárást illetően, valamint rendőrséggel kapcsolatban azonban jó tapasztalatai vannak. Az itteni hatóságok lényegében nem korlátozzák a személyi szabadságukat, ételt, egészségügyi ellátást kapnak. A táborban van folyóvíz és mobilvécéket is felállítottak, a menekültek azonban elmondták, több tisztálkodási lehetőségre, így zuhanyra lenne szükségük. „Ezzel együtt is ez a legjobb menekülttábor, amiben jártunk” - mondják többen, de hozzáteszik, így sem akarnak Szlovákiában maradni. A cél: Németország Arra a kérdésre, hová szeretnének menni, szinte automatikusan érkezik a válasz: „Németországba”. Egyikük hozzáteszi, Berlinbe akar eljutni, de a többiek esetében nem sikerül pontosabban kiderítenünk, melyik régióba, esetleg városba tartanak. A tolmácsunk azonban arról beszél, szerinte az úti célt illetően ez egyfajta általános válasz. Többen valójában Hollandiába, Belgiumba vagy más nyugat-európai országba tartanak. Egy férfi arra kéri Lurant, a menekülésük okát mindenképpen közölje velünk: „Azért tartanak Németországba, más uniós országba, mert Szíriában, Törökországban és Szerbiában nincsenek iskolák a gyerekeik számára, nem kapnak munkát. Nem maradhatnak ott.” Majd arról beszélnek, Szíriában lényegében most is polgárháborús állapotok vannak. „Nézd, ha tudnánk pénzt keresni Szíriában, nem jönnénk onnan el, nem akarunk ugyanis az európai országokban élni, de nincs más választásunk” - foglalja össze a problémát a tolmácsunk. A tábor ideiglenes lakóiról alig tudtunk meg többet. A körülöttünk álló csoport egyik tagja alkalmi tolmácsunk segítségével arról beszél, ő nem tud olvasni, mert a családja nem járatta iskolába, és attól fél, hogy Szíriában besorozzák katonának. Az egészségügyi ellátóhelynél Vladimír Krcméry infektológus professzor egy ötven év körüli szíriai férfivel oroszul beszélget. „A doktor úr kardiológus” - mutatta be nekünk az illetőt Krcméry. Maga Luran némi vonakodás után pedig elmondja, Irakból származik. Szülei elváltak, anyja még mindig ott él, apja azonban már Törökországban van. Ő maga korábban Szentpéterváron tanult elektromérnök szakon, az orosz és az angol mellett természetesen arabul is beszél. „Franciaországba szeretnék menni” - teszi hozzá. A tábor működése Mária Krcová, a belügyminisztérium krízismenedzsmentért felelős osztályának munkatársa körbevezet minket a létesítményben. Kiemeli, a tábor működése nagyon jól szervezett, a sátrakat a tárcához tartozó polgári védelem biztosítja, a kapacitás nagyjából 200 fő. A menekültek többnyire csak néhány napot töltenek itt. „Pihennek egy-két napot, orvotáborban napi kétszeri étkezést, ha kell, száraz ruhát, takarókat is biztosítanak. „Reggel szendvicseket, este pedig meleg ételt adunk” - tette hozzá. A reggelit a Szlovák Humanitárius Tanács (Slovenská humanitná rada) és a Szlovák Katolikus Karitász (SKCH) felváltva szolgáltatja. „A vacsorát pedig a Szlovák Vöröskereszt biztosítja” - teszi hozzá Krcová, de alkalomadtán más civil szervezetek is részt vesznek az étkeztetésben. Ezentúl a helyi lakosok vagy a környező települések lelkészei is segítenek az ellátásban. „Mindig próbálunk találni a menekültek között valakit, aki tud angolul, aki aztán arab nyelvre fordít” - mondta Krcová, és hozzátette, néha jönnek önkéntes tolmácsok, akik beszélnek arabul. Arról is beszélt, a táborban a menekültek részéről semmifele rendbontást, törvénysértést nem tapasztegségek, a hideg, a kimerítő gyaloglás, az erőszakos rendőrök, határőrök mellett az embercsempészbandák is valós veszélyt jelentenek. A jókúti táborban a menekültekkel arról beszélgetünk, 8-9 ezer dollárt kérnek az embercsempészek, hogy Németországba juttassák őket. Egy férfi elpanaszolta, el kellett adnia a házát, hogy útra kelhessen. Elmondásukból a szerb-magyar határon való átkelés az egyik legveszélyesebb pont. De nem a magyar határkerítés, vagy a magyarországi hatóságok miatt, hanem mert az embercsempészek állig fel vannak fegyverkezve. „Kalasnyikov, de nyugati M16-os gépkarabély is volt náluk. Hogy honnan szerezték ezeket? Ne kérdezd” - mondta az egyik férfi, majd hozzátette, marokkói és afgán embercsempészekről tud. A sajtó is rendszeresen beszámolt arról, hogy lövöldözések történnek a határ szerb oldalán. Ezeknek Ha a cseh rendörök elkapják a menekülteket, ismét visszaküldik őket Szlovákiába, ahol jóllehet ismét a jókúti sátortáborban kötnek ki. Pihennek, várnak egy-két napot, aztán újra útra kelnek. (Somogyi Tibor felvétele) si ellátást kapnak, aztán továbbindulnak” - magyarázta azzal, hogy a táborban lévő emberek napi szinten cserélődnek. Úgy tudja, a település határában is többen tartózkodnak olyanok, akik illegálisan próbálnak Csehországba jutni. Krcová arra is utal, a jókúti táborba érkezőket nyilvántartásba veszik, de nem mindig a valós adataikat adják meg. „A születési dátumnál szinte mindegyiküknél január elseje szerepel” - mondta. A létesítmény egyébként nyitott, a menekültek bármikor szabadon elhagyhatják. A mindössze néhány méterre lévő állomás épületében, az egykori posta helyiségeiben pedig egy elkülönített szállást alakitottak ki, amelyet elsősorban a kisgyerekes anyák vehetik igénybe. Az ottjártunkkor nem tartózkodtak ott gyerekek, de Krcová elmondta, néhány napja egészen kicsi, néhány éves gyerekkel utazó családoknak is szállást adtak. A jókúti taltak. „Békés emberek, kerülik a konfliktust, látni, hogy nem akarnak itt maradni. Tovább szeretnének menni Németországba” - teszi hozzá azzal, a menekültek kellemesen meglepődtek azon, hogy milyen jól bánnak velük a szlovákiai rendőrök. A tábort napközben a polgári védelem hivatásos munkatársai, este pedig az ugyanezen szervezet önkéntesei irányítják. Kröméry pedig még elmondta, az egészségügyisek is váltják egymást a táborban, ottjártunkkor négy orvos dolgozott a helyszínen. A professzor arról is beszélt, látszik, hogy hosszú út áll már a menekültek mögött, többen fertőző bőrbetegséget kaptak. „Ez azonban másra nem jelent veszélyt, mert a ruhák segítségével terjed” - tette hozzá. A menekülés sötét oldala Ahogy az eddig leírtakból is látszik, maga a menekülés folyamata rengeteg megpróbáltatással jár. A behalálos áldozata is volt. A bandák egymással, de a szerb rendőrséggel is keveredtek már tűzharcba. Magán a magyar határzáron való átkelés aztán elég egyszerű, a Denník N helyszíni riportban számol be arról, létrák segítségével miként másznak át a menekültek a kerítésen. A jókúti beszélgetőtársaink pedig azt mesélik, a szerb rendőrök gyakran még segítik is őket ebben. A magyarországi oldalon aztán néhány tucat kilométert gyalog tesznek meg az erdőben, mígnem egy furgonnal, teherautóval tovább nem szállítják őket. A cél természetesen Németország, de ahogy arról mi is beszámoltunk, útközben a magyar és a szlovák rendőrök is sok ilyen járművet megállítanak. A Magyarországon feltartóztatott embereket azonnal visszatoloncolják a határ szerb oldalára. Ha a menekültek Szlovákia területére kerülnek, de nem jutnak tovább, a hatóságok nyilvántartásba veszik őket és jogi értelemben elindul az ún. adminisztratív kiutasításuk. Ha eközben kiderül, olyan körülmények állnak fenn, amelyek nem teszik lehetővé a kiutasítást, a folyamatot megállítják. Ha afgán vagy szíriai menekültet fognak el a rendőrök, automatikusan leállítják a kiutasítást. Őket átvilágítják, és ha nem derül ki valami arról, hogy veszélyt jelentenének, maradhatnak Szlovákiában addig, amíg fennáll az az akadály, amely miatt nem lehet őket hazaküldeni. Ezalatt lényegében szabadon mozoghatnak. A nyilvántartásba vétel viszont nem azonos a hivatalos menekültstátusszal. A nyilvántartásba vétel után nem is helyezik el őket menekültellátó intézménybe, vagyis a medvei, illetve a gálszécsi ellátóközpontba. Erre csak akkor van lehetőség, ha az illető hivatalosan menekültstátuszért is folyamodik Szlovákiában. Ezt azonban egyikük sem teszi meg, hiszen akkor a szlovák rendszer szabályai szerint folyna tovább az ügyük. A menekültek Nyugat-Európába vezető útja során a schengeni övezeten belül az első komolyabb akadály a cseh-szlovák határ, ahol a cseh hatóságok visszaállították az ellenőrzést, nem engedik át őket. Sokuk, így feltehetően a jókúti tábor lakói is, a zöldhatáron próbálkoznak majd átkelni. Politikai ügy A cseh hatóságok az illegális határátlépést elkövető személyek egy részét azonban elfogják, és a magyar eljáráshoz hasonlóan azonnal viszszatoloncolják Szlovákia területére. Roman Mikuec (OEaNO) szlovák belügyminiszter arról beszél, Csehország felől valójában már több menekült érkezik, mint más irányokból. A jókúti táborban a szíriai beszélgetőtársaink is tanúsították a cseh hatóságok eljárását. Amikor azt kérdeztük tőlük, melyiküket küldték már vissza egyszer vagy többször Csehországból, szinte mindenki feltette a kezét. Egy alkalommal az is megesett, hogy a cseh rendőrök a határvonalat átlépve, a szlovákiai oldalon eresztették szélnek a menekülteket. Ezt Hamran István országos rendőrfőkapitány egyszerűen embercsempészetnek nevezte. A kialakult helyzet miatt az ellenzéki Hlas, de a parlamenten kívüli KDH is a kormányt okolja és a déli, vagyis a szlovák-magyar határon való ellenőrzés felújítását vetette fel. A KDH a kialakult helyzet miatt Magyarország felelősségéről is beszél. Szlovákiával szemben nemcsak Csehország, de Ausztria is visszaállította a határellenőrzést. A szintén ellenzéki Smer pedig az ügy miatt le akarja váltani Mikulecet, de kritizálták Hamrant és Ján Orlovskyt, a belügy migrációs hivatalának vezetőjét is. A miniszter azonban visszautasítja a bírálatot. A tárca egyik közleményében azt írja, szlovák részről a határellenőrzés visszaállítása olyan lenne, mint ha a hideg ellen a toalettajtó becsukásával szeretnénk védekezni, miközben tárva van a bejárat. Ezzel együtt Maros Zilinka főügyész vizsgálatot indított annak kiderítésérére, történt-e szándékos vagy gondatlan mulasztás az érintett hatóságok részéről Szlovákia határainak ellenőrzésével kapcsolatban. A tárca erre azonban nem akart reagálni.
