Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-17 / 240. szám

6 KÜLFÖLD 2022. október 17. | www.ujszo.com Tajvan kell a kínai kommunistáknak 2296 kommunista a teremben. Harmadik ötéves elnöki ciklusát kezdheti meg a kínai államfő a Kínai Kommunista Párt 20. pártkongresszusán. (TASR/AP) RÖVIDEN Máltai újságírónő: elítélt gyilkosok Valletta. Fejenként 40 év bör­tönbüntetéssel sújtották a Daph­ne Caruana Galizia máltai ok­nyomozó újságírónő meggyil­kolásával vádolt két testvért, Alfred és George Degiorgiót Vallettában. Az 59 éves George Degiorgio és az 57 éves Alfred Degiorgio hat vádpontban val­lotta magát bűnösnek, a többi között szándékos emberölésben és robbanószer használatában. Mindkét bűncselekményért élet­fogytiglani szabadságvesztés jár Máltán. Paul Caruana Gali­zia, a 2017-ben meggyilkolt új­ságírónő egyik fia üdvözölte az ítéletet. Az ügyészség szerint a Degiorgio testvérek és bűntár­suk, Vincent Muscat áldozatuk kocsijában helyezte el a robba­nószerkezetet, majd George De­giorgio működésbe hozta egy jachtról, miközben Alfred Degi­orgio és Muscat az újságírónőt figyelték. Az 53 évesen megölt máltai oknyomozó újságírónő korrupciós visszaélések felderí­tésével foglalkozott. (MTI) 92 menekült érkezett meztelenül ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Tajpej. Hszi Csin-ping pártfőtitkár, államfő beszé­dével megkezdődött vasár­nap a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusa. Úgy tűnik, nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás a rend­kívül keményen irányító Hszi Csin-ping számára, hanem hogy helyrerázza országa fé­kező gazdaságát. Közel 2300 küldött részvételével megkezdődött vasárnap Peking­­ben a 96 millió párttagot számláló Kínai Kommunista Párt egyhetes kongresszusa. A fórum dönt a párt központi bizottságának új összeté­teléről, és módosítanak a pártszabá­lyon is. Ezt követően, október 22-én tartja első ülését az új összetételű központi bizottság, amelyen megvá­lasztják a főtitkárt. A kongresszus a pártfőtitkár-államfő beszédével kez­dődött. A főtitkár dicsérte a hong­kongi demokráciapárti mozgalom elleni kemény fellépést a nemzet­­biztonsági törvények bevezetésével, amelyek gyakorlatilag kriminalizál­ták a másként gondolkodókat. Mint fogalmazott: ezek az intézkedések helyreállították a rendet, és „fordu­latot jelentettek a térségben”. Hszi Csin-ping egyúttal figyelmeztette Tajvant, hogy a „történelem kere­kei” afelé fordulnak, hogy Peking átvegye az ellenőrzést a sziget­­ország demokráciája felett. Mint mondta, „a teljes újraegyesítést meg kell valósítani”, és hozzátette: „To­vábbra is a legnagyobb őszinteség­gel és a legnagyobb erőfeszítéssel fogunk a békés újraegyesítésre tö­rekedni, de soha nem ígérjük meg, hogy lemondunk az erő alkalmazá­sáról, és fenntartjuk magunknak a lehetőséget? hogy minden szüksé­ges intézkedést megtegyünk”. Taj­van nem mond le szuverenitásáról, és nem köt kompromisszumot a sza­badság és a demokrácia ügyében, az emberek egyértelműen ellenzik Peking „egy ország, két rendszer” elvét Tajvanon - reagált a tajvani elnöki hivatal Hszi beszédére. A főtitkár úgy folytatta, Kína soha nem fog betölteni hegemón szerepet és nem akar terjeszkedni, szilárdan ragaszkodik békés kül­politikájához. De azért hozzátette: teljesül az a cél, hogy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alapításának 100. évfordulójára, 2027-re világ­­színvonalú hadserege legyen az or­szágnak. Hszi Csin-ping beszélt ar­ról is, hogy Kína az elmúlt években számos kulcsfontosságú technológia terén ért el áttörést, beleértve az űr­kutatást és a nukleáris projekteket is. A pártfőtitkár szerint a cél az, hogy Kínát erős technológiai és ipa­ri hatalommá alakítsák. A jelenlegi pártfőtitkár-államfő Hszi Csin-pingnek nem is a főtit­kári pozíciójának megőrzése miatt kell aggódnia, hanem sokkal in­kább a gazdasági nehézségek ke­zelése okozhat fejfájást. Lelassuló gazdasági növekedés, fenntartha­tatlan eladósodottságtól lassuló in­gatlanipar, gyengülő jüan, megugró infláció, Covid-lezárások, öregedő népesség, munkanélküli fiatalok - nem azok a kifejezések, amelyeket a 69 éves Hszi Csin-ping szívesen hall mostanában az általa vezetett kom­munista párt kongresszusa idején, ahol éppen arra készül, hogy har­madszor is megválasszák az ország vezetőjének. Erre korábban nem volt lehetőség, azt Hszi teremtené meg, és saját kommunikációja sze­rint szinte Mao Ce-tung-i magassá­gokba emelné. Elemzők szerint nem várható drámai változás az ország politikájában, Hszi képes lehet meg­erősíteni a hatalmát. (MTI, hvg, 444) Orosz területről mértek kibertámadást Bulgáriára Athén. Szombaton a görög ren­dőrök az ország Törökországgal közös határszakaszán, egy folyó­parton 92 embert találtak, mindet meztelenül, többeknek sérülése­ik is voltak. A férfiak (nők nem voltak) illegálisan léptek be az országba, valószínűleg úgy, hogy gumicsónakokon átszelték a Gö­rögországot és Törökországot elválasztó Évrosz folyót. Athén szerint az utóbbi időben újra egy­re több migráns érkezik Törökor­szágon keresztül. A görög hatósá­gok sem mutatják a legjobb pél­dát a migráció kezelésében: a görög partiőrség és a Frontex uniós határvédelmi ügynök­ség emberei rendszeresen lökték vissza a tengerre a görög partok­hoz érkezőket, majd eltüntették a nyomaikat. (444) Robbanások voltak Harkiv­­ban vasárnap délelőtt, Kijev­­ben a reggeli érákban kétszer is légiriadét rendeltek el. Kijev. Tegnap robbanásokat le­hetett hallani Harkivban. A város­ban és térségében légiriadó volt. Ugyancsak vasárnap, hét óra után már a második légiriadót rendel­ték el Kijevben, miután a szirénák először hajnalban szólaltak meg. A városvezetés felszólított minden­kit, hogy sürgősen vonuljon óvó­helyre. Szombaton egész Ukrajná­ra kiterjedő légiriadót rendeltek el, mert további támadásoktól tartot­tak. Bahmut városánál a legnehe­zebb most a helyzet a keleti fronton - nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután, hogy az orosz­barát erők bejelentették, hogy köze­lebb vonulnak a városhoz. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának össze­foglalója szerint az ukrán fegyve­res erők 300 orosz katonát semmi­sítettek meg szombaton. Számításuk szerint Oroszország 65 ezer katonát veszített az Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Megérkeztek Fehéroroszországba a Moszkva és Minszk által létreho­zott közös katonai egység első orosz katonái - közölték a hatóságok, mi­után bejelentették az ország határa­inak az „ukrán fenyegetéssel” szem­beni védelmére hivatott erő meg­teremtését. A fehérorosz védelmi tárca közleményében azt írta, hogy a regionális katonai egységet alkotó orosz katonák első szerelvényei és konvojai megérkeztek, képeket tett közzé a vonatokról és teherautókról, valamint az orosz katonákról, akiket népviseletbe öltözött nők üdvözöl­tek kenyérrel és sóval a kezükben. Fehéroroszország kitart amellett, hogy ez a haderő pusztán védelmi célokat szolgál, és a határait hivatott biztosítani. Oroszországi területről érte nagy­szabású kibertámadás a bolgár elnök, a kormány, a fontosabb minisztériu­mok és a legfelsőbb bíróság honlap­jait szombaton. „A hackertámadás az Oroszországi Föderáció területé­ről történt” - jelentette ki Boriszlav Szarafov, a bolgár nyomozóhatóság vezetője. Az érintett honlapok ennek következtében elérhetetlenné váltak vagy lelassultak. Személyes adatok, valamint bizalmas tartalmak állító­lag nem szivárogtak ki. Az elektroni­kus kormányzásért felelős tárca sze­rint időközben már úrrá tudtak lenni a kibertámadáson. „Ez a bolgár ál­lam elleni támadás” - húzta alá Ivan Gesev főügyész. (MTI, Tx, ú) KÖZÉPISKOLÁK melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Monitor 9 - tippek a sikeres felkészülésre • Pszichológussal a pályaválasztásról • A középsulis kollégiumok előnyei és hátrányai OKTOBER 19-EN, SZERDÁN x tj keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál vJ J Ömlik az amerikai fegyver London/Washington. A brit védelmi minisztérium szerint sok frissen mozgósított, az ukrajnai háborúba induló orosz tartalékos­nak magának kell megvennie a go­lyóálló mellényt. A hadsereg kész­leteinek fű alatti eladogatása mi­att ugyanis a katonák nem jutnak rendes felszereléshez, így ha nem akarnak védőfelszerelés nélkül har­colni, kénytelenek a legalapvetőbb felszereléseket is maguk megven­ni. Márpedig a most behívottak fel­szereltsége még a régebb óta har­coló, szerződéses katonákénál is rosszabb. Érdekes, hogy 2020-ban 300 ezer embernek elég felszerelés beszerzését kommunikálta Orosz­ország, ennek bőségesen elégnek kellene lennie a harcoló csapata­ik ellátására. Azonban a kiterjedt korrupció és a rosszul szervezett logisztika az oroszok gyenge telje­sítménye mögötti fő okoknak szá­mítanak. Az Egyesült Államok 725 mil­lió dollár értékben újabb katonai segélyt ígért Ukrajnának - közölte a washingtoni kormány. A csomag egyebek között tüzérségi lövedé­keket, páncéltörő fegyvereket és járműveket tartalmaz. A védelmi minisztérium adatai szerint a se­gély keretében HIMARS'-lövedé­­kek, 23 ezer darab 155 milliméteres tüzérségi lövedék, ötezer távolról üzemeltethető páncéltörő akna és ugyanennyi páncéltörő fegyver, kézifegyverek és kétmillió lőszer, valamint több mint kétszáz Hum­­vee terepjáró érkezik Ukrajnába. A szállítmány részét képezik a ra­dar- és rádióberendezések megza­varására képes rakéták, illetve öt­száz precíziós tüzérségi lövedék. Antony Blinken amerikai külügy­miniszter megjegyezte: Joe Bi­­den elnök hatalomba lépése óta az Egyesült Államok több mint 18,3 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának. Emomali Rahmon tádzsik el­nök egyik pillanatról a másikra lett sztár a Youtube-on, ugyanis már több mint 5,5 millióan nézték meg a videót, amelyben 7 percen keresztül keményen bírálta-Vla­gyimir Putyin orosz elnököt. (Tx, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents