Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-29 / 251. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 29. | www.ujszo.com RÖVIDEN Totális harc a brazil elnöki székért Lula da Silva exelnök a hétvégi brazil választás esélyese (tasr/ap) Nehéz évek várnak Németországra Berlin. Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt nehéz évek előtt áll Németország, és mindenkinek meg kell tanulni szerényebben élni - jelentette ki a német államfő. Frank-Walter Steinmeier a Németország helyzetéről szóló beszédében kiemelte, Németország „ellenszélbe” került, és „valószínűleg nem tudjuk ugyanolyan ütemben folytatni országunk sikertörténetét, mint az elmúlt három évtizedben”. Nincs alternatíva az Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszországra kivetett európai uniós szankciók helyett - tette hozzá az elnök, megjegyezve: „lehet, hogy az energia drágább lesz, de a szabadság megfizethetetlen”. Közölte, az orosz elnök „szétverte Gorbacsov álmát a közös európai házról,” az Ukrajna elleni háborújával „porrá és hamuvá tette az európai békerendet.” (MTI) Menekültek rohama Olaszországba ÖSSZEFOGLALÓ Brazíllaváros. A brazil elnökválasztás holnapi 2. fordulójában eldől, hogy a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro maradhat-e az elnök, vagy székét elfoglalja az a Lula da Silva, aki 2003 és 2010 között már betöltötte ezt a pozíciót. A baloldali Lula később méretes korrupciós botrányba keveredett. Brazília a világ hetedik legnépesebb országa, egyben a Föld legnagyobb őserdejének otthona az Amazonas-medencében, és a két jelölt radikálisan mást gondol arról, hogy mit kellene kezdeni hazájával és annak természeti kincseivel. így ennek a választásnak az eredménye a világon élő összes ember jövőjére hatással lehet. Az országban a konzervatív-piacpárti (a másik oldal szerint egyszerűen fasiszta) jobboldal és a progresszív-újraelosztó (a másik oldal szerint csak kommunista) baloldal hosszú évtizedek óta feszül egymásnak egy olyan küzdelemben, aminek a katonai diktatúra 1985- ös vége óta most van a legrosszabb hangulata. Lula és Bolsonaro személyükben tökéletesen megszemélyesítik a két oldalt, választási küzdelmük pedig ezek harcát. A radikális baloldalról indult Lula elnökként 2003-tól az országban korábban elképzelhetetlen reformokat vezetett be, elsősorban a szegényeket támogatva. Különböző jóléti csomagokkal, az egészségügy és főleg az oktatás fejlesztésével elérte, hogy Brazíliában először a szegénység ne tűnjön olyan csapdának, amiből lehetetlen kikecmeregni. Miután Lulát 2018 áprilisában letartóztatták valamennyi brazil korrupciós botrány legnagyobbik, a Lava Jato-ügy (Autómosó-ügy) részeként (2019-ben aztán kiengedték a börtönből), a szélsőjobboldali, nagyszájú, ám addig súlytalan Bolsonaro népszerűsége hógolyóként egyre csak növekedett egészen addig, míg októberben simán meg nem nyerte az elnökválasztást. FIosszú irodalma van annak, hogy a hol embertelen, hol teljesen őrült dolgokat beszélő Bolsonarót miként választhatták meg a brazilok elnöküknek. A lényeg, Bolsonaro győzelme mély társadalmi válság tünete volt. A katonatiszt múltú politikus mintegy szabadrablást engedélyezett az egyre jobban pusztuló Amazóniában. A mindig is tudományellenes Bolsonaro a pandémia hónapjaiban megszállottként küzdött minden orvosilag megalapozott óvintézkedés ellen, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus Brazíliában szinte szabadon tombolt, és máig közel 700 000 embert ölt meg. A brazil politikában korábban is voltak színes alakok, elhangoztak képtelen vádak és voltak kemény kampányok, de Lula és Bolsonaro 2022-es összecsapása magasan felülmúlt minden korábbi küzdelmet. A viaskodás hevét és színvonalát jelzi, hogy Lula kénytelen volt hirdetést közzétenni, amelyben határozottan tagadta, hogy valaha is beszélt volna az ördöggel, vagy bármiféle szerződést kötött volna vele. A vasárnapi választás előtt papíron Lula az esélyes, hiszen 5 százalékpontnyi előnye van a homofób, raszszista és nőgyűlölő Bolsonaro előtt, aki továbbra is nyíltan vállalja az 1964 és 1985 közé eső katonai diktatúra időszakát. (444, ú) Róma. A tervezett olaszországi kikötőzár híre miatt az utóbbi napokban több migráns indult útnak a Földközi-tengeren az olasz partok felé, mint korábban. A szombaton beiktatott, Giorgia Meloni vezette új jobboldali olasz kormány a minap bejelentette, hogy lezárják a kikötőket az illegális migránsok előtt. Az utóbbi 24 órában ezren érkeztek a dél-olaszországi Calabriába, amely Lampedusa után a migránshajók második számú kikötőpontjának számít. A 350 fős lampedusai migránstáborban ismét több mint ezren szoronganak. A római belügyminisztérium adatai szerint 2016 és 2021 között több mint 436 ezren érték el az olaszországi partokat, az idei év eleje óta pedig több mint 79 ezren érkeztek, ami 50%-kal több a tavalyi adatnál. (MTI) Putyin szerint a legveszélyesebb évtized vár ránk A következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitiká ban a második világháború vége éta - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Kijev/Moszkva. Vlagyimir Putyin a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén kijelentette: „Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk.” Nehezményezte, hogy a Nyugat megpróbálja feltartóztatni a többi civilizáció fejlődését, a saját világnézetét pedig univerzálisnak tartja, amelyet az egész világ feltételek nélkül köteles elfogadni. Az ukrajnai háborút a második legnagyobb keleti szláv ország sorsáért vívott csatának tekinti, ami Oroszország és a Nyugat között zajlik. Újra azt mondta, hogy az oroszok és az ukránok egy népet alkotnak, és szerinte Ukrajna területi integritását csak Oroszország tudja garantálni. Szerinte a jelenlegi Ukrajna mesterséges államalakulat, amelyet Sztálin orosz, lengyel, magyar és román területek hozzáadásával hozott létre. Az ukrajnai háborúban Oroszország több mint 8000 légicsapást hajtott végre és 4500 rakétát lőtt ki - állítja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Egy lezuhant iráni drón roncsai mellett állva Zelenszkij megfogadta, hogy Putyin erőművek elleni támadásai nem fogják megtörni az ukrán lelkeket. Oroszország rakéták és pilóta nélküli légi járművek tucatjaival célozta meg Ukrajna elektromos hálózatát, ami széles körű áramkimaradásokat okozott az elmúlt két hétben, Ukrajna pedig csak az elmúlt két napban 23 drónt lőtt le. „A bombázások nem fognak megtörni minket - az ellenség himnuszát hallani a földünkön ijesztőbb, mint az ellenség rakétáit az égboltunkon. Nem félünk a sötétségtől” - mondta Zelenszkij. A brit védelmi minisztérium szerint úgy tűnik, Oroszország mozgósított tartalékosokkal bővítette egyes egységeit a Dnyeper folyótól nyugatra a „rendkívül alacsony” létszám miatt. A folyó átszeli Herszont, a várost, ahol az ukrán erők nemrég előrenyomultak a folyó nyugati partján. A tárca azt is közölte, az elmúlt 6 hétben a moszkvai erők védekező pozíciót vettek fel a frontvonalon az ukrajnai orosz csapatok „erősen emberhiányos és rosszul képzett” volta miatt. Oroszországból Litvániába ment Kszenyija Szobcsak ismert orosz rádiós és tévés műsorvezető, színésznő, volt elnökjelölt. A 40 éves nő a néhai Anatolij Szobcsak lánya, aki az 1990-es években Szentpétervár polgármestere és Putyin elnök politikai mentora volt. (MTI, Tx, ú) Melléklet az Új Szóban! NOVEMBER 3-AN, CSÜTÖRTÖKÖN 1 TT C70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál U J A tartalomból: Erősebb influenzajárványra számíthatunk az idén * Amit a hüvelyfertőzésről tudni kell Felkészülés a vég- és vastagbéltükrözésre Magyar állami ridegtartás Budapest. Az Orbán-kormány kihátrálna az állam szociális felelősségvállalásának terhe alól. A parlament elé bújtatva beterjesztett jogszabálycsomagban szerepel az a felháborodást kiváltó javaslat is, amely szerint a rászorulók esetében, akik önhibájukon kívül nem képesek megteremteni szociális biztonságukat, az államnak csak akkor van feladata, ha már a hozzátartozók, az önkormányzat és a karitatív szervezetek sem tudtak segíteni. Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke kijelentette: ez a „lex megdöglesz”. A javaslat ugyanis arról szól, hogy „aki szegény, az dögöljön meg”. Kifogásolta azt is, hogy a kormány akkor nyújt be csaknem 200 oldalas törvényjavaslatot társadalmi egyeztetés nélkül, amikor éppen azt ígéri az EU-nak, hogy minden törvényt társadalmi egyeztetésre bocsát. Ráadásul a magas rezsiköltségek és a vágtató infláció miatt éppen szociális válság fenyeget Magyarországon. „Ha egy ilyen módosítást végrehajtanak, akkor az állam majd mondhatja azt, hogy te nem vagy rászoruló, hiszen ott van az unokatestvéred, vagy az anyád, a testvéred, miért nem ők segítenek, miért nem ők fizetik ki például az otthonápolás díját?” - mondta Szikra Dorottya szociálpolitikus. A szociális problémák elkendőzését jól jelzi, hogy a pénteki szokásos Kossuth rádiós interjújában Orbán Viktor miniszterelnök egy szót sem vesztegetett az oktatás helyzetére, a tanárok melletti kiállásokra, a tüntetésekre, az élőláncokra. Helyette az Oroszországra kivetett uniós szankciókat ostorozta (ezeket Brüsszelben ő is megszavazta), illetve elmondta, „Ukrajna működésképtelen állam, ami már a háború előtt sem tudta működtetni a gazdaságát.” Beszélt arról is, hogy „amit ránk akarnak erőltetni az unióban, az általában rossz a magyaroknak.” Egy szociális témát pendített csak meg, eszerint a következő hetekben döntenek arról, mely termékek árára húznak még ársapkát. (444, Npsz,)
