Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-09 / 259. szám
www.ujszo.coml 2022. november 9. KÖZÉLET 3 az orvosok felmondási határideje Peter Visolajsky kedden rámutatott, a kormánynak már csak 22 napja van megegyezni az orvosokkal (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. A kormánynak már csak három hete maradt arra, hogy megegyezzen a felmondásukat benyújtó kórházi orvosokkal. Pater Visolajsky, a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) elnöke azonban kedden aggasztó információkkal állt elő. Ahogy arról lapunk is beszámolt, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához. A szakszervezet a teljes egészségügyi rendszer megreformálását sürgeti, 8 pontba foglalták össze a követeléseiket. Az orvosok felmondási ideje két ■ hónap, vagyis ha december 1-ig nem sikerül megegyezniük az egészségügyi minisztériummal, akkor fennáll a veszély, hogy december 1-től több mint kétezer orvos nem megy be dolgozni a kórházakba. Viliam Novotny, ; a kassai L. Pasteur Egyetemi Kórház idegsebésze - aki szintén beadta a felmondását - lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, ha kétezer orvos valóban felmond, akkor Szlovákiában összeomlik a fekvőbeteg-ellátás. Kész a memorandum Peter Visolajsky a keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a két hónapos felmondási idő több mint fele már letelt, de érdemi előrelépés szerinte nem történt. Úgy fogalmazott, a kormány egyszerűen nem törődik a közös tárgyalásokkal kapcsolatos meghívóikkal. Állította, Eduard Heger (OLaNO) miniszterelnökkel például legutoljára augusztus végén ültek tárgyalóasztalhoz. Visolajsky korábban azt követelte, hogy az egészségügyi tárca írjon alá egy memorandumot, amelyben elkötelezik magukat az említett nyolc követelés teljesítése mellett. Az LOZ elnöke hangsúlyozta, valódi megoldásokat szeretnének látni a memorandumban. Mint kiderült, a minisztérium hétfőn el is juttatta a dokumentumot az orvosokhoz. „Sajnos azt kell mondanunk, hogy ez a memorandum csak homályos ígéreteket tartalmaz, és nem is említik benne a nyolc követelésünket. Ráadásul az ígéretek nincsenek konkrétumokkal alátámasztva. Valóban nem értjük a helyzet alulértékelését a kormány részéről” - jelentette ki, hozzátéve, hogy részletes állásfoglalást a memorandummal kapcsolatban ma adnak ki. Rendkívüli ülés Megjegyezte, a szakszervezet igyekszik mindent megtenni a helyzet megoldása érdekében. Részt vettek például a parlament egészségügyi és pénzügyi bizottságának ülésein is, ahol ismertették az álláspontjukat, és elmondásuk szerint konstruktív párbeszédet folytattak, de konkrét megoldás még így sem született. Emellett felkeresték az egyes politikai pártokat is, kormánypártiakat és ellenzékieket egyaránt. Ennek eredményeként a Smer egy rendkívüli ülést szeretne összehívni a parlamentben. Erről kedden Robert Fico, a párt elnöke is beszélt. Mint mondta, határozatba szeretnék foglalni az orvosok követeléseit, és arra köteleznék a kormányt, hogy mielőbb tegyen lépéseket a rendszerszintű megoldások érdekében. Visolajsky ezzel kapcsolatban elmondta, köszöni minden egyes képviselőnek, aki támogatja majd a rendkívüli ülés megnyitását. Ugyanakkor arra is rámutatott, az egészségügy azért jutott ilyen nehéz helyzetbe, mert az utóbbi 30 évben minden kormány csak ígérgetett, valódi lépéseket azonban senki sem tett. Az LOZ elnöke szerint éppen ebből lett elege az orvosoknak. Lengvarsky béremelése Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter szerint nem az a mérvadó, hogy az LOZ mikor tárgyalt utoljára Hegerrel, hanem az, hogy milyen megoldásokat találnak az egészségügy problémáira. A tárcavezető meg van győződve arról, hogy mindent megtesznek az orvosok követelésének teljesítése érdekében. Elismerte, hogy a memorandumban leírtak valóban nem követik szóról szóra az LOZ feltételeit, viszont a problémák többségére megoldást kínálnak. Lengvarsky szerint az egyetlen lényeges eltérés a béremelésekkel kapcsolatos. A parlament már elfogadta az egészségügyi dolgozók fizetésemelését érintő javaslatot, és bár az orvosok az utóbbi évekhez képest jelentős bérnövekedésre számíthatnak, de valóban nem kapnak annyit, amennyit követeltek. A szakszervezet azt szerette volna elérni, hogy az itteni fizetések legalább a csehországi szintet érjék el. Lengvarsky elismerte, hogy ezt valóban nem tudták teljesíteni, de ennek az az oka, hogy a cseh politikai vezetés már évek óta jelentős pénzösszegeket fordít az egészségügyre, és ott nem az volt az első számú cél, hogy kilopják a pénzt a rendszerből. A miniszter szerint a mostani kormány is azt szeretné, hogy több pénz kerüljön az egészségügybe, de a költségvetési lehetőségek jelenleg ennyit tettek lehetővé. Ennek ellenére a minisztérium továbbra is kész tárgyalni az orvosszakszervezettel. Heger szintén kiemelte, hogy az egészségügy a kormány fo prioritásának számít. Szerinte érdemes összehasonlítani, mennyi mindent tett az ő kabinetje az előző évek kormányaihoz képest, legyen szó akár kórházak felújításáról, akár a béremelésről. Az energiaválság miatt egyelőre nem zárnak be az egyetemek Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora lapunknak megerősítette, a pénzügyminisztériumtól kapott 300 ezer euróból év végéig fedezni tudják a rendkívüli energiaköltségeket (Somogyi Tibor felvétele) BUGÁRANNA A magas energiaköltségek miatt nem zárnak be az egyetemek az év végéig, januártól azonban probléma lehet a gáz és villamos energia beszerzése - vélik a hazai felsőoktatási intézmények vezetői. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem (SJE) rektora lapunknak megerősítette, november 17-e után is folytatódik a jelenléti oktatás. Pozsony. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Szlovák Rektori Konferencia (SRK) szeptemberi nyilatkozatában az egyetemek ellehetetlenülésének megelőzésére figyelmeztettek, s felszólították a kormányt, hogy „kompenzálja a felsőoktatási ágazatot a példátlan energiaválság okozta kiesésekért”. A pénzügyminisztérium nem sokkal később bejelentette, 17 millió eurós csomagot különítettek el az egyetemek megnövekedett rezsiköltségeinek kompenzálására. Juhász lapunknak elárulta, ők is megkapták a rájuk eső részt - több mint 300 ezer eurót -, amiből az év végéig fedezni tudják a rendkívüli energiaköltségeket. A támogatásnak köszönhetően nincs veszélyben az intézmény működése, az őszi félévben nem kell az egyetem bezárásától tartani. „A napokban kiadunk egy nyilatkozatot az egyetemen arról, hogy november 17-e után nem szűnik meg a jelenléti oktatás” - tette hozzá. Pavol Sovák, a kassai Pavol Józef Safárik egyetem rektora tegnap szintén bejelentette, nem zár be az iskola. „Jó hírünk van a hallgatóink számára, folytatjuk az oktatást. Bízom benne, hogy a téli szemesztert korlátozások nélkül átvészeljük” - mondta a miniszterrel folytatott találkozót követően. Az elmúlt napokban több hazai felsőoktatási intézmény tájékoztatott arról, hogy az energiaválság miatt nem függesztik fel az oktatást. Bizonytalanság Az iskolaügyi minisztérium ideiglenesen orvosolta ugyan a problémát, a jövő évet tekintve azonban továbbra is nagy a bizonytalanság. Marek Stevőek, a pozsonyi Comenius Egyetem (UK) rektora Ján Horecky oktatási miniszterhez fordult ez ügyben, állítása szerint ugyanis fennáll a veszélye, hogy az ország legnagyobb és legrégebbi egyeteme 2023. január elsejétől nem lesz képes biztosítani a fűtést és a világítást. Az energiaárak ingadozása miatt egyetlen szolgáltató sem tett javaslatot az egyetem által meghirdetett közbeszerzésre. „A potenciális szolgáltatókkal az előkonzultációk során folytatott megbeszélések alapján egyértelmű, hogy amíg nem tisztázott, hogy az energiaárak milyen ársapkát kapnak, és ez milyen hatással lesz a meglévő szerződésekre, addig a Comenius Egyetemhez hasonló intézménnyel való szerződéskötés aránytalanul nagy kockázatot jelent az energiaszolgáltatók számára” - fogalmazott. Juhász szerint jelenleg a legnagyobb probléma az ár meghatározása, ami alapján el lehet indítani a közbeszerzést. „Az elektromos energiánál ez már megoldódott, a gáznál még mi is keressük a megoldást” - tette hozzá arra utalva, hogy igyekeznek a szolgáltatókkal megegyezésre jutni, hogy még az év elejére sikerüljön lebonyolítani a közbeszerzést. Leépítés fenyeget A Szlovák Rektori Konferencia kritikával illette a jövő évi állami költségvetés javaslatát, mely alapján a kormány további 27 millió euróval csökkentette volna a felsőoktatás finanszírozását. „Az elmúlt két évben 45 millió eurót vontak meg az egyetemektől” - mondta, majd hozzátette, a 2020-as költségvetéshez mérten ennyivel kevesebb pénzből gazdálkodtak a közszolgálati egyetemek. „Azt kértük, ha emelkedésre nem is kerül sor, legalább a 2020-as szintre állítsák vissza” - mondta Juhász a rektori konferencia által elfogadott nyilatkozatra kitérve. Megjegyezte, sikerült elérni, hogy a 27 milliót nem veszik el, a tervezetre azonban még a parlamentnek is rá kell bólintania. Úgy tűnik, ez az összeg bizonyos feltételekhez lesz kötve, egyelőre azonban homály fedi a konkrétumokat. „Lehetséges, hogy csökkenteni fog kelleni a munkaerőt az egyetemeken, amit szintén elutasítottunk a legutóbbi konferencián” - zárta Juhász. MÓZES SZABOLCS ÉS SIMON ZSOLT AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓBAN
