Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-12 / 236. szám
www.ujszo.coml 2022. október 12. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 9 A korhatár előtt nyugdíjba vonulók akár több száz eurót is veszíthetnek A Szociális Biztosító adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj szeptember 30-án elérte az 517,42 eurót, az átlagos korengedményes nyugdíj ugyanekkor azonban mindössze 503,96 euró volt (TASR-felvétel) ZUZANA KULLOVÁ Pozsony. „Még idén ősszel kérvényezzem az öregségi nyugdíjat, vagy várjak jövő januárig?" - nyugdíjasok ezrei teszik fel most ezt a kérdést, és nincsenek könnyű helyzetben. A parlamenti képviselők a múlt héten számos olyan újítást fogadtak el, amelyek a jövő évtől megváltoztatják a játékszabályokat. Mire kellene odafigyelniük a nyugdíjba vonulóknak? „Nem szabadna megfeledkeznünk egy egyszerű alapelvről: a nyugdíjigényléssel megéri várni a következő év januárjáig, ha a nyugdíjak indexálása az adott évben alacsonyabb, mint a nyugdíj érték új évben várható növekedése” - magyarázza Jozef Mihál adó-, bér- és járulékszakértő, a Relia társaság alapítója. A korengedményes nyugdíjba vonulók szerinte egyébként is nehéz helyzetben vannak, hiszen a nyugdíjuk eleve alacsonyabb, mint az öregségi nyugdíj. A Szociális Biztosító adatai szerint az átlagos öregségi nyugdíj szeptember 30-án elérte az 517,42 eurót. Az átlagos korengedményes nyugdíj ugyanekkor mindössze 503,96 euró volt, és kevesebb mint 12 ezer nyugdíjasnak járt. Mikor alkalmas? „Mivel az infláció üteme mára meghaladt! a reálbérek növekedését, a jövedelmek és a kiadások közötti különbség tovább nő, így egyre több háztartás kerülhet nehéz helyzetbe” - figyelmeztet Martin Slosiarik, a Focus ügynökség igazgatója. A nyugdíjasok pedig az átlagosnál is nehezebb helyzetben vannak. Tavaly ugyanis még alacsonyabb volt az infláció, ami azt jelentette, hogy a nyugdíjakat az idei év elejétől átlagosan csak 1,3 százalékkal növelték. Hogy mire számíthatunk jövőre, az egyelőre kérdéses, ami biztos, hogy a parlament pár nappal ezelőtt elfogadta a társadalombiztosítási törvény módosítását, amely a nyugdíjemelés szabályain is változtat. Míg jelenleg a nyugdíjak a január 1-jei átlagbér növekedésével arányosan emelkednek, az új szabályok szerint csak az átlagbér növekedési ütemének a 95 százalékával fognak emelkedni. Mihál becslése szerint az átlagnyugdíj értéke jövőre 7,6 százalékkal fog nőni. „Ám ha ez a becslés nem is jön be, és a nyugdíjak csak hat százalékkal nőnek, az is jóval több lesz, mint az idei 1,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a 2023- ban megítélt nyugdíjak öt-hat százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2022-ben megítéltek” - magyarázza a szakértő. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akik idén vonulnak nyugdíjba, azoknak alacsonyabb nyugdíjat számolnak ki, mint azoknak, akik ezt a jövő évre halasztják. Ezzel kapcsolatban azonban felvetődik egy újabb kérdés. Aki például csak 2023. január 2-án kéri a nyugdíjat, holott ezt már mondjuk november 2-án megtehette volna, az így kéthavi nyugdíjat veszít el, és még a 14. nyugdíjra sem lenne jogosult, amit Eduard Heger kormánya még idén novemberben ki akar fizetni. „A jövő január 2-ai nyugdíjigénylés azonban így is előnyös lehet, mert ha az ilyen személy 2023-ban még dolgozik, akkor jogosult lesz a 4922,82 eurós adómentes részre. A 19 százalékos adókulcs mellett ez 935 euróval alacsonyabb adót jelent, ami gyakorlatilag kéthavi nyugdíjnak felel meg” - állítja Mihál. A korai nyugdíj csapdái A korengedményes nyugdíj csapdát jelenthet azok számára, akik nem látják át az ezzel kapcsolatos összes összefüggést. A jelenlegi szabályok szerint a korengedményes nyugdíjnak legalább a létminimum 1,2-szeresének, azaz 281,40 eurónak kell lennie, és az ilyen nyugdíjba vonulónak legalább 15 éve kell fizetnie a nyugdíjbiztosítást. 2022. november 1-jétől azonban az alsó határ már a létminimum 1,6-szorosa (375,10 euró) lesz. „Ha valaki nem éri el ezt a szintet, nem mehet korengedményes nyugdíjba” - figyelmeztet Frantisek Burda, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság befektetési elemzője. „Ha tehát valaki ilyen lépést fontolgat, és az öszszeg 281,40 és 375,10 euró közé esik, akkor ne habozzon, és még 2022. november 1-je előtt nyújtsa be a kérelmet. Ha azonban a korkedvezményes nyugdíj 375,10 euró, vagy annál magasabb, akkor célszerű 2023. január 2-áig várni” - tette hozzá Mihál. 40 6v munkaviszony A társadalombiztosítási törvény parlament általi módosításának köszönhetően lehetővé teszik a 40 évnyi munkaviszony utáni korengedményes nyugdíjazást is. így ha valaki 18 évesen lépett munkába, már 58 évesen elmehet nyugdíjba. A munkaügyi tárca várakozásai szerint jövőre mintegy 3300,2024-ben és 2025-ben pedig mintegy 3700 biztosított, azaz a jogosultsági feltételeknek megfelelő személyek mintegy harmada él majd a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségével A probléma az, hogy a fent jelzett 40 évnyi munkaviszonyba nem számolnak majd be egyes, 2004. január 1-je előtt szerzett kompenzációs időszakokat. Ilyennek számít majd többek között a 2004. január 1-je előtt munkanélküliként eltöltött időszak vagy a tanulmányokra fordított idő. Más a helyzet, ha valaki standard módon szeretne korkedvezményes nyugdíjba vonulni, nem pedig 40 évnyi munkaviszony után. „Az említett időszakokat jelenleg a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultság szempontjából nyugdíjjogosultsági szolgálati időnek tekintik, és ez jövőre sem változik” - mondta el Martin Kontúr, a Szociális Biztosító szóvivője, hozzátéve, hogy a korengedményes nyugdíjba vonulónak természetesen annak a jelenlegi követelménynek is meg kell majd felelnie, hogy korengedményes nyugdíjba leghamarabb két évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lehet elmenni. Szülői bónusz nélkül Az öregségi nyugdíjasokkal ellentétben a korengedményes nyugdíjasok 2023. január 1-jétől a szülői bonuszra sem lesznek jogosultak. Ez utóbbinak a lényege, hogy a Szlovákiában adózó dolgozók 2023-tól hozzájárulhatnak a szüleik nyugdíjához. A szülői bonuszra azonban csak azok lesznek jogosultak, akik öregségi nyugdíjban részesülnek, továbbá azok, akik rokkantsági vagy szolgálati nyugdíjat kapnak, és már elérték az öregségi nyugdíj korhatárát. A munkaügyi tárca becslése szerint így a nyugdíjasok mintegy 80 százaléka lesz jogosult erre a bonuszra. „A szülői bónusz jelentős hiányt fog okozni a nyugdíjrendszerben, és rendkívül diszkriminatív intézkedés” - állítja Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője, arra hivatkozva, hogy a szülői bonuszt például öt évig fizetik majd a nyugdíjasnak akkor is, ha a gyermeke csak néhány hónapig dolgozik. „Arról nem is beszélve, hogy a rendszer diszkriminálja a gyermektelen, a külföldön dolgozó vagy fogyatékkal élő gyermeket felnevelő embereket” - figyelmeztet Búlik. A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa 26 éves csúcson a magyar infláció, és a cseh árvágta is szédületes GAZDASÁGI HÍRMORZSA Magyarországon a fogyasztói árak szeptemberben átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ekkora árvágtára ott 1996 éta nem volt példa. Csúcsot döntött azonban a cseh infláció is. Budapest/Prága. Az elmúlt egy évben Magyarországon a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia átlagosan egy hónap alatt 59.2 százalékkal, egy év alatt 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett. Az élelmiszerek ára egy év alatt 35.2 százalékkal emelkedett. Ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a margarin 61,2 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult. A baromfihús 42,9 százalékkal kerül többe, mint tavaly szeptemberben, a burgonya pedig 39 százalékkal lett drágább. Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5 százalékkal az étolaj ára. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal, a dohánytermékek 11,1 százalékkal drágultak. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makroelemzője a Portfolio.hu portálnak adott előrejelzése szerint az idei év végéig 21% fölé emelkedhet az infláció, azonban a jövő év elejétől a bázishatások miatt már az árvágta mérséklődésére számíthatunk. „Az inflációs kilátások azonban továbbra sem kedvezőek, számításaink szerint akár 2023 második negyedévéig is 20 százalék felett maradhat az éves áremelkedés üteme” - emelte ki Nagy János, az Erste Bank elemzője. Szerinte legkorábbanjövő szeptemberben láthatunk majd Magyarországon újra egy számjegyű inflációs rátát, de ebben jelentős a bizonytalanság. Egyre rosszabb a helyzet Csehországban is, ahol szeptemberben 18 százalékra nőtt az éves infláció. A Cseh Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint ennél gyorsabb árvágtára legutóbb 1993-ban volt példa Csehországban. „Az infláció gyorsulásához legnagyobb mértékben a lakhatási költségek, elsősorban az energia és az üzemanyagok árának a növekedése járult hozzá” - mutatott rá Pavla Sedivá, a statisztikai hivatal osztályvezetője, aki szerint az áram ára 37,8 százalékkal, a földgázé 85,9 százalékkal emelkedett. Folytatódott az élelmiszerek drágulása is. Szeptemberben a hús 23,6, a tej és a tojás 25,8 százalékkal volt drágább mint egy éve. (mi, MTI, TASR, portfollo.hu) Tovább drágulnak a jelzáloghitelek Pozsony. „A nagyobb és a kisebb szlovákiai bankok is növelik a jelzáloghitelek árát” - mondta el Rudolf Jagnesák, a Sophistic Pro finance tanácsadó cég regionális igazgatója, aki szerint a jelzáloghitelek kamatát emelő bankok között van a Szlovák Takarékpénztár, a Tatra banka, az Általános Hitelbank (VÚB) és a 365.bank. A CSOB és az UniCredit Bank az elkövetkező napokban kerít sort az emelésre. Az emelés többnyire 0,2-0,5 százalékpont közötti, a bankok lépései ellenére az átlagos kamatlábak azonban még mindig a 3%os szint körül mozognak. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8770 *Lengyel zloty 4,8690 Cseh korona 24,535 H Magyar forint 428,73 Horvátkuna 7,5293 El Román lej 4,9394 Japán jen 141,54 Svájci frank 0,9675 Kanadai dollár 1,3402 H USA-dollár 0,9723 VÉTEL - ELADÁS Privatbank« 1,00-0,95 25,13-23,90 -365.bank 1,00-0,94 25,50-23,54 444,51-410,31 Szí. Takarékpénztár 1,00-0,94 25,18-23,78 446,32-407,89 Tatra banka 1,00-0,94 25,38-23,67 448,97-406,21 CSOB 0,99-0,95 25,16-23,91 Általénoa Hitelbank 1,00-0,94 25,31-23,74 447,04-408,54 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok)
