Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-10 / 234. szám

www.ujszo.coml 2022. október 10. RÉGIÓ 3 Emléktábla a kitelepítetteknek Patkós tárolók Nemeskajalon NEMESKAJAL Az emléktáblát a templom bejárati csarnokában leplezték le (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A múltban elszenvedett sérel­mek miatti gyűlölködés helyett méltó emlékezésre buzdították a jelenlévőket a szombat délelőtti ökumenikus istentiszteleten és emléktábla-avatáson. ÉRSEKÚJVÁR A Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom bejárati csarnoká­ban leplezték le az emléktáblát a be­­nesi törvények miatt meghurcoltak tiszteletére a magyarországi Kecs­kés László Társaság jóvoltából. Ne­mes Andrásné, a társaság elnöke üd­vözölte a vendégeket és az érsekúj­váriakat. A rendezvény fővédnöke Lezsák Sándor, a magyar Ország­­gyűlés alelnöke, az emlékünnepség védnöke Klein Otokár, Érsekújvár és Molnár Attila, a magyarországi Komárom polgármestere volt. Az ökumenikus istentiszteleten Duröo Zoltán, a nyitrai egyházmegye ma­gyar hívekért felelős püspöki hely­­nöke köszöntötte az emlékezőket. Sasák Attila református lelkész a bibliai József szavaival érzékeltet­te, hogy a református keresztyének hogyan viszonyulnak ehhez a tör­ténelmi kérdéshez. Egy megható mondatot intézett az emlékezőkhöz Józseftől, aki a bántalmazó testvé­rekhez így szólt: „Ti rosszat tervez­tetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt.” Az emléktábla öku­menikus megáldásán, felszentelé­sén részt vett Nagy Attila Ákos ko­­máromszőnyi református lelkész és Milus Ferenc ácsi római katolikus plébános. Lezsák Sándor parlamenti alelnök, fővédnök képviseletében a testvére, Lezsák Lajos koszorúzta meg az emléktáblát az érsekújvá­ri származású, 94 éves Prohászka Marcel kíséretében, aki egyik kez­deményezője volt az emléktábla­állításnak. Prohászka Marcell kitelepített visszaemlékezését a lánya, Pro­hászka Sarolta tolmácsolta: a féle­lem és a kilátástalanság évei vol­tak ezek a családjuk számára. A Kecskés László Társulás vezeté­se köszönetét mondott Érsekújvár vezetése nevében Klein Otokárnak és Ficza Szombat Máriának, vala­mint Danczi Józsefnek a társszer­vezésért. Prohászka Marcell, a Kecskés László Társaság tagja Érsekújvár­ban végezte az elemi iskolát és a reálgimnáziumot, majd két testvé­rével Budapesten folytatta egyete­mi tanulmányait. Az egész család helyzetét meghatározta az 1946- ban kézbesített kitelepítési végzés, a fivérek tanulmányaik befejeztével Magyarországon munkába álltak, a szülők Érsekújvárban várták telve aggodalommal sorsuk alakulását, mely 1948-ban úgy végződött, hogy ők otthon maradtak, fiaik pedig már nem mehettek haza. Prohászka Marcell a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát, tanárként, majd igazgatóként dolgozott, Komárom díszpolgára lett, a feleségével het­ven éve élnek együtt boldog házas­ságban, 2 gyermekük, 7 unokájuk, 11 dédunokájuk van. „1947 tava­szán zsúfolásig megtelt az érsekúj­vári nagytemplom, ahol a kitelepí­tettek búcsúmiséjét tartották, 75 év elteltével ismét itt vagyunk, hogy az érsekújvári magyarság történe­tének egyik legtragikusabb, az el­múlt rendszerben szándékosan eltit­kolt történéséről megemlékezzünk. Az érsekújvári magyarokat is érin­tette a lakosságcsere, a kitelepítés és a reszlovakizáció. 1947 májusában kezdődött a magyarok kitelepítése városunkból, a kitelepítés időpontját már 1946-ban megkapták, mégsem akarták elhinni, hogy erre tényleg sor kerülhet. Strba Sándor helytör­ténész könyvének végén talán most először jelent meg a kitelepített la­kosok névsora” - mondta beszé­dében Klein Otokár polgármester. Strba Sándor könyvében Ujváry Pé- • tér feldolgozásában 1329 név talál­ható, a gyűjtés egy részét Psenák Ottó végezte, a többi nevet Popély Árpád történésztől kapták. A Szlovák Villamosmüvek Pontis Alapítványának „Ekoo­­bec” támogatási programját ki­használva tíz kerékpárállványt helyeztek el a község közterein. A projekt megvalósítására 3600 eurót nyertek. „Több lehetőséget számba véve végül a két oldalról használható kerékpártárolók mel­lett döntöttünk, amelyeket a falu egyik jelképe, díszpatkó ékesít. A kerékpártárolókat ifjabb Pemecky Pál helyi fémmegmunkáló mester készítette, és jelenleg már a közte­reket díszítik” - mondta el lapunk­nak Madarász Péter alpolgármes­ter. A Pontis Alapítvány 2011 óta támogatja a városok és települések energiahatékonyságára fókuszáló projekteket, a hajléktalanok társa­dalmi integrációját, a szervezetek alkalmazottai által megvalósított társadalmi felelősségvállalási pro­jekteket, valamint a tudomány és a technológia terén tevékenykedő fiatal tehetségeket. (tb) A bicikliállványokat a község jel­képének számító patkók díszítik (Madarász Péter felvétele) Magyarok is próbálnak segíteni a komáromi Matica-székháznak Önerőből fejlesztettek Csallóköznádasdon vataSőin Péter Tavaszhoz képest több mint háromszorosára emelkedett a Matiea-székház gázszámlá­ja. Emiatt decemberre be kell zárniuk az épületet. Legrosz­­szabb esetben akár végleg megszűnhet a falai között te­vékenykedő három művészeti társulás. KOMÁROM „Katasztrofálisan nagy” - feleli a baj mértékét firtató kérdésünkre a Matica-székházban annak vezető­je, Jozef Cernek. Hozzáteszi, jelen­leg kezelhetetlennek tűnik a helyzet. Ugyanis sehonnan sem kapnak költ­ségvetési támogatást, vagyis csak olyan összegekből működnek, ame­lyet saját maguk keresnek meg. Ebbe beletartozik az általuk működtetett két neves művészeti társulat is, a Dra­­mafák és a Slovenskí rebeli - illetve a Teátrum Camarum is, a még csak három hónapja létező professzionális szlovák színházi társulat. Óriási drágulás Eredetileg a gázért havi 1800 eu­rót fizettek, ami azonban már tavasz­­szal több mint 3700-ra emelkedett. Azonnal léptek, egyeztettek a Ma­­tica-házon belüli helyiségeket bérlő vállalkozókkal, cégekkel, egyesüle­tekkel, s megemelték a bérleti díju­kat. A nézők időközben 10 ezer eurót gyűjtöttek össze számukra, amely­től azt remélték, hogy ezzel átvésze­lik a fűtési szezont. A Slovenskí re­beli egész nyári bevételét az épület fenntartására fordították. A további spórolás végett lemondtak a színház­terem fűtéséről is. E hét elején azon­ban megkapták az újabb gázszámlát, ami már havi 7547 eurót tesz ki. A Matica-ház folyosóit a teljes bi­zonytalanság légköre lengi be. A leg­jobb forgatókönyv szerint télre na­gyobb részben vagy teljesen bezárják az épület. A legrosszabb végkifejlet pedig a végleges megszűnés. Cernek kifejtette, ha elveszítik a bérlőket, az épületben pedig nem tudják a leghi­degebb téli időszakban a hőmérsékle­tet legalább temperálni, a falban futó vezetékek végzetesen károsodhatnak. A bérlőkkel egyelőre nincs gond, a velük tartott pénteki gyűlésükön egy­hangúlag amellett voltak, hogy „az utolsó pillanatig” segítenek az épület fenntartásában. A legnagyobb veszélyben a há­rom társulat van. „A színház élő, és a mindennapi munkára épül. Naponta próbálunk, kommunikálunk az em­berekkel. Kérdés, ha a színház leáll, utána újraindul? Körülbelül 50 taggal rendelkezünk, akiknek van saját éle­tük is, s ha nem élnek a színházzal, a mindennapjaikat úgy fogják alakí­tani, hogy mi már nem fogjuk tudni megszólítani őket” - mondja Cernek. Jelenleg az a céljuk, hogy „méltóság­gal köszönjenek el” a nézőktől. A Slo­venskí rebeli november elején mind a három darabját színre viszi, köztük a Tajná láska - Titkos szerelem címűt is. Október 22-én bemutatják a Teát­rum Camarum első előadását is Ötó­rai tea (Caj o piatej) címmel. Gyűjtés Az igazgató Facebookon közölt be­jelentése után megmozdultak azok az emberek - magyarok és szlovákok akik tudják, milyen munka folyik a Matica-házban. „A Facebookon el­kezdtek engem bejelölni magyarul írt státuszokban. Mivel nem tudok magyarul, lefordítottam egy prog­rammal, s megtudtam, hogy a ma­gyarok összefogtak a szlovákokkal, és a Matica megsegítésére gyűjte­nek” - mondja Cernek. A komáro­mi képviselő-testületi tagok közül Ipóth Szilárd és Feszty Zsolt is fel­hívta a figyelmet az ügyre, pénteken Keszegh Béla polgármester is beszélt az igazgatóval, s várhatóan a várostól is számíthatnak némi anyagi hozzájá­rulásra. Ezek a fejlemények reményt adnak nekik, ám óriási anyagi ter­het jelent minden egyes hónapban előteremteni a szükséges összeget. A gyűjtés egy transzparens szám­lán - SK7509000000005195498103 - folyik, amelyen péntek délutánra már több mint 4200 euró gyűlt össze. Összekötő intézmény A régmúlthoz képest sokat vál­tozott a város és a helyi Matica vi­szonya. „Amióta én dolgozom az ifjúsággal, abbahagytuk a »ma­gyar-szlovák kérdés« oldását, mert az Komáromban valójában nem lé­tezik” - állítja Jozef Cernek. Noha az előadásaik többsége szlovák nyel­vű, a Titkos szerelemben a magyart is használják, emellett a táncosaik között is sok a magyar nemzetiségű. Az igazgató szerint a komáromiak úgy fogják fel a mostani helyzetet, hogy egy olyan intézmény léte ke­rült veszélybe, amely „összeköti” a magyarokat és szlovákokat. SOMOGYI KATALIN CSALLÓKÖZNÁDASD A mindennapi forgalom kénysze­rítette a községet arra, hogy a köz­ségi hivatal előtt egy várakozó- és parkolózónát létesítsen. „Dél-Csal­­lóközből Pozsony irányába mindig is nagy volt az átmenő forgalom a faluban, és most az R7-es meg­nyitása után még tovább növeke­dett, hiszen a tőlünk nem messze lévő Gellénél már fel is hajthatnak az autósok a gyorsforgalmi útra. A hivatal előtt csak három helyen le­hetett eddig parkolni és az útszéli parkolásnál nagyon kellett vigyáz­ni a ki- és beszállással, éppen a megnövekedett forgalom miatt” - mondta lapunknak Bóna Zsuzsan­na polgármester. Az utóbbi időben a villannyal is meggyűlt az iroda baja, rendszeresen volt rövidzárlat, Új parkolót létesítettek (A szerző felvétele) nagyobb esőzések idején a vízel­vezetés sem működött rendesen, ilyenkor elöntötte az esővíz a hiva­tal udvarát, alig lehetett bejönni a kapun, megérett az idő arra, hogy több problémát is egyszerre orvo­soljanak a községháza környékén. Júliusban kezdődött az átalakítás, a parkoló létesítésével nyitottab­bá vált az iroda körüli térség, ami nem csupán gyakorlati haszonnal jár, de esztétikailag is sokkal kelle­mesebb látványt nyújt, amit a falu lakossága is értékel. Áz építkezést a dunaszerdahelyi GAGAKO-STAV Kft. végezte, az önkormányzat tel­jes megelégedésére. A 10 ezer eu­­rós beruházást önerőből valósította meg a falu, hála az új építkezések­ből származó, újonnan bevezetett fejlesztési adónak, amely pénzfor­rást ilyen és ehhez hasonló fejlesz­tésekre is fel lehet használni. A jö­vőben a fejlesztési adóból szeret­nék fedezni több járda kiépítését, illetve a községi belső utak felújí­tását. Ezek építése egyelőre szüne­tel, mert napokon belül elkezdődik a csatornahálózat építése, ami a Nyugat-szlovákiai Vízművek be­ruházása. Egyszerre négy faluban kezdődik az építkezés: Csallóköz­nádasdon, Dercsikán, Felbáron és Bakán, ami nem kevés türelmet fog követelni minden lakostól, hiszen a falusi utcák szűkek, valószínűleg nemcsak a parkolással lesz gond, hanem a közlekedéssel általában. Ám ez a négy falu is a Csallóköz­ben van, ahol már évekkel ezelőtt létszükséglet volt a csatornázás, elsősorban a szennyvízelvezetés, hiszen Európa egyik legnagyobb ivóvízkészletének a megóvása a tét.

Next

/
Thumbnails
Contents