Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)

2022-10-07 / 232. szám

KÖZÉLET A/ww.ujszo.coml 2022. október 7. I 3 Dunaszerdahelyen éles a kampány CZÍMER GÁBOR Dunaszerdahely. Hat jelölt indul a város vezetőjének tisztsé­géért Dunaszerdahelyen, mi a három legerősebbnek tartott polgármesterjelölt esetében néztük meg, miből és hogyan szeretnék meggyőzni a város választóit. Kampányfinanszí­­rozési cikksorozatunk első ré­szét olvashatják. Október 29-én kerül sor az össze­vont helyhatósági és megyei válasz­tásra, a voksolás előtti kampány pe­dig már teljes gőzzel halad. Ez alól a magyarok lakta falvak és városok sem képeznek kivételt, illetve a me­gyei tisztségekért versenybe szál­ló jelöltek óriásplakátjaival is lép­­ten-nyomon találkozni már. Cikkso­rozatunkban mi most annak jártunk utána, miből, mennyit és mire köl­tenek a kampányuk során a jelöltek néhány olyan városban, ahol komo­lyabb verseny alakult ki a magyar szereplők között. Későbbi cikkünk­ben pedig a megyei tisztségekért in­duló magyar politikusok kampányát nézzük meg közelebbről. A kampány szabályai A belügyminisztérium a honlapján hosszasan taglalja, hogy milyen sza­bályok vonatkoznak a helyhatósági és megyei választás előtti kampányra. A falvak és városok polgármesteri tiszt­ségeiért versenybe szálló jelöltek ese­tében az adott település lélekszáma a meghatározó abban, mennyit lehet a kampányra költeni. így például Kas­sa és Pozsony főpolgármesteri poszt­jáért induló jelöltek fejenként legfel­jebb 250 ezer eurót költhetnek erre a célra. A szlovákiai magyar politika szempontjából ennél sokkal fontosabb a 16 és 30 ezer fő közötti lakosságú te­lepülések kategóriája, ahol a törvény a polgármesterjelöltek kampányköl­téseit 50 ezer euróbán maximalizálja. Dunaszerdahely Dunaszerdahely a maga 22 ezer la­kosával az utóbbi kategóriába esik. A regionális tudósítónk szerint a város­ban ugyan hatan szállnak versenybe a polgármesteri posztért, de közülük három bír komolyabb esélyekkel. Az egyikük Hájos Zoltán, a város hiva­talban lévő polgármestere, aki a Szö­vetség jelöltje, azon belül pedig az MKP-platformban politizál. Hájos lapunknak elmondta, a párt közpon­ti kasszájából nem kap pénzt a pol­gármesteri kampányára, a Szövetség ugyanis csak a megyei tisztségekért folytatott kampányt finanszírozza. Ez utóbbiban azonban a dunaszer­­dahelyi polgármester is megjelenik, hiszen, ahogy korábban, most is in­dul megyei képviselőnek. Hájos úgy nyilatkozott, a polgármesteri kam­pányát teljes egészében a saját pén­zéből finanszírozza, amire összesen hatezer eurót szán. Cikkünk írása­kor az összeg már látható volt a pol­gármester transzparens számláján. Ebből fizeti például azt a hat óriás­plakátot, amelyen egyedül ő látható. Dunaszerdahelyen a Szövetség, Há­jos csapataként, a városi testületbe is indít képviselőjelölteket. Ok is saját maguk finanszírozzák a kampányu­kat. Az egyes jelöltek által befize­tett összegek, összesen 11 ezer euró, azonban a párt központi transzparens számláján jelenik meg, és innen is költik el ezt. Elsősorban olyan hir­detésekről van szó, amelyeken a je­löltek közösen szerepelnek, így pél­dául nyolc óriásplakátot bérelnek a városban. A nyomtatott sajtóban is hirdetnek, a város postaládáiba el­juttatják á választási programjukat tartalmazó kiadványt. Ezenkívül egy kampányrendezvényt is szervez­nek. „De ezzel egy civil szervezet foglalkozik” - mondta Hájos. Arra a kérdésünkre, hogy ez mit jelent, elmondta, egy polgári társulás egy kultúrműsort szervez, ami előtt az ő jelöltjeik fognak beszélni. A poli­tikusok bemutatkozását, a program ezen részére vonatkozó terembérletet is a kampánykiadások között tartják nyilván, a kultúrműsor árát viszont nem. Hájos szerint ez utóbbi nem te­kinthető valamiféle ajándéknak, ami­vel a Szövetség jelöltjeinek a kampá­nyát támogatná az adott szervezet. A városban ugyancsak nagyon lát­hatóan kampányol Széllé Erika, aki függetlenként indul a polgármesteri posztért és korábban a városi hiva­tal főosztályvezetője volt. Széllé, aki kifejezetten magyar jelöltként tekint magára, lapunknak elmondta, ők is saját pénzükből, illetve vállalkozók támogatásából finanszírozzák a kam­pányukat. A transzparens számláju­kon a beérkező és kifizetett összegek is láthatóak. „Összesen húszezer eu­rót szeretnénk a kampányra költeni” - monda azzal, hogy ugyan szóróla­pokat, tájékoztatófüzetet, nyolc óriás­plakátot is rendeltek, de legnagyobb részt az online térben hirdetnek. Különböző videókat is készítettek, amelyeket az interneten, a közösségi médián keresztül próbálnak a válasz­tóikhoz eljuttatni, ez is jelentős ösz­­szegbe kerül. Ugyanakkor a sajtóban is hirdetnek, illetve személyes talál­kozókon is kommunikálnak a polgá­rokkal. „Volt egy kétnapos fesztivál, a Hangok és ízek Fesztiválja” - nevezte meg Széllé a kampányrendezvényü­ket. Ennek a költségeit a kampányki­adások között tartják nyilván, így a transzparens számlán is nyomon kö­vethető. Ott erre vonatkozóan 3138 eurós tétel szerepel. Széllé ugyancsak egy képviselőjelölti csapattal vág ne­ki a választásnak, akik szintén foly­tatnak valamiféle egyéni kampányt, amit a polgármesterjelölt is segít. „A képviselőjelöltek az egyéni kampá­nyukra fejenként nagyjából kétezer eurót költenek el” - mondta Széllé, és hozzátette, ez ugyan nem jelenik meg az ő transzparens számláján, de ezt ott nem is kötelező feltüntetni. Dunaszerdahelyen még szintén erős jelöltnek számít Horváth Zoltán, a helyi kórház orvosa, aki ugyancsak független jelöltként vág neki a válasz­tásnak. Horváth elmondta, elsősorban saját pénzét, illetve a családtagjaitól és barátaitól származó támogatást költi a kampányára. „Nagyon gaz­daságos és alacsony költségvetésű kampányt tervezünk” - mondta azzal, hogy öt- és tízezer euró közötti ösz­­szköltséggel számolnak, ami szintén transzparens számlán követhető. Na­gyobb kampányrendezvényt egyálta­lán nem terveznek, kisebb, személyes találkozókon próbálják megszólítani a választóikat. A közösségi médián keresztül is megpróbálják elérni a pol­gárokat, hét óriásplakátot is rendeltek, de szóróanyagot is készíttetnek. „Nem a kampányba beletolt pénznek, hanem az adott jelölt több évtizedes pálya­futásának kellene mérvadónak len­nie” - mondta. Arról is beszélt, nem egy önálló csoportosulás első embere, inkább a vele azonosan gondolkodó független képviselőjelöltekkel tart fen egyfajta kapcsolatot. Horváthról érde­mes azt is megjegyezni, hogy most a Szövetség hivatalban lévő polgármes­terével és jelöltjével, Hájossal szem­ben indul, a közös párt megalakulása előtt azonban az Összefogást segítette egészségpolitikai kérdésekben. Ezzel kapcsolatban Horváth elmondta, me­gyei szinten támogatja is a Szövetség jelöltjeit, csak Dunaszerdahelyen be­lül kelt versenyre a polgármesterje­löltjükkel. A szakértő szerint Gabriel Tóth, a Katedra Komu­­nikacie nevű ügynökség politikai kommunikációs szakértője az ön­­kormányzati választás előtti kam­pányokról elmondta, a szabályozás­ban van egy érdekes joghézag: míg a polgármesterjelöltek számára a tör­vény meghatároz egy felső korlátot arra vonatkozóan, mennyit költhet­nek a népszerűsítésükre, a helyi és megyei képviselőjelöltek esetében nincs ilyen felső határ. A jogsza­bály szerint, ha egy párt finanszí­roz önkormányzati kampányokat, akkor ezek összesített értéke nem haladhatja meg az 1,5 millió eurót. A reklámokon, plakátokon, videó­kon pedig mindig fel kell tüntetni a megrendelőt. „A voksolás előtt 48 órás kampánycsend van” - tette hoz­zá. Azzal kapcsolatban, hogy civil szervezetek szerepeltetnek, népsze­rűsítenek egy-egy jelöltet, a szakér­tő elmondta, ugyan az ilyesminek a jogi megítélése sokféle lehet, de az ő értelmezésében, erkölcsi értelemben ez a vonatkozó törvény megkerülése. „Ha bemutatkoznak a jelöltek, ami után egy olyan kultúrprogramra ke­rül sor, amelyet másvalaki fizet és a politikai szereplő nem számolja azt bele a kampánykiadásaiba, akkor az az én értelmezésemben a választási törvény megkerülése” - magyarázta. Tóth arról is beszélt, a szóban for­gó kampányokat nagyban meghatá­rozza ajelöltek láthatósága. „Egy hi­vatalban lévő polgármester például nagyon látható” - tette hozzá azzal, hogy egy ilyen szereplőnek elég rö­­videbb ideig és kisebb intenzitással kampányolnia. Ezenkívül még az is megfigyelhető, hogy az önkormány­zati választás előtti kampány is nagy­mértékben az online térbe helyező­dött át, de minél kisebb a település, annál fontosabb ajelölt és a választó személyes találkozása is. Míg a polgármesterjelöltek számára a törvény meghatároz egy felső korlátot arra vonatkozóan, mennyit költhetnek a népszerűsítésükre, a helyi és megyei képviselőjelöltek esetében nincs ilyen felső határ (Somogyi Tibor felvétele) A képviselők elégedettek, az egészségügyi dolgozók tiltakoznak NAGY ROLAND A parlament szerdán végleg el­fogadta az egészségügyi dol­gozók béremelésével kapcso­latos javaslatot. Az ellenzéki és a koalíciós képviselők kö­zött nagy volt az egyetértés, csak éppen az egészségügyi szakszervezeteket nem sike­rült meggyőzni arról, hogy ez a fizetésemelés meggátolhatja a munkaerő elvándorlását. Pozsony. A plénum második és harmadik olvasatban is megszavazta a javaslatot, amelynek köszönhetően jövő januártól 25 egészségügyi szak­irány dolgozói számíthatnak maga­sabb bérekre. Az emelés a végzettség, valamint a szakmai gyakorlat függ­vényében 6,9 és 45,8 százalék között mozog, s két tételben valósul meg. Egyrészt az alapbéreket meghatározó szorzókat emelik, másrészt pedig a ledolgozott évek száma alapján is jár juttatás - minden ledolgozott év után a két évvel korábbi átlagbér 1 százalé­kával nő a fizetés, legfeljebb 20 évig. Elégedett kormánytagok A javaslat elfogadása után Eduard Heger miniszterelnök, Vladimír Lengvarsky egészségügyi minisz­ter és Igor Matovic pénzügyminisz­ter (mindhárman OEaNO) közösen tartott sajtótájékoztatót, amelyen elégedettségüket fejezték ki. Mato­­vic szerint történelmi jelentőségű fi­zetésemelésről van szó. Megjegyezte, az intézkedés mintegy 232 millióba kerül majd az államnak, „de ezt nem sajnálják az egészségügyi dolgozók­tól”. Lengvarsky abban bízik, hogy ezzel sikerül meggyőzni a felmon­dásukat benyújtó kórházi orvosokat, hogy maradjanak a betegek mellett. „Ez is egy jel, hogy a jelenlegi kor­mány komolyan veszi az egészség­ügyet” - jelentette ki a tárcavezető. Hozzátette, ez egy fontos lépés volt az egészségügyi dolgozók helyzetének stabilizálására, a kabinet pedig dol­gozik a többi rendszerszintű reform megvalósításán. Heger is kiemelte, hogy a kormány prioritásként kezeli az egészségügyet. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter egyetértett abban, hogy az orvosok felmondása miatt egyelőre nem kell visszahívni Lengvarskyt. Heger megjegyezte, az egészségügyi miniszter továbbra is a bizalmát élvezi. Összhang a szavazásnál A javaslat a parlamentben is nagy támogatottságra talált, az ellenzék és a koalíció egyaránt az elfogadása mellett szavazott. A jelen lévő 134 képviselő közül 132-en támogatták az intézkedést. Egyedüliként Alojz Baránik (SaS) szavazott nemmel, Lu­­bos Blaha (Smer) pedig ugyan jelen volt, de nem voksolt. Emellett két módosító javaslatot is beterjesztettek, az egyiket Vladimír Báláz (Smer), a másikat pedig Miros­lav Urban (Republika). Mindketten azt javasolták, hogy a szakvizsgával rendelkező orvosok alapbére is növe­kedjen, hiszen nélkülük elképzelhe­tetlen a kórházak működése. Ezek a szakemberek jelenleg a két évvel ko­rábbi átlagfizetés 2,3-szorosát kapják kézhez, viszont Lengvarskyék javas­lata nem emeli ezt a szorzót, így ők csak a ledolgozott évek száma utáni juttatást kapják kézhez jövő január­tól. Az ellenzéki képviselők javaslata azonban nem ment át, mivel az OLa- NO és a Sme rodina frakciója tartóz­kodott a szavazás során. Érdekesség, hogy Báláz javaslatának elfogadásá­hoz mindössze 6 szavazat hiányzott, a Smer, a Hlas és a szélsőjobboldali képviselők mellett majdnem a teljes SaS-frakció is mellette szavazott. Elégedetlen dolgozók Az egészségügyi dolgozókat kép­viselő szakszervezetek már nem fo­gadták ilyen kitörő lelkesédessel a fizetésemelést. A Szlovák Nővérka­mara (SKSaPA) a közösségi oldalán azt írta, ugyan örülnek a magasabb béreknek, de a minisztérium ezzel nem éri el az eredeti célját, vagyis nem lesz képes meggátolni az egész­ségügyi dolgozók elvándorlását. To­vábbá azt is nehezményezték, hogy a képviselők nem vették figyelembe az emeléssel kapcsolatos követelé­seiket. A kamara még legalább 150 eurós pluszjuttatást követelt, mivel állításuk szerint a jelenlegi infláció mellett a kormány által elfogadott ja­vaslat szinte semmit sem segít. Peter Visolajsky, a Szlovák Or­vosszakszervezet (LOZ) elnöke, aki a tömeges felmondási akciót kezde­ményezte, hasonlóan fogalmazott. Továbbra is kitart amellett, hogy a fizetés megemelése önmagában nem oldja meg az egészségügyben ural­kodó válságot, ezért követelik, hogy a kormány minél előbb kezdje el tel­jesíteni az általuk megfogalmazott nyolc követelést. „A 100-200 eurós emelés rajtunk nem segít, nekünk új munkatársakra van szükségünk a kórházakban, és egy olyan ösztönző környezetre, amely maradásra bírja a jó orvosokat” — nyilatkozta a TASR- nek az LOZ vezetője.

Next

/
Thumbnails
Contents