Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)
2022-11-08 / 258. szám
www.ujszo.coml 2022. november 8. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 30 éve volt a riói csúcs - 30 éves az ENSZ klímaegyezménye MIKLÓS LÁSZLÓ Sarm es-Sejkben november 7-étől 18-áig tartják a 27. klímakonferenciát, a COP 27- et (Conference of the Parties), amely az ENSZ éghajlatvéltozási keretegyezményét (UN FCCC - United Nations Framework Convention on Climate Change) eléíró felek évente megrendezésre kerülő csúcsértekezlete. Az eseményről a sajtéban napi szinten kapunk majd híreket, érdemes azonban visszatekinteni a 30 éves évfordulós híres Rio de Janeiré-i csúcskonferenciára - népszerű nevén a riéi csúcsra - is, ahol többek között az UN FCCC-t is hitelesítették. A riói csúcs (1992. június 3-14.) hivatalos neve bonyolult, de már magába véve is sokatmondó volt - az ENSZ környezeti és fejlődési konferenciája (UN Conference on Environment and Development — UNCED). A konferencia környezeti mérföldkő volt, azóta tekinthető az ún. „fenntartható fejlődés” a világpolitika egyik meghatározó részének. Hogyan is történt mindez? Fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődés elve az 1972-ben lezajló stockholmi nemzetközi környezeti konferencián lett megfogalmazva, ezután az elv továbbfejlesztésében nagy érdemeket tulajdonítottak Gro Haarlem Brundtland akkori norvég miniszterelnök asszonynak. A fenntartható fejlődés alapvető tétele arról szólt, hogy a jövőben már lehetetlen a gazdasági fejlődés úgy, hogy közben tönkretegyük az életünk környezetét. Ezt az elvet volt hivatott a legmagasabb ENSZ-szintre emelni 20 évvel később az UNCED Rióban. Természetesen ez nem ment simán, tulajdonképpen tényleg 20 év kellett az előkészületekhez. A legintenzívebb az utolsó két év volt, 1990 és 1992 között több nagy előkészületi találkozó volt (Nairobi, Genf, New York), itt készültek el a Rióban elfogadott dokumentumok. Azonkívül, hogy ez az időszak meghatározó volt a fenntartható fejlődés szempontjából, különleges volt világpolitikai szempontból is. Politikai háttér Nézzünk csak utána: 1990-ben ébredeztek újra a szocialista tábor volt országai, már nem volt berlini fal, de még mindig létezett az NDK, szétesőben volt a Szovjetunió és Jugoszlávia, de még léteztek, Csehszlovákia is omladozóban volt. Az egykori erős kelet-európai blokk az ENSZ-en belül szétesett, ezeket az országokat „átmeneti gazdaságok” (economics in transition) jelzővel illették. Talán ezek az események is elősegítették a tárgyalásokat és a megegyezést, hiszen a szocialista országok hagyományos - politikai, jogos vagy alaptalan - ellenvetései már elvesztették az élüket, így hát a vitákban a legélesebb ellentét - ami piros fonalként húzódott a tárgyalások egész folyamán és húzódik a mai napig - a fejlett és az ún. fejlődő országok népes és erős csoportja között zajlott. Ennek a vitának a lényege - erősen leegyszerűsítve - az, hogy a globális környezetkárosodásért a fejlett világ felelős az által, hogy kihasználja a fejlődő világ természeti és emberi erőforrásait, de visszafelé a túlhaladott szennyező technológiákat szállítja. Ezért hát a fejlett országoknak fizetniük kell. Ezt a fejlett országok tulajdonképpen elismerték, de az, hogy mennyi ez a fizetség és milyen formában történjék, még inkább borzolta és borzolja a kedélyeket. Ebbe a témakörbe tartozott a klímaváltozásokért vállalt felelőség is, ami éppen a klímaváltozásokkal foglalkozó keretegyezmény tárgya volt. Három pillér A riói csúcs leglényegesebb eszmei eredménye a fenntartható fejlődés piedesztálra emelése volt. Megfogalmazódott, hogy a fenntartható fejlődés messze nem ugyanaz, mint a gazdasági növekedés, sőt néha teljességgel ellentétben van azzal (csak példaként: .az energiafogyasztás növekedése ellentétben van a fenntartható fejlődés elvével). Továbbá megfogalmazódott, hogy a fenntartható fejlődésnek 3 egyenrangú pillére van, mégpedig környezeti, gazdasági és szociális, amelyeknek összhangban kell lenniük, valamint meg lettek határozva a fenntartható fejlődés mutatói. Mindezek dokumentumok formában is megjelentek. AGENDA21 A már említett klíma-keretegyezmény mellett itt fogadták el a biológiai sokrétűségről szóló ENSZ-egyezményt is, amely pl. a genetikailag módosított szervezetekkel való kereskedelmet is szabályozza. Meg lett fogalmazva a Környezetvédelmi Nyilatkozat, amelyben máig érvényes elvek lettek lefektetve, pl. a közös felelősség elve vagy a „szennyező fizet” elve. Szakmai szempontból legértékesebbnek az ún. AGENDA 21 elnevezésű terjedelmes, 40 fejezetből álló dokumentumot tartom, amely felölelte és alaposan elemezte a fenntartható fejlődés minden szempontját, beleértve a megoldási lehetőségeket is - már akkor kitekintve a 21. század felé. Ezt a dokumentumot máig a környezetvédelemi politika bibliájának lehet tekinteni, és azt is el lehet mondani, sajnos, hogy 30 év alatt nem nagyon tudtuk az itt leírt elveket lényegesen felülmúlni, nem lettek teljes mértékben kiaknázva és teljesítve az itt elfogadott célok. Mindezekért az AGENDA 21-et a mai napig tanításra méltónak tartom. Fogadalom a Földnek A riói csúcsot 1992-ig az ENSZ New York-i székházán kívül szervezett legnagyobb konferenciának tartották. Részt vett rajta több mint 120 állam és kormányfő, beleértve néhány egzotikus sejket, királyt vagy akár Fidel Castrót. A fenntartható fejlődés elvét közlelkesedés fogadta, megerősítve a konferencia nagyudvarán felállított táblán nagy betűkkel felírt „Fogadalom a Földnek” (Earth Pledge) kamerák által kísért aláírásával. Azóta eltelt 30 mozgalmas év, a lelkesedés bizonyosan apadt, a fenntarthatóság elve szintén hányódott a hullámok hátán, egyszer fent, egyszer lent. De azt talán bátran el lehet mondani - annak ellenére, hogy a környezetvédők soha sem lehetnek megelégedve az adott helyzettel, hogy a riói csúcs elindított egy folyamatot, amit már nem lehetett megállítani. Hiszen ma már elképzelhetetlen, hogy bármilyen emberi cselekvésnél ne vizsgáljuk a környezetre való hatást, teljesen mindennapivá vált a szennyezések vitatása, az erdőirtás elítélése stb. És természetesen ide tartoznak a klímaváltozásokhoz kapcsolódó aggodalmaink is, amelyeket a nemzetközi jog szintjére éppen a riói csúcs emelt 30 évvel ezelőtt az ENSZ Éghaj latváltozási Keretegyezményének elfogadásával. E folyamat folytatása az éppen folyamatban lévő Sarm es-Sejk-i COP27 klímakonferencia is. A baltás támadás margójára JUHÁSZ KATALIN A USA-ban már húsz éve detektoros kapun át lehet rw csak bemenni az iskolákba, ami gyorsabb megoldás, / W W mintha megmotoznák a diákokat, hogy nincs-e náluk A. pisztoly, kés, balta. Nekünk mindez csak távoli szörnyűség volt. Egészen mostanáig. Bármit be lehet vinni az iskolába - és most nem csak az autópályákról, teljes legókészletekről, hordozható kozmetikai szalonokról beszélek. A tanároknak legfeljebb arra van energiájuk, hogy szabályozzák a mobilozást tanítás alatt. Fegyverekre nincsenek felkészülve. Hogy is lennének, hiszen ez nem tananyag az egyetemen - vagyis ösztöneikre, érzelmi intelligenciájukra kell támaszkodniuk. Akinek van affinitása ehhez a pályához, az könnyebben boldogul. A többiek pedig, akik kényszerből vagy véletlenül lettek tanárok, most riadtan éviekéinek ebben a minivalóságban, amely a kinti világot képezi le, annak harcaival, szimpátiaversenyével, gonoszságaival. Nem igaz, hogy az iskola az életre készít fel, mert az már maga az élet. Csütörtökön egy elsős szakközépiskolás baltával a kezében rohangált a nyitranováki suliban, homlokon vágott vele egy lányt, egy másik diákot is megsebesített. Az igazgatónő szerint nem volt problémás gyerek. (Ezt alig két hónap alatt sikerült megállapítani róla). Kérdés persze, mit nevezünk problémásnak, mikortól számít ön- és közveszélyesnek valaki, mi minden válthat ki egy ilyen rohamot, és hogyan akadályozható meg. Mennyi agresszivitást látnak maguk körül a tinédzserek? Mit néznek az interneten, milyen videojátékokat játszanak? Van-e kinek elmondaniuk, mi nyomja a lelkűket? És ez még csak egy része a kérdéseknek, amelyeket fel kell tennünk. Folytathatnám a sort azzal, hogy fogalmunk sincs, hogyan hatott a tizenéves korosztályra az utóbbi három év, a lezárásokkal, online tanítással, bizonytalan kilátásokkal. Az otthoni összezártság sok esetben azt eredményezi, hogy a kamasz nem tanul meg normálisan kommunikálni kortársaival. És a felgyülemlett feszültség egyszer csak elszabadul, kitör, utat talál - gyakran agresszivitás formájában. Részleteket nem tudunk a nyitranováki esetről, csupán annyit, hogy időközben előre eltervezett gyilkossági kísérletnek minősítette a NAKA. Az iskola szintén hallgatásba burkolózott. Az igazgatónő szerint a diákoknak pszichológusok segítenek feldolgozni a történteket, és a tanárok is megkapják a szükséges lelki segítséget. Már csak a szülőket kellene rendbe tenniük most, az energiaválság kapujában, mert elsősorban tőlük lesik el a viselkedési mintákat a tinédzserek. Nyilván nem céljuk, hogy agresszív gyereket neveljenek, de nekem az is elég, hogy esténként hallom, ahogy a fenti szomszédaszszony olyanokat ordít a gyerekének, hogy „megöllek, te rohadék!” Ki van készülve az a szegény nő, konstatálom ilyenkor, bár lehet, hogy ki kellene hívnom a rendőrséget... Politikusok is nyilatkozgatnak a nyitranováki baltás támadás ügyében, de nem érdekel, mit mondanak. Én a szakemberek véleményére vagyok kíváncsi. Jó lenne, ha minél többen megszólalnának a sajtóban azok közül, akik értenek az emberi lélekhez. Mert ez nem az első ilyen eset volt hazánkban: két héttel ezelőtt a Gölnicbányai járásban egy 14 éves fiú ment baltával az iskolába, mert meg akarta ölni az osztálytársát. Őt tanárainak sikerült megállítani. FIGYELŐ Musk kidobja azokat, akik őt utánozzák Kitiltották a Twitterről Kathy Griffin amerikai humoristát, amiért Elon Muskra változtatta a felhasználónevét. Többeket felfüggesztettek vagy figyelmeztettek, például a Chaser nevű ausztrál szatirikus oldalt is, írja a Guardian. Azért adták ki magukat Musknak, hogy így tiltakozzanak a Twitter új tulajdonosának intézkedése ellen, aki havi 8 dollárért kínálná az ismert emberek és szervezetek hitelességét bizonyító kék pipát. Sokan attól tartanak, kamuprofilok fogják ellepni az oldalt. Bárki úgy beszélhetne majd hírességek vagy vállalatok nevében, hogy első pillantásra nem lehetne megkülönböztetni őket a valódi felhasználóktól. Musk - aki érkezésekor a vicc legalizálását ígérte - most azt írta, mindenkit kitiltanak, aki úgy adja ki magát valaki másnak, hogy nem jelzi: paródiáról van szó. Musk szeretné, hogy a Twitter legyen a legpontosabb információforrás, mire azt a választ kapta, hogy akkor nem kellene pénzért kínálni a hitelesség látszatát, inkább biztosítani kellene a megbízható hírforrások jó beazonosíthatóságát. A New York Times szerint az új pipás rendszert az amerikai félidős választás után vezetik be, nehogy álpolitikusok félrevezethessék az embereket. (444 hu) Sokat isznak a nők, ezért van kevés gyerek Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt vezetője szerint bizonyos biológiai tényezők miatt a hölgyek kevésbé ellenállóak az alkohollal szemben, mint a férfiak. „Ez nem azt jelenti, hogy a férfiakat túlzott alkoholfogyasztásra bátorítom (...), ha például a nők 25 éves korukig annyit isznak, mint a társaik, akkor nem lesznek gyerekek” - idézte a lengyel politikust a Dziennik lap. Hozzátette: nem anyagi kérdésről van szó, ugyanis Varsóban születik a legkevesebb gyerek, úgyhogy ez inkább „az emberek, különösen a hölgyek hozzállásáról” szól. Kaczynskinek egyébként nincs gyereke és sosem nősült meg. (168 hu)
