Új Szó, 2022. október (75. évfolyam, 227-252. szám)
2022-10-07 / 232. szám
RÉGIÓ 2022. október 7. | www.ujszo.com Horváth Árpád: Közösen kell politizálnunk! VATAŐŐIN PÉTER Horváth Árpád (Szövetség) negyedik polgármesteri ciklusát fejezi be Gútán. A hónap végén ötödszörre is megméretteti magát a város irányításáért. Ezzel kapcsolatban arról beszélgettünk vele, hosszabb tapasztalattal a háta mögött hogyan látja a város helyzetét és az önkormányzati munkát. 16 éve vezeti a gútai önkormányzatot. Mi volt az, ami gyakorlatilag mindvégig motiválta? 2006-ban lettem polgármester, de ismertem ezt a munkát előtte is, mivel 1993-tól dolgoztam a városi hivatalban. Akkoriban fejlesztésekkel foglalkoztam az építésügyi osztályon. A városban akkor még volt jónéhány olyan utca, ahol nem volt víz-, villany- és gázvezeték, ezt bízták a gondjaimra. Emellett még civil védelemmel is foglalkoztam. 2006-ban a Magyar Koalíció Pártjából jött az ötlet, hogy az MKP-nak Gútán még sosem volt polgármestere. Gondolkodtam rajta, volt mellettem több jelölt is, s végül ügy döntöttünk, hogy megpróbálom. Mivel előtte is itt dolgoztam, nagyon fontos volt számomra, hogy legyen egyfajta folytonosság. Az addigi polgármestert, Árgyus Imrét megkértem, hogy maradjon és segítsen alpolgármesterként, illetve maradt a hivatal addigi összetétele is. Az első négy évet is sikeresnek éreztem, s pont ez vezérelt tovább abban, hogy folytassam a munkát. Szintén hosszú ideje megyei képviselő is. Mi lehet az előnye és a hátránya annak, ha valaki egyben polgármester is? Van egy furcsa mondás, amit nem én találtam ki. Úgy szól, hogy a megyei képviselő-testület a polgármesterek „kis parlamentje”. Ezt a szlovák kollégáktól szoktam hallani. Mostanában azzal vádoltak meg, hogy funkcióhalmozó vagyok, mert kettő tisztséget is betöltők. Ha kettő már halmozás, akkor rendben van, de vissza is kérdezek... A megyei közgyűlés 54 tagú testület, amelyben ott vannak a kollégák: a vágsellyei, nyitrai, érsekújvári, galántai polgárVATAŐŐIN PÉTER Az Európai Bizottság szlovákiai delegációjának kezdeményezésére indított Café Europa beszélgetéssorozat helyszíne legutóbb Komárom volt. A beszélgetés témája az volt, az elmúlt 18 évben milyen hatással volt a környékre az EU-tagság. KOMÁROM A több mint egy évtizede útjára indított beszélgetéssorozatot Komáromban Vladimír Sucha, az Európai Bizottság szlovákiai delegációjának vezetője nyitotta meg. A magyarul zajló beszélgetés résztvevője Vasi Emma, a Rába-Duna-Vág Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás igazgatója, valamint Keszegh Béla komáromi polgármester volt. A beszélgetés kiindulópontját a két Komárom mindennapi élete adta. Keszegh Béla e téren az uniós csatlamesterek, és sorolhatnám még tovább. Mi magyarok, ne legyünk ott? Ha ők ki tudnak maguknak küzdeni szép dolgokat, akkor legyünk ott mi is. Az utolsó ciklusban gyakorlott képviselőkből álló nagyon erős csoportunk volt. Láthatjuk, hogy mennyi minden került a Komáromi járásba, például gyakorlatilag az összes középiskolánk megújult. Én magam a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskolában tanultam, akkor ott nyílt az az építészeti szak, amely jelenleg Ógyallán van. Ebben a ciklusban pedig a megyének köszönhetően megújult az épülete. Ilyenkor az ember úgy érzi, a saját iskolájának nyújt segítséget. Mennyire jelentett az ön számára próbatételt az elmúlt években egymást követő válságok kezelése? Horváth Árpád A járvány által egyik napról a másikra nagyon furcsa helyzetbe kerültünk. Senki sem volt felkészülve. Az segített át a kezdeti nehézségeken, hogy nagyon jó szervezet áll mögöttünk - gondolok itt a városi hivatalra, s más városi intézményeink is nagyon jól kezelték a problémát. Kiemelném azt is, hogy nagyon jó volt a Komáromi Járási Hivatallal való együttműködés, amit nem mondhatok el a kormányunkról. Sajnos megéltük, hogy a Facebookról tudtuk meg éjjel, mit kell tennünk másnap kozás nyertesének nevezte a két várost. Úgy látja, a schengeni csatlakozás „kinyitotta azt a természetes teret”, amelyben a régió korábban is fontos szerepet töltött be, ám ez aztán hosszú ideig nem érvényesült. Az EU-s integrációval azonban egyszeriben előnnyé vált a városok fekvése, hiszen a határon átnyúló együttműködés alapelve az, hogy természetes partnert kell keresni a másik oldalon. Manapság az is előny, hogy a két város különböző módon fejlődött. A polgármester emlékeztetett, a nagyobb, történeti rész az északi oldalon fekszik, míg a déli Komárom gazdaságilag tart előbbre. Kifejtette, a fejlesztéseknél a két önkormányzat számára az is szempont, hogy mi az, amivel a másik város rendelkezik. „Az egészségügy átjárhatósága lehet egy óriási kitörési pont” - hangsúlyozta, ugyanis szerinte teljesen értelmetlen egymástól pár kilométerre levő kórházakat fejleszteni. Dél-Komáromból például nem kéne a páreggel. Nem vártuk volna el tőlük, hogy mindent pontosan és jól csináljanak, de azt igen, hogy döntsenek, s mi rábízzuk magunkat. A döntést és a felelősséget sajnos nagyon sokszor és hónapokig átruházták a polgármesterekre. Mi egymást nagyon sokszor felhívtuk, Komáromban többször találkoztunk, mivel muszáj volt önmagunkra hagyatkozni. Szerintem jól csináltuk, kisegítettük ezt a kormányt. Összességében nem volt egyszerű, de ami számomra problémát jelent, hogy mára az emberek ezt elfelejtették. Visszatekintve: hogyan működött ebben az időben a képviselő-testület? Sajnos - és ezt nem is tagadhatom - kettéosztott volt ez a testület. Azonban mindkét oldallal megpróbáltam (Fotó: Stefa nkoyics József) együtt dolgozni. Az önkormányzatok 90%-ánál is hasonló volt a helyzet, úgymond pontosan kettéváltak a testületek. Tehát ha nem egyeztek meg, s nem volt az adott programpont annyira tiszta és egyértelmű, hogy mindenki megszavazhassa, akár egy szavazattal is tudták akadályozni egymást. Néhányszor volt rá példa nálunk is, azonban aki engem ismer, az tudja, hogy nem állnék oda az egyik frakció mellé csak azért, mert azok MKP- vagy Szövetség-tagok. Megpróbáltam mindig kompromisszumot keciensnek a megyeszékhelyre, Tatabányára menni, hanem egyszerűen „átjöhet” a szlovákiai oldalra, ahol éppen fejlődési pályára állt a kórház. További példaként említette később, hogy elképzelhető, Dél-Komárom kézilabdacsapata a jövőben a komáromi sportcsarnokban fogja játszani a bajnoki mérkőzéseket. A szlovákiai létesítmény alkalmas erre, míg a magyarországi csarnoknak nincsenek ilyen adottságai. Felmerült a régiót meghatározó magyar-szlovák nyelvi dimenzió is. Vasi Emma szerint jó lenne, ha akár a magyarországi oldalon is oktatnák a szlovák nyelvet, majd hozzátette, ez kölcsönösen működhetne, illetve vonatkozhatna Szlovákia más határ menti régióira is. „Mi, akik beszéljük mind a két nyelvet, sokkal nagyobb piacon tudunk érvényesülni” - fejtette ki. Konkrét példaként hozta fel, hogy tud olyan magyarországi családról, amelyben azért íratták észak-komáromi iskolába a gyermeresni, mivel enélkül egyszerűen nem működik a testület. Az ellenzékkel is le tudtam ülni, s megtalálni velük a közös hangot. A kisebb csörték azonban nem ellenem irányultak, hanem inkább a képviselők között történtek. A legnagyobb beruházásoknál viszont együtt szavaztak, minden általános érvényű rendeletünket és az éves költségvetéseket el tudtuk fogadni. Hagyták dolgozni a hivatalt. Ezek a legfontosabbak. Ezek szerint elégedettek, s minden, amit elterveztek, megvalósult? Nem minden valósult meg, azért önkritikus is vagyok. Gútán lemaradtunk a járdafejlesztésekkel. Óriási problémát jelentenek. Néhány utcánk elöregedett, nagyon rossz állapotban van. Idén már megkezdtük ezek felújítását, ám itt is nagy a lemaradásunk. Gútának óriási külterülete van. Mennyire jelent ez nehéz terepet az infrastruktúra fejlesztése során? Nem mindenki tudja, de Gúta a 141 szlovákiai város között területi kiterjedés szerint a kilencedik helyet foglalja el. Valamikor az árvíz után elindult egy trend, a tanyákon élők elkezdtek behúzódni a városba. Most viszont pár éve elkezdtek az emberek visszamenni. Kezdik felújítani a házat, állatokat tartanak, s szerintem ez jó dolog. Azonban irgalmatlan hoszszú földutak kötik össze ezeket a településrészeket, s a lakosok elvárják, hogy tartsuk karban őket, hordjunk rájuk követ, hogy ne legyen sár, hiszen ki akarnak jutni ők is és a mentő is. Ezeknek az igényeknek fokozatosan próbálunk eleget ten ni._ Van két városrész, ahova bevezetjük az ivóvizet, azonban sajnos megcsúsztunk vele, megpróbálunk még idén új közbeszerzést kiírni Nagyszigetnél van egy helyen nyolc ház, ahova három kilométernyi vezetéket kell lefektetni, Pacsérok térségében is hasonló munka vár ránk, reményeink szerint még a tavasz folyamán. Nem mondom, hogy gondot jelentene a tanyavilág, de a városnak biztosan többletkiadásokat okoz. A nagy terület viszont azt is jelenti, hogy a földtulajdonosoktól jön be hozzánk az ingatlanadó. A lényeg azonban az, hogy a város körüli tanyák egyedülálló színfoltjai a Csallóköz ezen részének. nyertese küket, hogy megtanulja a szlovák nyelvet. A finanszírozással kapcsolatban Vasi Emma kitért a szervezetük által menedzselt Kisprojekt Alapra is, amely a maga nemében úttörő vállalkozás, mivel nem állami szerv végezte a pályázatok kezelését és kiértékelését. A társulás számára egy kisebb összeget, hatmillió eurót különítettek el, amelyre 2018 óta 450 pályázat érkezett, végül 130-at tudtak támogatni. Az élelmiszeripari szektorban öt vállalkozó az eszközparkját bővíthette, így új munkahelyeket is létre tudtak hozni. A társulásukhoz a Duna által „felfűzött” három-három szlovák és magyar megyéből, valamint Budapestről érkezhettek pályázatok. Vasi Emma úgy látja, egyre hatékonyabb a EU-s források felhasználása. Számos jó példát sorolt fel a környékről, ilyenek a Komáromból Gúta, valamint Párkány irányába futó kerékpárutak, a martosi Rendezvényliget, illetve Izsa és AlmásKorábban az MKP, most pedig a Szövetség színeiben indul. Miért lehet jó, ha az ember párttagként indul a választáson? Sosem gondolkodtam azon, hogy kilépjek vagy függetlenként induljak. Ennek több oka is volt. Voltak olyan települések, ahol kicsi volt az alapszervezet, s ha néhányan kiléptek, utána nehezen tudtak működni. Amikor nálunk, Gútán megalakult a Híd, csak néhányan távoztak. A törzs, úgy 60-70 ember maradt az MKP-ban, összezárt és egy jó közösséget alkotott. Az úgynevezett pártmunkán kívül össze szoktunk járni, ősszel például családi napot szervezünk. A Szövetségen belül a csapat java a mai napig együtt maradt. Ézzel nem azt akarom mondani, hogy mindenben és tökéletesen egyetértek a jelenlegi országos pártvezetéssel. A gondokat láthatja mindenki, de nem akarok kritikát gyakorolni, ezt megteszik az emberek, nap mint nap olvashatjuk. Az én véleményem az, hogy ez most tisztulási folyamat, ki fogja forrni magát, mint a jó bor, s megtanuljuk: nekünk, magyaroknak közösen kell politizálnunk. Néhány független polgármester azt mondja, hogy ő nem függ senkitől - ilyen azonban szerintem nincs. Aki egy várost irányít, az nem lehet független, hiszen ezzel jár a képviselő-testület vezetése, a kapcsolat a hivatallal és sok minden más. A párthoz való tartozás előnyei között ott van, hogy fel tudom hívni a kelet-, a közép- vagy a nyugat-szlovákiai Szövetség-tag polgármestert, hogy tanácsot kérjek: hogy csináljátok, hogyan oldjátok meg? Kisegítjük egymást, van egyfajta közös fellépés. Ha gond van valahol például az út- vagy vasúthálózattal, az első dolog, amit meg tudunk lépni a Szövetségen belül, az az, hogy három napon belül találkozunk, és kiadunk egy nyilatkozatot. Nem azt mondom, hogy mindig elérjük a céljainkat, de rpeg tudunk jelenni, fel tudjuk hívni a figyelmet a problémára. A legtöbbször természetesen a függetlenek is csatlakoznak hozzánk, vagy néha ilyen polgármester indítja el a folyamatot. Ám azt ők is kijelentik, hogy jó, ha érzik maguk mögött az erőt. Én sem vagyok a vad pártpolitika híve, de az biztos, hogy megvannak a párttagság hozadékai. füzitő együttműködése a római kori emlékek bemutatása terén. A jövőben olyan tevékenységeket fognak támogatni, amelyek mind a hat Duna menti megyét érintik a környezet- és klímavédelem, vízgazdálkodás, turizmusfejlesztés terén. Utóbbi esetében a szlovák-magyar kapcsolatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: míg a Duna bal partján élők a Balatont, addig a másik oldalon lakók a Magas-Tátrát kereshetik fel ahelyett, hogy távolabbi vidékekre utaznának. Keszegh Béla ezzel kapcsolatban elmondta, nagyon örülne, ha az oktatásügybe folyósítanának több EU-s forrást: „Egy képzetten felnövekvő generáció szinte az összes problémára választ tudna adni: klímavódelemre, tudatos hulladékgazdálkodásra, közlekedésre, toleranciára, egymás megértésére és a kölcsönös tiszteletre. Azt látjuk, hogy akiben ez időben nem alakult ki, abban később már nagyon nehezen fog.” A két Komárom az EU-s csatlakozás
