Új Szó, 2022. november (75. évfolyam, 253-276. szám)

2022-11-08 / 258. szám

8 I KÜLFÖLD 2022. november 8. | www.ujszo.com Rendkívüli áramszünetek kezdődtek Kijevben Ez nem romantika, hanem az orosz terrorbombázás valósága (TASR/ap) RÖVIDEN Ma amerikai félidős választást tartanak Washington. Joe Biden hiva­talban lévő és három korábbi amerikai elnök is kampánykör­­úton volt a félidős választás haj­rájában. Donald Trump exelnök a kiélezett választási küzde­lem hajrájában tett több durva megjegyzéséért bírálatot kapott pártján belülről. A mai félidős választáson a képviselőház 435 tagját, a törvényhozás 100 tagú felsőházának, a szenátusnak 35 új tagját választják meg, és 36 államban kormányzóválasztást is rendeznek, valamint több he­lyi szintű szavazást is most tar­tanak. A szenátusi többség vár­hatóan 3-4 állam eredményén dől majd el, Pennsylvania állam mellett Georgia, Nevada és Ari­zona számít igazi „csatatér” szö­vetségi államnak. (MTI) A Wagner-vezér brutális vallomása London. Elismerte Jevgenyij Prigozsin orosz üzletember egy tegnapi közösségimédia-be­­jegyzésben, hogy beavatko­zott az amerikai választások­ba, és azt állította, hogy a jö­vőben is erre fog törekedni. A Kreml-közeli orosz oligarcha kijelentése szerint „beavatkoz­tunk (az amerikai választások­ba), jelenleg is beavatkozunk, és a jövőben is ezt fogjuk tenni. Megfontoltan, gondosan, se­bészi pontossággal és a ma­gunk módszerével, amelyet mi ismerünk.” Prigozsint gyak­ran Vlagyimir Putyin orosz el­nök vendéglőseként is emlege­tik, mert cateringcégét a Kreml foglalkoztatja. Az üzletembert az USA már korábban nyíltan megvádolta azzal, hogy olyan oroszországi trollokat pénzel, akik az amerikai politikát pró­bálják befolyásolni. Júliusban az amerikai külügyminisztéri­um 10 millió dolláros jutalmat ajánlott fel annak, akinek in­formációja van arról, hogy Pri­gozsin hogyan próbálja befolyá­solni az amerikai választások kimenetelét. Prigozsin koráb­ban elismerte, hogy ő alapította a Wagner-csoport nevű hírhedt orosz biztonsági magáncéget 2014-ben, amelyik az Ukrajna elleni hadjáratban is aktív sze­repet vállal. (MTI) Rendkívüli áramszünetek kezdődtek az ukrán főváros­ban. Az ukrán vezérkar sze­rint az oroszok tömegesen semmisítik meg a polgári ha­jókat Herszon megyében. Kijev. A DTEK energetikai vál­lalat arról tájékoztatott, hogy a meg­növekedett áramfogyasztás miatt a helyi energiaszolgáltató, a NEK Enerho tegnap rendkívüli áramszü­netet rendelt el. A kijevi városve­zetés vasárnap bejelentette, hogy a vészleállások oka a városban egy­re súlyosbodó áramhiány. Hétfőn 32 százalékkal nagyobb áramhiányt jeleztek előre az energiarendszer­ben, mint amennyit a stabilizációs leállások esetére figyelembe vettek. Korábban az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat közöl­te, hétfőn újra áramkimaradások lesznek a fővárosban, valamint Ki­jev, Zsitomir, Poltava, Szúrni, Har­­kiv, Cserkaszi és Csernyihiv régi­ókban, ahol a fogyasztást 30%-kal kell csökkenteni az energiarend-MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Sarm es-Sejk A globális felme­legedéssel és annak egyre fo­kozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül vá­laszthat: együttműködik vagy elpusztul - jelentette ki Anté­­nio Guterres ENSZ-főtitkár az ENSZ klímakonferenciájá­nak megnyitóján. „Szolidaritás vagy kollektív ön­­gyilkosság” - vázolta fel a lehető­ségeket António Guterres ENSZ-fő­titkár tegnap az egyiptomi Sarm es-Sejkben az ENSZ Éghajlatválto­zási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27). Ismételten arra szó­lított fel, hogy a fejlett és a fejlődő or­szágok kössenek kollektív szolidari­tási megállapodást annak érdekében, hogy véget tudjanak vetni a szén­­erőművek építésének és a fosszilis­­energia-függőségnek, illetve hogy mindenki hozzájusson megfizethető és fenntartható energiaforrásokhoz. Elveszítjük a küzdelmet Guterres kiemelte, hogy elfogad­hatatlannak, botrányosnak és rombo­lónak tartja azt, hogy más válságok, például az ukrajnai háború a „máso­szer megerősítése, stabilizálása ér­dekében. Vasárnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt közölte, az országban több mint 4,5 millió ember maradt áram nélkül, a leg­többen Kijevben és a kijevi terüle­ten, ahol a legnehezebb az áramel­látás helyzete. dik helyre” szorította vissza az éghaj­latváltozás elleni küzdelmet. „A pil­lanatnyi válságok nem lehetnek ki­fogások arra, hogy visszaforduljunk” - hangoztatta, megjegyezve, hogy a Föld éghajlata szempontjából még mindig „a pokolba vezető autópályán robogunk, és a lábunk változatlanul a gázpedálon van”. „Éppen elveszít­jük az életünkért folytatott küzdel­met” - mondta az ENSZ-főtitkár. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben megkezdődött vasárnap az ÉNSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmé­nyének ülése, amely megpróbál új életet lehelni a globális felmelege­dés és annak hatásai elleni küzde­lembe. Első sikerként már a tanács­kozás kezdetén hivatalosan is na­pirendre vették a szegényebb déli országoknak nyújtandó pénzügyi támogatás kényes kérdését. A kéthe­tes tanácskozás elnöki tisztét betöltő Számeh Sukri egyiptomi külügy­miniszter a megnyitón azt mondta: „Hajtsuk végre együtt (kötelezett­ségvállalásainkat) az emberiség és bolygónk érdekében”. Az ENSZ 27. klímakonferenciáján mintegy 200 or­szág küldöttsége vesz részt. A Földön egyre több a természeti katasztrófa, áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály, amelyekért a déli országok most pénzügyi kártérítést követelnek. Az oroszok tömegesen semmi­sítik meg a polgári hajókat a dé­li Herszon megyében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó partjain, és felszó­lították a régióban lévő Beriszlav lakóit, hogy november 10-ig hagy­ják el a várost - írta az ukrán vezér­kar. „Az orosz megszálló csapatok A veszteségek és károk érzékeny kér­dését hivatalosan a megnyitóünnepsé­gen vették fel a Sarm es-Sejk-i tárgya­lások napirendi pontjai közé, miköz­ben korábban csak egy 2024-ig tartó párbeszéd tárgyát képezte volna. Késik az anyagi segítség A fejlődő országok bizalmatlan­sága erős, mivel az északi országok még mindig nem váltották be ígé­retüket, miszerint 2020-tól évi 100 milliárd dollárra emelik a déli or­szágoknak nyújtott támogatásukat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat és felkészüljenek a hatásokra. Az üvegházhatású gázok kibocsátásá­nak 45 százalékkal kellene csökken­nie 2030-ig, hogy esély legyen a fel­­melegedés 1,5 Celsius-fokra törté­nő korlátozására az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi meg­állapodás legambiciózusabb célki­tűzése volt. Számos országban tá­volról sem tartják tiszteletben a pá­rizsi megállapodás fő célkitűzését a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj vagy gáz) használatának korlátozása terén. További gondot okoz, ahogy arra Guterres is rávilágított, hogy az éghajlat a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború, a gazdasági, az energia- és az élelmiszerválság mel­lett a második helyre szorult. továbbra is kirívó módon megsér­tik a polgári lakossággal szembeni hadviselés törvényeit. A herszoni régióban tömegesen semmisítik meg a magánhajókat a Dnyeper partjai­nál. A vízi járművek motorjait és egyéb értékes alkatrészeit a betola­kodók ellopják. A polgári hajók el­süllyesztése nyomán az üzemanyag egy része a folyó deltájába került, és közvetlenül veszélyezteti az ottani természeti park ökoszisztémáját” - hangsúlyozta a vezérkar. Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támo­gatási csomagot javasol Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségle­teinek fedezésére - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizott­ság elnöke. Magyarország kétoldalú alapon kész folytatni Ukrajna pénz­ügyi támogatását, de semmiképp nem fog beleegyezni egy újabb kö­zös európai uniós hitelfelvételbe eb­ből a célból - jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter az uniós be­jelentés kapcsán. (MTI, Tx, ú) Gyorsuló felmelegedés Az utóbbi nyolc év lehet a legme­legebb a feljegyzések kezdete óta, a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonva magával - közölte a Meteorológiai Világszer­vezet (WMO) az ENSZ Éghajlatvál­tozási Keretegyezményének ülésén közzétett éves globális klímajelenté­sében. A WMO szerint a tengerszint növekedése egyre gyorsul, ahogy az Alpok gleccsereinek olvadása is minden korábbi rekordot meg­döntött 2022-ben, emellett pusztító áradások, hőhullámok és aszályok jellemezték az idei évet. Az ENSZ szakosított szervezete újfent felhívta a figyelmet arra, hogy alig elérhető távolságba került a globális felmele­gedés 1,5 Celsius-fokra történő kor­látozása az iparosodás előtti szinthez képest, ami a párizsi klímavédelmi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése volt. A WMO szerint 2022-ben az átlagos hőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-től 1900-ig tartó időszak érté­keit. Ez pedig azt jelenti, hogy 2022 az ötödik vagy hatodik legmelegebb esztendő volt a feljegyzések kezdete óta. A WMO szerint 1993 óta meg­duplázódott a tengerszint emelke­désének üteme, amit részben a jég olvadása is elősegített. Klímakonferencia: kritikus helyzet Va»árn«pLéi«k - V, TÖBB GYERMEK, MAGASABB NYUGDÍJ Januártól több pénzt kapnak azok az idős emberek, akiknek a gyermekei dolgoznak. Havonta mindegyik kb. 20 euróval járul majd hozzá a szülei öregségi nyugdíjához. Már ha Szlovákiában dolgozik és fizeti a járuléko­kat, nem hivatásos katona, rendőrtiszt vagy tűzoltó. Hiába gyerekek ők is, utánuk nem jár a szülőknek semmi. A legnagyobb kitolás nem is ez, hanem az, hogy a bonuszból azok is kimaradtak, akik szülőként legnagyobb áldozatot hozzák évek, sokszor évtizedek óta, mert súlyos egészségkárosodott, nemegyszer teljesen maga­tehetetlen gyermeket ápolnak, gondoznak. ► Parnasszus A költő, aki versenyt futott a halállal. Ami a tankönyvekből kimaradt: fejezetek Kosztolányi Dezső életéből Már kapható a Vasárnap legújabb száma Vasarnap

Next

/
Thumbnails
Contents