Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-07 / 207. szám
14 KÖNYVESPOLC ■ 2022. SZEPTEMBER 7. www.ujszo.com Kísértethistória vagy tündérmese? A válasz: igen! Erin A. Craig regénye, a Só és bánat háza a közelmúltban jelent meg magyarul a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában, egy újabb izgalmas retellinget kínálva az olvasóknak. Az ifjúsági fantasy A széttáncolt cipellők meséjére épül, közvetlenül a Grimm-testvérek változatához visszanyúlva. r> A tizenkét hercegnő minden reggelre rongyossá nyűtt cipőinek rejtélyéről szóló történetből az írónő egy idáig teljesen ismeretlen világot kreál, tele sajátos kultúrájú népekkel és királyságokkal, ahol bármikor álruhás istenek és félistenek járhatnak közöttünk. Az olvasó azonban jobb ha felkészül arra, hogy a pompás bálokat ígérő könyv több egy kedves tündérmesénél. A regény a Salann-szigeteken játszódik, ahol a Pontuszt, a tengeristent imádó „só népének” királyi családján különös átok ül. A király feleségének évekkel ezelőtti halála után nem maradtak abba a családot érintő folyamatos halálesetek, tizenkét lánya közül a történet elején már csak nyolc van életben. Főszereplőnk, Annaleigh viszont nem hisz a mindenki által emlegetett átokban, elhatározza, hogy kideríti, ki vagy mi áll a családját érintő tragédiák mögött. A lány tehát nyomozásba kezd, míg testál gyönyörű leírások, metaforák, hasonlatok egyensúlyt teremtenek az ijesztő és a varázslatos között. vérei inkább felednének, elegük van ugyanis az évek óta tartó, folyamatos gyászidőszakból. A fekete ruháikat ismét színesekre cserélik, és nem hajlandóak a továbbiakban még több ünnepélyt elhalasztani. Annaleigh először furcsállja döntésüket, végül azonban belátja, hogy az élet nem állhat meg. Mintha a sors is azt szeremé, hogy végre szórakozzanak egyet, felfedeznek egy titkos ajtót, amin belépve minden éjszaka pompásabbnál pompásabb bálokon találják magukat. Annaleigh is csatlakozik testvérei titkos éjszakai kiruccanásaihoz, felejteni viszont semmiképpen sem hajlandó. Továbbra sem hagyja nyugodni a családját fenyegető átok titka, úgy érzi azonban, hogy minél mélyebbre ássa magát az ügyben, annál távolabb kerül annak kulcsától. A régóta nem tapasztalt, felhődén szórakozást jelentő bálok is egyre különösebbé válnak, így hősnőnk már nem csupán megmaradt testvérei épségéért aggódik, hanem saját mentális állapota is aggasztani kezdi. Olyan kísérteties dolgokat lát és tapasztal ugyanis, amelyeket senki más nem érzékel körülötte. A tündérmese helyett egyre inkább egy kísértethistória képe kezd körvonalazódni a szemünk előtt, azonban a romantikus regénybe illő kedves pillanatok a továbbiakban sem szorulnak ki a regényből. A könyv nyelve ráadásul meglehetősen lírai, aminek köszönhetően a gyönyörű leírások, metaforák, hasonlatok jórészt kompenzálnak egy-egy vérfagyasztó jelenet elolvasása után, egyensúlyt teremtve az ijesztő és a varázslatos között. Az egyensúlyt a könyv más értelemben is megtalálja. A klasszikus történetek újramondásának sokféle buktatója lehet: olykor túlságosan is hasonlítanak az eredeti történetre, és nem hoznak semmi újdonságot, vagy ellenkezőleg, annyira messze kerülnek az ihlet forrásától, hogy az olvasó nem leli meg a kapcsolatot. A Só és bánat háza viszont megtalálja az arany középutat. A Grimm-meséből kulcselemek köré új világot épít, a karakterek, a cselekmény fő vonala pedig egy új történetbe vezet minket. Figyelemre méltó teljesítmény a szerzőtől, hogy képes volt egy egyedi, komplex és részletgazdag világot felépíteni, noha a mű nem egy könyvsorozat része. A varázslatos lényekkel tárlaton fántasyközegben fontos hangsúlyi kapnak az emberi, azon belül is főként a családi kapcsolatok. Annaleigh mindennél jobban félti és szereti testvéreit, apját és mostohaanyját, annak ellenére is, hogy tisztában van jellembeli hibáikkal, és olykor fájdalmasan érintik a bántó szavak. Személyes küldetésének érzi megvédeni szeretteit, még saját biztonságának és nyugalmának a feláldozása árán is. A karakterek bemutatása és az egymáshoz fűződő viszonyaik szövete arra is alkalmas, hogy ezt a hol rém-, hol tündérmeseszerű világot valamelyest mégis valóságossá, átélhetővé teszi. Ráadásképpen a szereplők színes jellemének köszönhetően az olvasó soha nem lehet biztos abban, mi fog legközelebb történni, a megbízhatadan karakterek ugyanis bárhol, a barátok, de még a családtagok közt is megbújhatnak. A sötétben rejtőző ismereden gonosz, a borzongató légkör, a főszereplő előtt fel-felbukkanó kísérteties képek már-már Stephen Kinget idézik, míg a következő pillanatban egy ruhákkal, bálokkal, csevejekkel tarkított Jane Austen-műben találjuk magunkat. Ez a két világ azonban tökéletesen megfér egymás mellett, keverékük pedig egy édesen sós történetet teremt. Ilyen a Só és bánat háza. Fekete Magdolna Erin A. Craig: Só és bánat háza Könyvmolyképző Kiadó, 2022 448 oldal Idebent minden otthonos Ugyanaz a város, mégsem ugyanaz a világ. Egymás mellett létezünk benne, de más és más valóságokban. Veres Attila, a horror és a weird irodalom magyar mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a komédia iszonyat - a valóság pedig csak hit kérdése. A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem találmiísíe HElYRfÚlíTÍSI juk, akkor eltűnünk a semmiben. A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A történetek azonban rólunk szólnak és az országról, amelyben élünk - vagy sokszor csak létezünk. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között. A valóság helyreállítása hónap végén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra időzítve jelenik meg. Veres Attila: A valóság helyreállítása Agave Könyvek, 2022 416 oldal A Pozsonyban született, magyar felmenőkkel is rendelkező, 1968- tól Svájcban élő, németül író Irena Breznának mindeddig tíz könyve jelent meg, melyek nívós díjakat gyűjtöttek be. Magyarul két regénye olvasható. 2018-ban az Anima Társaság gondozásában látott napvilágot a Hálátlan idegen, amely Csehszlovákia 1968- as szovjet megszállását, valamint az azt követő emigrációt és az új hazába való beilleszkedés viszontagságait mutatja be. Most a Womanpress Kiadó Vályi Horváth Erika fordításában adta ki szintén életrajzi ihletésű, Minden világok legjobbika című regényét. A könyv ismételten a szocialista Csehszlovákiába kalauzolja az olvasókat. Elbeszélője egy tizenéves kislány, Janka, aki saját gyermeki tapasztalatain keresztül meséli el családja történetét, a megélt hétköznapokat és a számára magától értetődő, mégis aggasztó eseményeket. Nem kérdőjelezi meg a környezetében tapasztalt ellentmondásokat, a felnőttek óvatosságát és idegesen elsuttogott szavait. A korábban ügyvédként dolgozó édesapja meghurcolását sem, akit burzsoá múltja miatt hídépítésre kényszerítenek - a fiatal lány természetesnek veszi, hogy csupán kétkezi munkát végezve válhat igazi proletárrá. Szeretett édesanyja elvesztése azonban mély nyomot hagy benne: az asszony egy nap nem tér haza, nyugatra való disszidálás terve miatt börtönbe kerül. Janka így magára marad bátyjával és nagyszüleivel. Brezná feltárja a kelet-európai szocializmus különös és abszurd világát, anélkül, hogy megnevezné az országokat, a nyelveket, a politikusokat és a rendszereket. Fanyar humora és éles szarkazmusa a leginkább abban nyilvánul meg, hogy Janka tényként kezeli a folyamatosan sulykolt dogmákát és bizarr helyzeteket: ,*A határunktól nyugatra fekvő területeket »kintnek« hívják. Kint igazságtalanság, szegénység, káosz uralkodik, minden, aminek nincs helye belül. Idebent hangulatos, otthonos minden. Megtörténhet, hogy az itteni ember, ha kimegy kintre, megörül attól a megtébolyult huzattól, és nem tér vissza. ” A gyermeki hang lehetővé teszi, hogy az elbeszélő eltávolodjon a- és bizarr kor borzalmaitól és megpróbáltatásaitól, közben mégis emberi közelségbe hozza ezeket. Janka elbeszélése csapongó, egyik gondolat követi a másikat, ahogy elmeséli és közben értelmezni is próbálja az eseményeket. A laza cselekmény epizódszerűen egymásba fűződő anekdotákból áll össze. A Minden világok legjobbika több szereplőt vonultat fel, ám a legfontosabb közülük a nagymamaédesanya-lánygyermek hármasa: három generáció, három életszemlélet és három megélt sors egybefonódása. Janka elbeszélésében nagyanyjának és börtönben raboskodó anyjának az alakja, egymással való kapcsolatuk, a lányra való befolyásuk, a nőiség és a női lét általuk képviselt terhe állandó tényezőként van jelen. Az anyafigura, illetve ennek hiánya mintegy kulcsfontosságú eleme a .magára maradt kislány életének, és annak, hogyan értelmezi maga körül a szűk keretek közé szorult, szabályokkal és elhallgatott igazságokkal teli világot. Irena Brezná élétrajzi ihletésű könyve őszintén és fanyar iróniával meséli el egy bizarr korszak bizarr viszontagságait egy serdülő lány szemszögéből, különös értelmezésekkel tárva fel az átélt eseményeket. Hernádi Henriett Irena Brezná: Minden világok legjobbika Womanpress Kiadó, 2022 202 oldal DP220019 AJANLO VERES ATTILA A mellékletet szerkesztette: Lakatos Krisztina. E-maíl: ujszo@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS, s.r.o., Új Szó - Könyvespolc, P.O.BOX 222, 830 00 Bratislava 3. IKNMtíll I V- Í \ . jjj
