Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-17 / 240. szám
www.ujszo.com! 2022. október 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Uniós bíróság: lehet tiltani a vallási jelképeket Nem minősül közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek az a munkahelyi szabályozás, amely tiltja mindenfajta politikai, filozófiai vagy vallási szimbólum látható viselósét - tájékoztatott döntéséről az európai unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügy előzménye, hogy egy belgiumi vállalatnál gyakornoki állásra jelentkező muzulmán vallású nő pályázatát azért nem vették figyelembe, mert az állásinterjú során a jelentkező kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy nem lenne hajlandó lemondani az iszlám fejkendő viseléséről a munkahelyen annak érdekében, hogy megfeleljen a vállalat vallás- és világnézeti semlegességre törekvő belső szabályának. A belső szabályzat tiltja mindenféle fejfedő - köztük sapkák és sálak - viselését a munkahelyen. Az érintett nő a belga bíróságokhoz fordult arra hivatkozva, hogy szerinte a vallása miatt hátrányos megkülönböztetést szenvedett el. Az uniós bíróság ítéletében kimondta: egy vállalat vallási, filozófiai vagy spirituális szimbólumok látható viselését tiltó belső szabálya nem minősül közvetlen megkülönböztetésnek, ha azt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák minden munkavállalóra. A bíróság szerint a munkafeltételek olyan rendelkezése, amely „megtiltja, hogy a munkavállalók szavakkal, ruházattal vagy bármilyen más módon kinyilvánítsák vallási vagy filozófiai meggyőződésüket”, szintén nem minősülnek közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek. Amennyiben a szabályt általánosan és megkülönböztetés nélkül alkalmazzák, az nem jelent vallási, filozófiai vagy politikai meggyőződés mentén eltérő bánásmódot - írták. Egy cég belső szabályai azonban közvetett diszkriminációnak minősülhetnek, ha a látszólag semleges feltételek egy adott vallás vagy meggyőződés képviselőjének bármilyen hátrányos megkülönböztetéséhez vezetnek - tette hozzá az uniós bíróság. A múlt héten még egy érdekes bírósági döntés született. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Franciaországot, amiért egy francia bíróság 2013- ban egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Femen nemzetközi feminista civil szervezet egyik volt aktivistáját egy templomban elkövetett szeméremsértésért. Eloise Bouton a párizsi Madeleinetemplomban fedetlen felsőtesttel és testét jelszavakkal borítva mutatkozott az oltár előtt. „Az aktivista egy performansz keretében, állati belsőségeket felhasználva abortuszt imitált, ezzel ellenezve a katolikus egyház álláspontját a terhességmegszakítással kapcsolatban” - emlékezteti a strasbourgi bíróság. „Műsorát” az egyházi szertartáson kívül adta elő. A plébános feljelentést tett, és a nőt egy hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. ítéletében az EJEB emlékeztetett: a politikai vitához kapcsolódóan kiszabott börtönbüntetés csak kivételes körülmények, gyűlöletbeszéd vagy erőszakra való felbujtás esetében egyeztethető össze a véleménynyilvánítás szabadságával. „A jelen esetben a felperes cselekedetének - amelynél nem állapítottak meg gyűlöletkeltő magatartást - egyetlen célja az volt, hogy hozzájáruljon a nők jogairól szóló nyilvános vitához” - ítélte meg a bíróság. A francia államnak 9800 eurót kell fizetnie a felperesnek az őt ért erkölcsi károkért. (MTI) K07KHA (Lubomlr Kotrha) A világ fele nincs felkészülve a természeti katasztrófákra A világ országainak fele nincs felkészülve a természeti katasztrófákra, mert nem rendelkezik korai figyelmeztető rendszerekkel, amelyek segítségével előre lehetne jelezni a különféle szerencsétlenségeket - hívta fel a figyelmet az ENSZ. Az ENSZ Katasztrófakockázatcsökkentési Hivatala (UNDRR) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a fejlődő országok helyzete a legrosszabb, holott ők vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás hatásainak. A legkevésbé fejlett országok alig fele, a kis szigetországoknak pedig mindössze egyharmada rendelkezik többfunkciós korai figyelmeztető rendszerekkel. Ezek a rendszerek képesek arra, hogy földrengés vagy földcsuszamlás esetén figyelmeztessék a lakosságot a talajfolyósodás veszélyére vagy heves esőzések esetén az esetleges járványveszélyre. A világ országaiban megtalálható korai figyelmeztető rendszerek többsége pusztán egyetlen típusú természeti katasztrófa - például áradás vagy vihar - előrejelzésére képes. „A világ nem fektet a frontvonalban élő emberek életének és életfeltételeinek védelmébe - hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár. - A klímaválságért legkevésbé felelős emberek fizetik a legnagyobb árat érte.” (MTI) Szlovákia a gödör alján MOLNÁR IVÁN A Heger-kormány azt a látszatot próbálja kelteni, hogy Szlovákiával minden a legnagyobb rendben van, és ha vannak gondjaink, az csak a globális hatásokkal, a szomszédunkban dúló háború okozta inflációval és energiaválsággal magyarázható, ami régiónk összes országát azonos mértékben sújtja. Tény, hogy a felsoroltak minden országnak súlyos érvágást okoznak, míg azonban másutt .igyekeznek gyors és hatékony segítséget nyújtani a lakosságnak és a vállalkozásoknak, a szlovák kormány továbbra is a politikai ellenfelek kriminalizálásával, az ellenzék ellehetetlenítésével van elfoglalva. A politikai sárdobálás közepette a lakosságra már nem jut ideje. Márpedig a kormánynak gyors és hatékony lépéseket kellene hoznia, ellenkező esetben rendkívül súlyos következményekkel nézhet szembe. Hogy hová juttatott bennünket a jelenlegi kormány, azt leginkább az Allianz legfrissebb jelentése alapján mérhetjük fel, amelyben a biztosítótársaság a lakosság pénzügyi vagyonát és eladósodottságát mérte fel az egyes országokban. Míg Szlovákiában az egy főre jutó átlagos pénzügyi vagyon 8,5 ezer euró körül mozog, Lengyelországban és Bulgáriában ez meghaladja a 11 ezer, Magyarországon a 18 ezer, Csehországban pedig a 24 ezer eurót. Mára így a visegrádi országok között a legcsóróbb családtagnak számítunk. Az elszegényedés miatt pedig egyre több család szorul hitelre, a lakosság eladósodottsága csak tavaly majd a tizedével nőtt. Az egy főre jutó átlagos adósságállomány Szlovákiában eléri a 9,2 ezer eurót, régiónkban így mi vagyunk az egyetlen ország, ahol az adósság összege meghaladja a megtakarításokét. Csak összehasonlításképpen: az egy főre jutó átlagos adósság Magyarországon 3,8 ezer, Lengyelországban pedig 4,9 ezer euró. Csehországban ugyan nagyjából ugyanakkora, mint Szlovákiában, de mint láttuk, a csehek pénzügyi vagyona nagyjából négyszer akkora, mint a miénk. Ráadásul, nálunk a munkanélküliség is jóval többeket sújt, mint a szomszédos országokban. Csehországban 2,4, Lengyelországban 2,6, Magyarországon 3,5 százalékos munkanélküliséget mérnek, míg Szlovákiában ez meghaladja a 6 százalékot. A szlovákiai családok így szegényen és eladósodva lesznek kénytelenek szembenézni az előttünk álló nehéz hónapokkal, mert hogy az elkövetkező időszak nem lesz egy sétagalopp, az egészen biztos. „A 2021-es év egy korszak végét jelentette. Nemcsak az idei, hanem az elkövetkező évek is mások lesznek, a megélhetési válság ugyanis próbára teszi az országokat. A kormányoknak hatalmas kihívást jelent az energiaválság kezelése, nincs többé helye a politikai hibáknak. A siker kulcsa a nemzeti szintű innovatív és célzott fellépés” - figyelmeztet Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza. Félő azonban, hogy a szlovákiai politikusokhoz el sem jut az üzenete, hiszen annyi „fontos” dologgal vannak elfoglalva, hogy a lakosság anyagi gondjainak a megoldására már nem jut idejük. FIGYELŐ Veszélyben a gabonaexport Előfordulhat, hogy az orosz vezetés nem újítja meg az ukrán gabonaexportról kötött megállapodást, mivel a Nyugat nem tartja be az orosz műtrágyaexport akadályainak elhárítására tett ígéretét - közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadója. A megállapodásban Oroszország kötelezettséget vállalt az ukrán tengeri kikötők blokádjának feloldására a gabonaszállító hajók előtt, cserébe hasonló engedményeket kért saját műtrágya- és élelmiszerexportja számára. Usakov szerint mintegy 300 ezer tonna orosz műtrágya vesztegel európai kikötőkben, de senki nem tud hozzáférni, holott Oroszország ingyen felajánlotta a teljes tételt a legszegényebb országoknak. Az ukrajnai háború miatt hónapokig vesztegeltek exportra szánt gabonaszállítmányok ukrajnai kikötőkben. Július óta 3 ukrán tengeri kikötőt nyitottak meg újra az élelmiszerexport számára a szűkös világpiaci kínálati helyzet enyhítése érdekében. A gabonaszállítmányok előtt egy biztonságos folyosót nyitottak meg a Fekete-tengeren. A megállapodás betartását Törökország ellenőrzi. Putyin korábban a gabonamegállapodás végrehajtásáról is tárgyalt a török elnökkel. Az orosz elnök már szeptemberben „becsapásnak” nevezte az egyezményt, mivel az Oroszország elleni szankciók enyhítésére az abban megfogalmazott ígéreteket nem tartották be. (MTI) Terrorszervezet a Facebook? Felvette a szélsőséges és terrorista szervezetek lajstromába a Meta Platforms amerikai IT-óriásvállalatot az orosz pénzügyi felügyelet. A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte. A TASZSZ hírügynökség szerint a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz hadsereg katonái esetében. Az orosz főügyészség szerint a Méta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig „alternatív valóságot” hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. (infostart)
