Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-12 / 236. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. október 12. | www.ujszo.com Tovább lövik az ukrán nagyvárosokat Takaríthatjuk a romokat, vagy megint rakétáznak az oroszok? (TASR/AP) RÖVIDEN Skócia már megint önállósodna Aberdeen. Egy év múlva újabb függetlenségi népszavazást tartanak Skóciában, ha a brit legfelsőbb bíróság kedvezően dönt ebben az ügyben - közölte Nicola Sturgeon skót miniszterelnök. Sturgeon a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) Aberdeenben rendezett éves kongresszusán felszólalva bejelentette, ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburghi parlament hatáskörét a szükséges törvények meghozatalára, a referendumot 2023. október 19-én megtartják. A legfelsőbb bíróság várhatóan e héten hozza meg végzését a kérdésben. Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, akkor a résztvevők 55%-a még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól. (MTI) Pedagógussztrájk: közönyös fideszesek Budapest. A megkérdezettek 96%-a hallott már arról, hogy polgári engedetlenséggel és sztrájkkal tiltakoznak a magyar pedagógusok, többségük (69%) pedig támogatja is a tanárok törekvéseit, derül ki a Publicus Intézet felméréséből. A kutatás szerint nagy a politikai megosztottság a támogtásban: a fideszesek csupán 33%-a támogatja a tanárok tiltakozását, míg az ellenzéki szavazók 96%-a. A bizonytalanok körében 72% felelt egyértelmű igennel, 18% pedig nemmel. A felmérés során arra is kíváncsiak voltak, a válaszadók támogatnák-e a pedagógusok munkabeszüntetését azzal, hogy sztrájk idején nem vinné az iskolába a gyermekét, vagy idősebb gyerek esetén hozzájárulna, hogy ne menjen iskolába. A résztvevők 72%-a igennel felelt, 24% nemmel, 4% nem tudta eldönteni. (Npsz) ÖSSZEFOGLALÓ Kijev. Hétfőn 19-en meghaltak az Ukrajnára mért tömeges orosz légicsapásokban, melyek tegnap is folytatódtak. Az USA és Németország további fegyverekkel segíti Ukrajnát. Lukasenka fehérorosz diktátor katonai csapással fenyegette meg Kijevet. Az összesítések alapján 19-en meghaltak és 105-en megsebesültek az Ukrajnára mért tömeges orosz légicsapásokban hétfőn - közölték a helyi hatóságok. A hétfői légitámadás volt a legkiterjedtebb az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Június vége óta először Kijevet is támadták. A rakéta- és dróntámadások lakott területeket és polgári infrastruktúrát értek. Országszerte több mint 300 település maradt elektromosság nélkül, miután a támadásokban megsérült az áramhálózat. Denisz Smihal ukrán miniszterelnökjelezte: 11 fontos létesítmény rongálódott meg nyolc térségben, a fővároson kívül. Ukrajna bejelentette, hogy a támadások nyomán felfüggeszti az áramszállítást Európa felé. A Forbes számításai szerint a támadás orosz költsége, a több mint 80 rakéta és drón 400 és 700 millió dollár közé tehető. Áram nélkül maradt Lviv Kedd reggel ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Ukrajna-szerte, több várost is rakétatámadás ért. Zaporizzsjára délelőtt 12 rakétát lőttek az oroszok, melyek közterületeket is eltaláltak: oktatási intézmények mellett egy rendelő is megrongálódott. A támadások következtében egy ember meghalt. Orosz csapatok lőtték a lvivi régiót - közölte Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője. Támadás ért egy energetikai létesítményt Lviv térségében, a rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai nagyváros 30 százaléka áram nélkül maradt, a város két kerületében a vízellátás is szünetel. Az orosz megszállók 20 cirkálórakétát lőttek ki Volodimir Zelenszkuj ukrán elnök szülővárosára, Krivij Rihre: tízet a Kaszpi-tengerről, tízet Szaratovból indítottak. Jön a nyugati légvédelem Az Egyesült Államok további fejlett légvédelmi rendszereket szállít Ukrajnának - mondta az amerikai elnök, amikor telefonon beszélt az ukrán államfővel a hétfői orosz rakétatámadásokat követően. Joe Biden közleményben közölte, hogy az újabb orosz támadások tovább erősítik az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy mindvégig kiálljon Ukrajna polgárai mellett. Rámutatott, hogy a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, és nem katonai célpontokat pusztítottak el, ami az amerikai elnök szerint jól jelzi Vlagyimir Putyin törvénytelen háborújának végletes kegyetlenségét. Az ukrán külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy bármit is tesz az orosz elnök, Ukrajna folytatja területeinek felszabadítását. Dmitrij Kuleba közölte, nem tud arról, hogy a legutóbbi orosz rakétatámadások célpontjai között szerepelt volna jelentősebb katonai létesítmény, találat szinte kizárólag az energiahálózatot és lakóházakat ért. Légvédelmi rendszert ígért napokon belül Ukrajnának Christine Lambrecht német védelmi miniszter az ukrán kommunikációs és energetikai létesítményekre mért orosz rakétacsapások után. „Oroszország rakéta- és dróncsapásai mindenekelőtt a polgári lakosságot terrorizálják. Ezért nyújtunk most különleges támogatást légvédelmi fegyverek formájában -jelentette ki a tárcavezető. - Az elkövetkező napokban az ígért négyből az első, korszerű Iris-T SLM légvédelmi rakétarendszer készen fog állni, hogy hatékony védelmet nyújtson Ukrajna népének” - hangsúlyozta Lambrecht. Nem számíthatunk energiára Oroszországtól a belátható jövőben - mondta Olaf Scholz német kancellár. Vlagyimir Putyin orosz elnök lépéseivel meg akarja osztani Európát és a német társadalmat, de nem fog sikerrel járni - szögezte le egy berlini konferencián. Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez - hangsúlyozta. Hozzátette: Németország majdnem elérte a célt, és a gáztározók töltöttségének szintje csaknem 95 százalékos. Lukasenka mellét veri Putyin után szövetségese, Aljakszandr Lukasenka is katonai csapással fenyegette meg Ukrajnát, a fehérorosz elnök már el is rendelte, hogy vezényeljenek csapatokat az Ukrajnával közös határszakaszon állomásozó orosz egységek mellé. Lukasenka hivatalosan attól tart, hogy Kijevben arra készülnek, megtámadják az országát. Ezzel indokolta a haderő egy részének felvonultatását is a fehérorosz-ukrán határon. Lukasenka a hírek szerint egy olyan információt is kapott, miszerint az ukránok a a Keresi hídon történt robbantáshoz hasonló akciót terveznek Belaruszban is. „A válaszom egyszerű: mondják meg az ukrán elnöknek és a többi elmeháborodottnak, hogy az, amit a Krími híd elleni akció miatt kaptak, szelíd lányregény ahhoz képest, ami akkor vár rájuk, ha akár csak egy méterre benyújtják a koszos kezüket Belaruszba” - fogalmazott lényegre törően Fehéroroszország teljhatalmú vezetője. (MTI, Tx, 24.hu) Fogytán az oroszok hadianyaga Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint Oroszország elképesztő árat fizet emberéletben és hadfelszerelésben Vlagyimir Putyin elnök hibás döntéseiért, és az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból. Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikuskommunikáció-figyelő és -felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója úgy véli, az orosz fegyveres erők kimerültek a harcokban. Sir Jeremy szerint az orosz fél szempontjából kétségbeejtő helyzetről árulkodik az a tény, hogy Moszkva most már börtönökből toboroz erősítést serege számára, emellett több tízezer tapasztalatlan sorkatonát mozgósít. A GCHQ vezetője szerint mindezt a lakosság is kezdi felismerni, az oroszok látják, hogy Putyin milyen súlyos mértékben félreértelmezte a helyzetet. (mti) Nyertes olvasónk visszajelzése MERT ELŐFIZETŐNEK LENNI ÉRDEMES! Minden héten lelkes olvasójuk vagyok, és az Új Szó és a Vasárnap közös játékában nyertem egy családi ajándékutalványt a budapesti Aquaworld Élmény fürdőbe. Megjegyzem, először nyertem!!! Augusztusban megszerveztük a családi kirándulást Budapestre, ahova egy rokon kisfiút, Kristófot is elvittünk. Egész napos vidámságban volt részünk a szenzációs csúszdákon. A forró nyári napon hűsítőként hatottak a gyors lesiklások, hatalmas fagylaltok. Most is örömmel gondolok arra a NAPRA!!! KÖSZÖNÖM a VASÁRNAPOT a VASÁRNAPNAK!!! Szilárd Judit Komáromból! Ú) SZÓ yíisariiap Terjed az iráni tiltakozás Teherán. Az iráni tüntetések átterjedtek az abadáni és aszalujehi olaj- és földgázfinomítókra. Ez az első alkalom, hogy iráni vezetés létfontosságú bevételi forrását jelentő iparágat is elérte volna a tiltakozási hullám. A Teherántól 925 kilométerre délre található Aszalujehben maszkot viselő tüntetők egyebek között azt skandálták, hogy „szégyentelen” és „halál a diktátorra”. „Ebben a francos évben fogják megbuktatni Szajjid Alit” - hangoztatták a tüntetők Ali Hameneire, az ország legfőbb vezetőjére utalva, elkerülve egyben a hivatalos - ajatollah - titulusának használatát. Abadánból, amely egykor a világ legnagyobb olajfinomítójának adott otthont, szintén olyan videófelvételek láttak napvilágot, miszerint a dolgozók sztrájkba kezdtek. A New York-i székhelyű Iráni Emberi Jogok Bizottsága nevű civil szervezet az ún. Szerződéses Olajmunkások Tüntetésszervező Tanácsának közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy a munkabeszüntetést „az elnyomás és a gyilkosságok” miatt rendelték el. Az országos megmozdulások szeptember közepén, egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halála miatt törtek ki. Aminit az erkölcsrendészet a fejkendő nem megfelelő viselése miatt vette őrizetbe. Szemtanúk szerint Aminit megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Három nappal később meghalt egy teheráni kórházban. A fiatal nő ügyén túlmutatóan számos demonstráló már az iráni vezetés - egyúttal Hamenei - ellen tüntet. A megmozdulásoknak sok halálos áldozata van; a norvégiai székhelyű Iran Human Rights emberi jogi szervezet szerint a demonstrációk kezdete óta legalább 185 embert, köztük 19 gyereket öltek meg. Az iráni kormány az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja a tüntetések megszervezésével. Áz iráni hírszerzés bejelentette, hogy 9 külföldit - német, lengyel, olasz, francia, holland és svéd polgárokat - tartóztatott le zavargások szításának gyanújával. (MTI, ú)
