Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-20 / 243. szám

2 KÖZÉLET 2022. október 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Eduard Heger a gázársapkát sürgeti Pozsony. Az uniós csúcstalál­kozónak több megoldást kell hoznia a jelenlegi fűtési szezon­ra-jelentette ki tegnap Eduard Heger (OEaNO) kormányfő, a parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságának ülése után. Hangsúlyozta, a ma kezdő­dő, kétnapos brüsszeli találko­zón a gázárplafon bevezetését fogja szorgalmazni. Hozzátette, Szlovákia támogatja a fel nem használt uniós források felszaba­dítását. , Arra kérem az Európai Bizottságot, hogy mutassa be az adatokat arról, miként járunk el abban az esetben, ha egy erős tél során nem lesz elég gáz” - mondta, hozzátéve, hogy egye­lőre nincs ilyen kockázat, de fel kell készülni a nehezebb helyze­tekre. (TASR) Energiacsekkekről is tárgyalnak Pozsony. A legvalószínűbb megoldás az, hogy a korábban felhasználatlan uniós forrásokból úgynevezett energiacsekkekkel segítjük a lakosságot - jelentet­te ki a kormány szerdai ülését követően Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter. Az Európai Bizottság tegnap jóvá­hagyta Szlovákia kérését, hogy a magas energiaárak miatt a fel­használatlan uniós támogatások­ból 1,5 milliárd euróval segíthes­se a lakosságot és a cégeket. „A javaslatot még az Európai Par­lamentnek is jóvá kell hagynia. A mai kormányülésen viszony­lag hosszan tárgyaltuk a kérdést, végleges megoldás azután lesz, ha az EP is jóváhagyja és lehív­hatjuk az 1,5 milliárd eurót” - mondta Krajniak. Nem zárta ki, hogy az energiaárak esetében ideiglenesen használhatnák a ko­rábban kurzarbeit elnevezéssel nyújtott támogatási sémát. (TASR) Kicsivel több bioösszetevő Pozsony. A következő években tovább növelik a bioösszetevők arányát a szlovákiai üzemanya­gokban - derül ki a megújuló energiaforrásokról szóló jog­szabály módosításából, amelyet szerdán a parlament is elfogadott. A jogszabály alapján a biológi­ai eredetű összetevők bekeverési aránya a Szlovákiában forgalom­ba kerülő üzemanyagokban a je­lenlegi 8,2-ről 2030-ra fokoza­tosan 11,4 százalékra nő. A mó­dosítás ezenkívül számos egyéb változtatást vezet be az Európai Parlament és az EU Tanácsá­nak az irányelvei alapján. „A tör­vénymódosítás célja a megújuló energiaforrások használatának az előmozdításáról szóló, 2018. de­cember 11-ei európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése” - áll a gazdasági tárca jogszabály­hoz fűzött indoklásában. A módo­sítás a sűrített földgáz (CNG) és a cseppfolyósított földgáz (LNG) használatánál is számol a fenn­tartható összetevőkre. 2023-tól ezen üzemanyagok energiaará­nyának két százalékra kellene nő­nie, és 2030-ra fokozatosan el kell érnie a 14 százalékot. (mi, TASR) Ilyen fizetésekkel csalogatják a cégek az új alkalmazottakat ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Az új alkalmazottakat kereső cégek az idei harmadik negyedévben átlagosan brut­tó 1333 eurés fizetést kínál­tak a jelentkezőknek, 9 szá­zalékkal, vagyis nagyjából 110 euróval nagyobbat az egy évvel korábbinál - derül ki a Profesia.sk munkapiaci por­tál legfrissebb elemzéséből. A szlovákiai munkáltatóknak 2018 májusa óta kötelezően közzé kell tenniük a fizetéseket a munka­piaci portálokra feltett ajánlataik­ban. „Az idei év az első, amikor a munkáltatók által kínált bruttó átlag­bér meghaladta az 1300 eurót. Ezt a szintet az idei második negyedév­ben sikerült megugrani” - mondta el Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője. Az előző negyedévhez képest a harmadik negyedévben a munkapi­aci portálon közzétett ajánlatokban szereplő átlagbér 33 ágazatban emel­kedett, egyben nem változott, hatban pedig enyhén csökkent. A legjelen­tősebb növekedést a vízszolgáltatás­ban és a vegyiparban mérték. Ezzel szemben a fordítóknak, a művészek­nek, a kultúrában dolgozóknak és a lízingcégek alkalmazottainak kisebb fizetést ajánlottak, mint korábban. Az elemzésből kiderül, hogy az idei Az álláshirdetésekben a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező pozíciók közé tartozik a takarító, a szabó és a postai kézbesítő is (TASR-felvétel) harmadik negyedévben a legmaga­sabb fizetéseket az informatikai ága­zat igazgatóinak kínálták, átlagosan bruttó 3539 eurót. „A tíz legnagyobb fizetést kínáló pozíció között kizáró­lag a felsővezetői és informatikai ál­lásokat találjuk” - tette hozzá Rich­terová. A Profesia.sk által vizsgált negy­ven munkakör közül mindössze kettő van, ahol az idei harmadik ne­gyedévben a bruttó átlagbér 1000 euró alatt volt. A legalacsonyabb fizetéseket a textil- és ruhaipari cé­gek kínálták, átlagosan bruttó 803 eurót, a segédmunkásoknak pe­dig átlagosan 947 eurót ajánlottak. A legrosszabbul fizetett állás a text­ilvágó, bruttó 704 eurós átlagbérrel. Az álláshirdetésekben a legalacso­nyabb fizetéssel rendelkező pozíci­ók közé tartozik azonban a takarító, a szabó és a postai kézbesítő is. (mi, TASR) A drágulások szempontjából az uniós élbolyban vagyunk Szeptemberben a vártnál ugyan kisebb lett az euróöve­zeti infláció, a nyilvántartások vezetósónek 1991-es kezdete óta azonban ez így is a legma­gasabb - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán publikált fel­méréséből. Szlovákia, régiónk országaival együtt, az uniós élbolyban van. Luxembourg/Pozsony. Szep­temberben 9,9 százalékra emelke­dett az infláció az euróövezetben az augusztusi 9,1 százalékról, míg a piac a fogyasztói árak 10 százalé­kos éves növekedését várta. Egy év­vel korábban, 2021 szeptemberében még csak 3,4 százalék volt az euróö­vezeti infláció. Csúcson az energiaárak Szeptemberben az euróövezet éves inflációs rátájához a legna­gyobb mértékben az energiaárak emelkedése járult hozzá, 4,19 szá­zalékponttal. Az élelmiszerek, alko­hol és dohányáruk 2,47, a szolgálta­tások 1,80, a nem energetikai ipari termékek pedig 1,47 százalékponttal járultak hozzá az éves dráguláshoz. Az energiaárak éves bázison 40,7 százalékkal nőttek szeptemberben az augusztusi 38,6 százalék után, az élelmiszerek és élvezeti cikkek ára pedig 11,8 százalékkal, az augusz­tusi 10,6 százalék után. Energiaá­rak, élelmiszerek és élvezeti cikkek A szlovákiai inflációhoz szeptemberben is az élelmiszerek járultak hozzá a legnagyobb mértékben (Shutterstock-felvétel) nélkül az éves áremelkedés mérté­ke 4,8 százalék lett volna, ugyanez augusztusban 4,3 százalék volt. Az Európai Unióban 10,9 százalékos inflációt mértek szeptemberben az augusztusi 10,1 százalék után. Ta­valy szeptemberben még csak 3,6 százalékos volt az éves áremelkedés. Látványos különbségek A fogyasztói árak legkisebb mér­tékű éves emelkedését - 6,2 százalé­kosat - Franciaországban regisztrál­ták, míg Németországban és Auszt­riában 11 százalék körüli inflációt mértek. A legmagasabb éves áremel­kedés Észtországban következett be, 24,1 százalék. Utána Litvánia követ­kezik 22,5, Lettország 22, Magyaror­szág 20,7 és Csehország 17,8 száza­lékkal. Augusztushoz képest az éves infláció hat uniós tagállamban csök­kent, egy tagállamban változatlan maradt, húszban pedig emelkedett. Szlovák árugrás „Szlovákiában 13,6 százalékos drágulást mértek, ami a 9. legmaga­sabb inflációs ráta az Európai Uni­óban. Csak emlékeztetőül: tavaly szeptemberben még csak 4 szá­zalékos drágulást mértünk az egy évvel korábbihoz képest” - mond­ta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A Statisztikai Hivatal által közzétett adatok szerint Szlovákiában szep­temberben az egy hónappal koráb­bi, vagyis az augusztusi árszinthez képest is nagyjából 1 százalékkal nőttek az árak, amihez leginkább az élelmiszerek járultak hozzá. Ez utóbbiak drágulásának a számlájára írható a teljes szeptemberi infláció több mint fele. Ezt követte a rezsi­­költségek növekedése, valamint az éttermi és szállodai szolgáltatások drágulása. (mi, mti, tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents