Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-10 / 234. szám
2 I KÖZÉLET 2022. október 10. | www.ujszo.com Az új szabályok szerint már nálunk is jár az apáknak az újszülöttel töltött idő Az uniós szabályok szerint a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztása érdekében, valamint azért, hogy korán kialakulhasson az apák és gyermekeik közötti kötődés, az apáknak is joguk van az apasági szabadságra (TASR-felvétel) BUGÁRANNA Pozsony. Az anyasági járulékot a gyermek születésétől számított hat héten belül 14 napig az apa és az anya egyidejűleg szedheti - a változtatást a parlament őszi ülésén hagyták jóvá, és november elsején lép érvénybe. Késéssel ugyan, de sikerült átültetni a szlovák jogrendbe a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó uniós irányelvet. A 2019- től hatályos jogi keret befogadására 3 évet határoztak meg az uniós intézmények: „A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2022. augusztus 2-áig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják az Európai Bizottságot” - olvasható a dokumentum 20. cikkében, melyből kiderül, Szlovákiának magyarázkodnia kell Brüsszelben a késlekedés miatt, a jogszabály módosítását ugyanis csak október elején hagyták jóvá. A javaslatot még május végén terjesztették be, júniusban a második olvasatba utalták, a végső szavazásra azonban a nyári szünet miatt csak múlt héten került sor. A törvényhozók eredetileg azzal számoltak, hogy október elsején hatályba lép a változás, a csúszás miatt azonban módosítani kellett a határidőt. Azok, akiknek például októberben született gyermekük, még élhetnek a lehetőséggel, a kora szeptemberi babák esetében azonban már hiába kérvényezik a szülők, a képviselők tétovázása miatt kifutottak a 6 hetes időszakból. A jelen lévő 133 képviselőből egyébként senki nem szavazott a jogszabály elfogadása ellen, egy képviselő kivételével mindenki támogatta a kezdeményezést. Családi együttlét Az uniós irányelv leszögezi: a gondozási feladatok nők és férfiak közötti egyenlőbb megosztásának az ösztönzése érdekében, valamint azért, hogy korán kialakulhasson az apák és gyermekeik közötti kötődés, jogot kell biztosítani az apáknak, hogy apasági szabadságot vegyenek igénybe. A munkaügyi minisztérium közleményében kiemeli, az EU-s előírásokkal összhangban, novembertől a gyermek születésétől számított hat héten belül 2 hét apasági jár az édesapáknak. „Az apáknak két hét fizetett szabadság jár, függetlenül attól, hogy a gyermek édesanyja kap-e anyasági vagy szülői támogatást” - írják. A Szociális Biztosító tájékoztatójában szintén rámutat, a születés utáni apasági esetén nem ellenőrzi, hogy az anya is kap-e anyasági vagy szülői támogatást. „Mindkét szülő kaphat anyasági támogatást a gyermek után ugyanabban az időszakban” - közölték. 600 eurós segély A szaktárca adatai szerint havonta 3 ezer embert érint a jogszabály, a napi járulék 2022-ben átlagban 36,5 euró, jövőre pedig várhatóan eléri a 39 eurót. Hozzáteszik azt is, a születés után igényelhető apaságit a munkaadó helyett a Szociális Biztosító folyósítja. A gyermekgondozási segélyhez hasonlóan a járulékra azok jogosultak, akik a gyermek születését megelőző két évben legkevesebb 270 nap biztosítási időszakkal rendelkeztek. Jelenleg az apák 28 hét apasági szabadságot igényelhetnek, novembertől azonban két részben is felhasználhatják a rendelkezésükre álló keretet - 2 hétig otthon maradhatnak a szülést követő 6 hétben, a fennmaradó 26 hetet pedig később is kérvényezhetik. Ez egyben azt is jelenti, az újonnan jóváhagyott kéthetes apasági beleszámít a 28 hétbe, illetve 31 hétbe, ha egyedül neveli a gyermeket, 2 vagy több utód gondozása esetén pedig a 37 hétbe. A születési apasági összege a napi kivetési alap 75%-ának felel meg, a Szociális Biztosító példán szemléltette, nagyjából milyen összegre számíthatnak a szülők: ha 2021-ben az apa átlagfizetése havi 1751 euró volt, akkor 2022-ben napi 43,17 euró jár, tehát a járulék összege két hét alatt meghaladja a 600 eurót. A kéthetes apaságit nem utalják automatikusan, a jogosultaknak kérvényezniük kell. Az intézmény adatai alapján tavaly összesen több mint 75 ezer anyasági ellátást fizetett ki, ebből körülbelül 12 ezret férfiaknak. „Míg a nők átlagosan 785,30 eurós ellátásban részesültek, addig a férfiak többet kaptak - átlagban 1040,75 eurót” - állítják. Fontos kiegószítósek Vladimíra Marcinková (SaS) módosító javaslatának köszönhetően az esetleges egészségügyi komplikációkkal is számoltak a törvényhozók - ha az újszülött kórházi ellátásra szorul, a 6 hetes időszak a hazaengedése napjától számítódik. A munka törvénykönyvében szintén változás történt - Marcinková javaslata értelmében nagyobb védelmet kaptak a férfiak, akik apasági szabadságra készülnek. A politikus bejegyzésében hangsúlyozta, a munkavállalóknak 6 héttel a távozásuk előtt be kellett jelenteniük a munkaadónak, hogy apasági szabadságot terveznek, a törvény értelmében azonban csak az apasági ideje alatt nem lehet elbocsátani valakit. A gyakorlatban többször előfordult, hogy a bejelentés után, a szabadság megkezdése előtt bontották fel a munkaviszonyt. RÖVIDEN Holnap is blokkolják a parlamentet? Pozsony. Ha az állami költségvetést nem hagyják jóvá, ki kellene írni az előrehozott parlamenti választást - jelentette be a TA3 hírtelevízió vasárnapi vitamüsorában Boris Kollár (Sme rodina) házelnök, aki szerint az ellenzék várhatóan holnap (október 11 -én) is blokkolja majd a parlamentet, ebben az esetben október 18-ra halasztja az ülést, amikor a következő rendes ülésszak kezdődik. Az ügy háttere, hogy a parlamentnek múlt pénteken nem sikerült második olvasatba utalni az idei állami költségvetésről szóló törvény módosítását, a parlament ugyanis kétszeri nekifutásra sem volt határozatképes. Kollár ezért holnapig felfüggesztette az ülést. A tét az államkasszába befolyt plusz 1,5 milliárd euró szétosztása, többek között ebből finanszíroznák a 14. nyugdíj kifizetését és a magas energiaárak miatt veszélybe került vállalatok megsegítését is. Kollár már tárgyalt erről a Tomás Taraba független parlamenti képviselő körüli csoporttal, akik szerinte bizonyos feltételek mellett hajlandók támogatni a költségvetést. Kollár szívesen tárgyalna Robert Ficóval, a Smer és Peter Pellegrinivel, a Hlas elnökével is. Fico szerint azonban a képviselőik csak a 14. nyugdíj kifizetéséhez szükséges 207 millió eurós emelést támogatnák. (mi.TASR) A kormány továbbra sem tudja, hogyan segít majd a lakosságon Szombaton több ezren tüntettek Pozsonyban az elszálló energia- és élelmiszerárak, az emiatt fenyegető szegénység és a kormány tétlensége ellen (TASR-felvétel) Egyelőre a pénzügyminiszter sem tudja, milyen mentőövet dobnak a magas energiaárak által sújtott lakosságnak és vállalkozásoknak. A folyamatos halogatás miatt ugyanakkor egyre több család kerül kilátástalan helyzetbe, így az sem csoda, hogy a hétvégén több ezren tüntettek Pozsonyban a kormány tétlensége ellen. Pozsony. Míg más uniós tagországokban már hathatós segítséget nyújtottak a magas energia- és élelmiszerárak miatt nehéz helyzetbe került családoknak és vállalkozásoknak, a szlovák kormány tétlensége miatt Szlovákiában még azt sem tudhatjuk, mit is tervez a kormány, hogy megelőzze a családok elszegényedését és a vállalkozások tömeges csődjét. „Egyelőre nem szolgálhatok pontos adatokkal. A támogatáscsomag számszerűsítéséhez szükséges dokumentumokon az új gazdasági miniszter dolgozik. Remélem, hogy legkésőbb két-három hét múlva megtudjuk a részleteket” - ismerte el Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszter a közszolgálati rádió hétvégi vitamüsorában. Tömeges elszegényedés Az idő azonban sürget, hiszen egyre több háztartás kerül nehéz helyzetbe. „Száz családból már ma is 16-ot fenyeget jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztés, 100-ból hatot pedig súlyos anyagi nélkülözés. Minden negyedik család képtelen megbirkózni a váratlan kiadásokkal” - mondta el lapunknak Matej Hornák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője a Statisztikai Hivatal felmérésére hivatkozva. A legkiszolgáltatottabb helyzetben a nagycsaládosok, az egyedülálló szülők és az egyedül élő nyugdíjasok vannak. „Csak tavaly több mint 800 ezer embert fenyegetett a jövedelmi szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélye, ami 2017 óta a legmagasabb érték. A családok hat százaléka már az előző fűtési szezonban sem tudta megfelelően melegen tartani az otthonát, és az előttünk álló időszakban tovább romlik majd a helyzet” - tette hozzá Hornák. Nő az elégedetlenség Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy a lakosság körében folyamatosan nő az elégedetlenség. Ennek a legfrissebb példája a Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) által szervezett hétvégi tüntetés. Szombaton több ezer ember gyűlt össze Pozsony belvárosában, hogy a kormány tétlensége ellen tüntessen. „Egy újfajta járvánnyal állunk szemben, a szegénység járványával. A kormány és a parlament tétlenségének súlyos következményei lesznek” - figyelmeztettek a tüntetők, akik szerint a lakosság körében egyre nagyobb a frusztráció és kétségbeesés. „Szlovákia polgárai - Európa koldusai” - hirdette az egyik transzparens. A Szakszervezetek Szövetsége felszólította a kormányt, hogy sürgősen foglalkozzon az országban kialakult válsággal, és terjessze elő az „infláció megszelídítésére” kidolgozott intézkedéscsomagot. A Heger-kabinetnek szerintük azt is fel kellene vázolnia, hogy mi vár a következő hónapokban a háztartásokra, a vállalatokra és a közintézményekre a növekvő energiaárakkal kapcsolatban. Ha a kormány nem húz bele, a Szakszervezetek Szövetsége szerint cégcsődökre, tömeges elbocsátásokra, az önkormányzatok, az iskolák és kórházak teljes anyagi ellehetetlenülésére kell felkészülnünk. (mi, TASR)
