Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-07 / 207. szám

2 I KÖZÉLET 2022. szeptember 7. | www.ujszo.corr Caputová kezében a miniszterek sorsa Zuzana Caputová államfő eddig nem tudta elfogadni az SaS-es miniszterek lemondását, Görögország hivatalos lá­togatásáról ugyanis csak ma tér vissza (TASR-felvétel) CZÍMER GÁBOR Pozsony Az SaS-es miniszte­rek lemondása ellenére várha­tóan csak jövő héten tudhatjuk meg teljes bizonyossággal, kik lépnek a helyükre. Az immáron hárompárti koalíció szakem­bereket szeretne a szabadon maradt tárcák élére állítani. Ahogy arról beszámoltunk, hétfőn benyújtotta lemondását Mária Kolí­­ková igazságügyi és Branislav Gröh­­ling oktatási miniszter, valamint Ivan Korcok külügyi tárcavezető is távozik posztjáról. Az SaS elnöke, Richard Sulik gazdasági miniszter még múlt héten lemondott. A négy­párti koalíció lényegében szétesett, kisebbségi kormányzás következik. Nehézkes lemondás A lemondásukat benyújtó SaS-es tárcavezetők azonban nem távozhat­nak a tisztségükből azonnal, ugyanis a köztársasági elnök Zuzana Capu­tová csak ma, szerdán tér haza kül­földi szolgálati útjáról. Az államfő csak ezt követően fogadhatja el hi­vatalosan a lemondásokat. így el­képzelhető, hogy Kolíková, Gröh­­ling, Korcok, valamint Sulik még részt vesz a ma tíz órakor kezdő­dő kormányülésen. Az alkotmány ugyanis nem ismeri a „távozóban lévő miniszter” fogalmát, így jogi­lag az államfő döntéséig mindhár­man a tisztségükben maradnak. A lemondások elfogadásakor az elnök az új minisztereket is kinevezi, vagy a kormány valamely más tagjára ru­házza az adott tárca vezetését. Erre a Pellegrini-kormány idején volt példa, amikor 2020 januárjában néhány hó­napra Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter vette át Sólymos Lászlótól (Híd) a környezetvédelmi tárca irá­nyítását, miután az utóbbi egy ren­dőrségi incidensbe keveredett. Ca­putová egyébként nem lát problémát abban, hogy a négy SaS-es minisz­ter lemondását elfogadja, de egyben várja, hogy mihamarabb bemutassák neki az új tárcavezetők nevét. Az új miniszterek kinevezése azonban nem lesz egyszerű folyamat, hiszen a miniszterelnöknek, Éduard Hegernek (OEaNO) kell a neveket az államfő elé terjesztenie, miköz­ben a kormányfőnek, a Denník N in­formációi szerint, csütörtökön vagy pénteken szolgálati ügyben Olasz­országba kell utaznia. Ä jelöltekről online vagy telefonon is konzultál­hatnak. Heger korábban arról beszélt, a szabadon maradt tárcák vezetőinek nevét még a héten bemutatja. Az ál­lamfő pedig jelezte, a kinevezés nem automatikus, hiszen a döntése előtt minden jelölt alkalmasságát fonto­lóra veszi, de ezzel együtt is miha­marabb be szeretné iktatni az új mi­nisztereket. Akkor léphet fel egyfajta alkotmányos probléma, ha valamely jelöltet nem tartja alkalmasnak és nem nevezi ki, hiszen ekkor a le­mondását benyújtó SaS-es minisz­ter az akarata ellenére a hivatalában maradhat. Mindezzel együtt is arra lehet számítani, hogy a nyilvánosság teljes bizonyossággal csak jövő héten tudja meg, ki vezeti tovább az igaz­ságügyi, az oktatási, a gazdasági és a külügyi tárcát. Ajelöltek Az immáron csak az OEaNO-ból, a Sme rodinából és a gyakorlatilag szétesett Za l’udíból álló hárompár­ti koalíció politikusai az elmúlt na­pokban nagyon ügyeltek arra, kétsé­get kizáróan egyetlen, az SaS távo­zása után üresen maradt miniszteri posztra jelölt személy nevét se erő­sítsék meg. A koalíciós pártok ve­zető képviselői arról beszéltek, nem pártjelölteket, parlamenti képviselő­ket, hanem szakembereket szeret­nének a négy minisztérium élére állítani. Az Új Szóhoz is eljutottak a po­tenciális miniszterek személyéről szóló részleges információk, illetve a szlovák sajtóban is megjelent több név. A Denník N azt írja, a külügy­miniszteri posztra Rastislav Kádert, Szlovákia prágai nagykövetét jelöl­nék, aki ezt nem tagadta, de nem is erősítette meg. Kácer harminc éve dolgozik diplomataként, világos euroatlanti elköteleződése van, ko­rábban budapesti nagykövet is volt, nyilvánosan és élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is. Ahogy arról pedig mi is beszámol­tunk, ha nem sikerül diplomatát ál­lítani a külügyminisztérium élére, akkor a jelenlegi védelmi miniszter, Jaroslav Nad’ (OEaNO) veheti azt át, míg a védelmi minisztériumot a jelenlegi államtitkár, Marian Majer vezetné tovább. A küszöbön álló energetikai vál­ság szempontjából kulcsfontosságú gazdasági tárca vezető tisztségére Karel Hirman energetikai szakértő lehet ajelölt, aki szintén kritikus az Orbán-rendszerrel szemben. A lap szerint az oktatási tárca vezetésével kapcsolatban Dániel Bútora neve merült fel, aki többek közt csúcsme­nedzserek oktatásával foglalkozott. Az is elképzelhető azonban, hogy a OEaNO parlamenti képviselője, az ultrakonzervatív Richard Vasecka, a törvényhozás oktatási bizottságának elnöke venné át a minisztériumot. Az igazságügyi miniszteri tisztség­gel kapcsolatban Eduard Burdának, a Comenius Egyetem Jogi Kara dé­kánjának és Eudovít Bradác egykori bírónak a neve merült fel. Az SaS- es minisztériumokból távozó állam­titkárok pozícióit a megmaradt kor­mánypártok azonban már politikai jelöltekkel töltenék fel. Bizalom és biznisz Ha az államfő végül kinevezi az új minisztereket, nem szükséges, hogy a parlament újra bizalmat sza­vazzon a kormánynak. Heger nem is fogja ezt kezdeményezni. „Úgy gondolom, most nem állhatunk ki a parlament elé, hiszen tudjuk, hogy 70 kormánypárti képviselőnk van. Ilyen helyzetben bizalmi szavazás helyett akár rögtön benyújthatnám a lemondásomat is” - mondta a kor­mányfő keddi sajtótájékoztatóján arra utalva, hogy az SaS ellenzék­be vonulásával a 150 fős parlament­ben a kabinetnek nincs meg a biztos többsége. Sulíkék már jelezték, be fognak nyújtani bizonyos javasla­tokat a törvényhozás elé, amelye­ket ha a megmaradt hármas koalí­ció képviselői támogatnak, akkor az SaS is hajlandó megszavazni egyes kormányintézkedéseket. Azt is kije­lentették azonban, hogy Igor Mato­­vié pénzügyminiszter menesztését is megszavazzák, ha ez terítékre ke­rül. A szintén ellenzéki Smer veze­tője, Robert Fico pedig azonnal fel is ajánlotta, hogy ők is támogatják a Matovié leváltásáról szóló esetíeges indítványt, ha cserébe az SaS se­gít nekik az előrehozott parlamenti választás elérésében. Fico szerint ugyanis csak egy ilyen üzlet kere­tében szavazzák meg a pénzügymi­niszter menesztését, hiszen ha nem kérnének érte semmit, akkor sze­rinte az SaS Matovic távozása után visszaülne a kormányba. A koalíciós pártok közül a Boris Kollár vezette Sme rodina pedig fel­tételeket támasztott, amelyek teljesü­lése esetén hajlandóak a kormányban maradni. Kollár a végrehajtási am­nesztia bevezetését, a turizmus tá­mogatását és az energetikai helyzet megoldását nevezte meg. A tegna­pi sajtótájékoztatóján azonban nem pontosította, hogyan akarják bizto­sítani, hogy a kormány intézkedéseit a parlamentben a képviselők többsé­ge támogassa. A biztos többséghez ugyanis a koalíciónak 6 mandátuma hiányzik. „Nem szívesen lennék egy olyan kormányban, amely az ESNS vagy a Republika gatyamadzagján lóg” - jelentette ki a Sme rodina el­nöke, és hozzátette, ha az ellenzék leblokkolja a parlament működését, akkor szerinte előrehozott választást kell tartani. Ezen túl nem lát problé­mát abban, hogy a kormányból távo­zott SaS képviselői a továbbiakban is megtartsák vezető tisztségeiket a parlamenti bizottságokban. Rendkívül meleg volt az idei nyár Pozsony, Az ország több me­teorológiai állomásán is rendkí­vül magas átlaghőmérsékleteket mértek idén nyáron. Még a dél­nyugati és nyugati területeken levő meteorológiai állomásokon mért értékek is megközelítették a rekordokat - közölte a Szlo­vák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ). Pozsonyban, a Koliba városrészben a levegő átlaghő­mérséklete elérte a 22,2 Celsi­­us-fokot. Ettől melegebb 1951 óta csak 2003-ban, 2015-ben és 2019-ben volt. Ógyallán 23,1 Celsius-fok volt az átlaghőmér­séklet, ugyanannyi, mint 2003 nyarán, és éppen csak elmaradt a 2019-es, 23,2 fokos rekordtól. Nyitrán a 2022-es nyár volt a legmelegebb 1961 óta. A levegő átlaghőmérséklete idén nyáron 22,8 Celsius-fok volt, ami 0,1 százalékkal magasabb, mint az előző legmelegebb nyáron mért érték. (TASR) Milliók jutnak házfelújításra A rendelkezésre álló összegből mintegy 30 ezer családi ház felújítását sze­retnék elősegíteni (TASR-felvétel) A 30 millió eurós támoga­tásból 15 millió eurót olyan családok energiahatékony­sági fejlesztóseire szánják, akik nehéz anyagi ós szociális helyzetben élnek. Jóka. Olyan családokról van szó, amelyeknek négy vagy több 18 év alatti gyermekük van állandó lak­címmel bejelentve az adott házba, vagy akiknek súlyos fogyatékos­sággal élő gyermekük van. „Ebből a szempontból ez egy ökoszociális projekt” - jegyezte meg Igor Mato­vic pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy ennél a felhívásnál a költsé­gek 95 százalékára nyújtanak tá­mogatást, egy házra legfeljebb 18 ezer eurót. A nem szociális projekt esetében a költségek legfeljebb 60 százalé­kát állják. A környezetvédelmi mi­niszter hozzátette, hogy „személyre szabott” lakásfelújítási projekteket kínálnak. Ezek közé tartozik pél­dául a szigetelés, az ablakok, ajtók vagy a tetőszigetelés cseréje. A cél legalább 30%-os energiamegtakarí­tás elérése. Budaj szerint a 30 szá­zalékos megtakarításra legfeljebb 14 ezer eurót nyújtanak, a 60 szá­zalék feletti energiamegtakarításra pedig maximum 19 ezer eurót. „A támogatást minden olyan családi házra igénybe lehet venni, amely Szlovákia területén találha­tó, 2013. január 1-je előtt adták ki rá a használatbavételi engedélyt, a tulajdoni lapon családi házként van bejegyezve, és kizárólag lakáscélra használják, pontosabban az alapte­rület kevesebb mint 10%-át hasz­nálják üzleti célra” - sorolja a leg­fontosabb feltételeket Michal Maco, a Szlovák Környezetvédelmi Ügy­nökség vezérigazgatója. A támoga­tás iránt érdeklődők a részletekről a www.obnovdom.sk honlapon tá­jékozódhatnak. (mi, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents