Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-07 / 207. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 7. KÖZÉLET I 3 Lerövidítenék a választási időszakot Az alkotmánymódosító törvény elfogadásához legalább 90 szavazatra lesz szükség a Ficóék immár másodszor próbálkoznak az előrehozott választásról szóló népszavazással. Az első kísérletük az Alkotmánybíróság előtt kötött ki, amely kimondta, hogy a népszavazási kérdés nincs összhangban az alkotmány jelenlegi formájával. (TASR-felvétel) NAGY ROLAND Pozsony. A parlament soron következő ülésén a képviselőknek dönteniük kellene a Sme rodina alkotmánymódosító javaslatáról, amelynek értelmében népszavazással vagy akár parlamenti szavazással is le lehetne rövidíteni a választási időszakot. Kérdéses azonban, hogy Boris Kollárék találnak-e a parlamentben elegendő támogatót a törvény elfogadásához, sok múlik majd az OLaNO és az SaS hozzáállásán. Ondrej Dostál (SaS) igazságügyi államtitkár lapuknak azt mondta, csak a törvény egyik részével ért egyet. A választási időszak lerövidítéséről csaknem azóta zajlik a vita, hogy az új kormány a 2020-as parlamenti választás után - akkor még Igor Matovic vezetésével - hatalomra került. Robert Fico, a Smer elnöke már két évvel ezelőtt felvetette, hogy népszavazást szeretne kiírni az előrehozott választásról, és ehhez áz ellenzéki képviselők segítségét kérte. Az egykori miniszterelnök kezdeményezéséhez csatlakozott a Hlas, az SNS és egyéb kisebb, parlamenten kívüli párt is. 2021 májusára már több mint 585 ezer aláírást gyűjtöttek össze (a népszavazás kiírásához 350 ezerre van szükség), amelyeket aztán leadtak az elnöki palotában. A hatályos jogszabályok értelmében Zuzana Caputová államfőnek 30 napon belül ki kellett volna hirdetnie a referendumot, ő azonban úgy döntött, az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel jogi szempontból problémásnak ítélte meg a népszavazási kezdeményezésben feltett kérdéseket. Az Alkotmánybíróság tavaly júliusban igazat is adott az államfőnek, úgy ítélték meg, hogy a választási ciklus ilyen módon történő lerövidítése nincs összhangban a szlovák alkotmány jelenlegi formájával. Mészáros Lajos egykori alkotmánybíró akkoriban lapunknak elmondta, egyetértett a döntéssel, hiszen az alkotmány 81-es cikkelyében konkrétan meg vannak fogalmazva azok a módok, ahogyan egy megválasztott parlamenti képviselőnek lejárhat a mandátuma, a referendum pedig nincs ezek között. Ennek ellenére az ellenzék rendkívül élesen bírálta a köztársasági elnököt, és meglepő módon a koalíció sem állt ki mellette egységesen. Igor Matovic és Boris Kollár is sajnálatosnak nevezte az államfő lépéseit, és azt mondták, ők támogatnák a népszavazás kiírását. Caputová erre úgy reagált, ha már ilyen egyetértés van az ellenzék és a koalíció között, akkor van egy másik megoldás: a parlamentben el kell fogadni egy olyan alkotmánymódosító javaslatot, amelyben leszögezik, hogy a választási ciklust le lehet rövidíteni népszavazással vagy parlamenti szavazással. Ilyen esetben nem okozna számára problémát az említett referendum kiírása. Kollár meg is ígérte, hogy ha az ellenzék nem áll elő egy ilyen javaslattal, akkor ő maga fog, még akkor is, ha ezzel megsérti a koalíciós szerződést. Leváltási jog Úgy tűnik, hogy a házelnök megtartotta ezt az ígéretét, hiszen egy évvel később, a parlament hamarosan kezdődő ülésén már napirenden van a javaslat, amelyet pártja két képviselője, Milos Svrcek és Petra Hajselová terjesztett be. A dokumentumban gyakorlatilag az szerepel, amit Caputová is említett, vagyis a választási időszak referendummal vagy alkotmánytörvénnyel való megrövidítése. A javaslat értelmében ha a népszavazás sikeres lenne, akkor a parlament elnökének az eredményhirdetés után legkésőbb hét nappal be kellene jelentenie az előrehozott választás időpontját. Fontos még kiemelni, hogy bár a törvény csak 2023 januárjától lépne életbe, viszont már a mostani, 2020-tól tartó választási időszakra is vonatkozna, vagyis akár már jövőre is lehetne előrehozott választást tartani. A beterjesztők a javaslat indoklásában azzal érvelnek, hogy ha a választópolgároknak joguk van a képviselőik megválasztására, akkor kellene biztosítani a jogot a leváltásukra is. „A képviseleti demokrácia csak az adott választási időszak leteltével biztosítja ezt a lehetőséget. Az így megválasztott képviselők ezt követően átveszik az irányítást és a döntéshozataljogát az adott intézményrendszerben, a polgárok pedig konkrét eszközök nélkül maradnak a választott képviselők leváltását illetően, ha azok nem a korábbi ígéreteikkel összhangban teljesítik a mandátumukat” - olvasható a dokumentumban. A Sme rodina képviselői megjegyzik, az Európa Tanács tagországai közül Liechtensteinben és Lettországban is létezik ilyen jogi intézmény. Lesz-e elég szavazat? Az alkotmánymódosító törvény elfogadásához legalább 90 szavazatra van szükség a parlamentben, és az aktuális kormányválság miatt nehéz kiszámítani, hogy a koalíciónak végül hány támogatója marad. Még az a ritka helyzet is előfordulhat, hogy a Sme rodina javaslatát több ellenzéki képviselő fogja támogatni, mint ahány kormánypárti. Ami Kollárék frakcióját illeti, szinte biztos, hogy az összes képviselő támogatni fogja a módosítást, ami újonnan már 20 szavazatot jelent, hiszen a múlt héten csatlakozott hozzájuk Romana Tabák, Ján Kroslák és Jozef Simko is. Robert Fico, a Smer elnöke szintén előre jelezte, hogy a teljes frakció beáll a javaslat mögé, ami további 27 voksot jelent. Az egykori kormányfő ugyanakkor azt is megjegyezte, nem hisz abban, hogy Kollár szándékai őszinték. „Én ugyan nem hiszek neki, de rendben. És ki fog még mellette szavazni az ellenzéken kívül?” - tette fel a kérdést Fico, hozzátéve, szerinte ez csak egy játék a Sme rodina részéről, ami biztosan nem fog sikerrel végződni. O továbbra is abban bízik, hogy a népszavazással lehet elérni az előrehozott választást. A Smer vezetője egyébként az első sikertelen próbálkozás után újra aláírásgyűjtésbe kezdett, ezúttal kissé megváltoztatott kérdésekkel. A második petíciós akcióban már a szélsőjobboldali Republika párt is segédkezett, Fico pedig nyilvánosan is köszönetét mondott Milan Uhrík pártelnöknek, aki korábban még az ESNS színeiben politizált. Az exkormányfő nemrégiben bejelentette, hogy az aláírásgyűjtés lezárult, és újabb 406 ezer aláírást adtak le az elnöki palotában. Hogy Caputová ezúttal hogy jár el, az a következő napokban fog kiderülni. Bizonytalan függetlenek Peter Pellegrini, a Hlas elnöke szintén pártja támogatásáról biztosította a Sme rodinát, ami további 11 szavazatot jelent. A Republikát jelenleg 5-en képviselik a törvényhozásban, és bár egyelőre nyíltan nem mondták ki, de a népszavazási kezdeményezésben való segédkezésből arra lehet következtetni, hogy ők is megszavaznák az alkotmány módosítását. Ez összesen 63 szavazatot jelent. A Republikán kívül jelenleg több olyan szélsőjobboldalinak mondható csoportosulás van, amelyeknél egyelőre nem lehet kiszámítani, hogyan viszonyulnak majd a javaslathoz. Mindenképpen meg kell említeni a Marian Kotleba-féle ESNS-t, amelynek a pártelnök elítélése után technikailag megszűnt a frakciója, hiszen a helyére érkező Slavéna Vorobelová végül nem ült be a fasiszták közé. Az egykori ESNS-frakció így jelenleg 7 képviselőből áll. A másik csoportosulást Tomás Taraba, Filip Kuffa és Stefan Kuffa alkotja. Mindhárman az ESNS listáján kerültek a törvényhozásba, de nem sokkal később elhagyták a frakciót, jelenleg mindannyian a Zivot nevű pártot képviselik. Korábban egy lapon emlegették velük Ján Podmanickyt is, aki a parlamentbe kerülése után nem sokkal elhagyta a Smer frakcióját, idén júliusban azonban visszakapta a tagságát. A független képviselők közé tartoznak még azok is, akik valamilyen nézeteltérés miatt elhagyták, vagy ki lettek zárva a koalíciós pártok frakcióiból. Az OLaNO-hoz tartozott Martin Cepcek, Ján Micovsky és Katarina Hatraková, a Za l’udíf pedig Tomás Valásek és Miroslav Kollár erősítette. parlamentben Megosztott koalíció Az imént említett, 15 frakció nélküli képviselő szavazatával sem lenne meg az alkotmánymódosításhoz szükséges 90 szavazat, így tulajdonképpen Kollárnak a koalíciós partnereire is szüksége lesz. A legnagyobb kérdés, milyen utat választ majd az OCaNO frakciója, amelyet jelenleg 47 képviselő alkot. Az utóbbi időben a Sme rodina és az OCaNO között szoros volt az együtt; működés, ugyanakkor Milan Vetrák (OCaNO), az alkotmányjogi bizottság elnöke nemrégiben azt mondta, a párt programja értelmében nem kellene egy ilyen javaslatot támogatniuk, ő személy szerint nem is tartja ezt jó ötletnek. „De mivel egy nagyon bizonytalan politikai helyzetbe kerültünk, ezért a javaslatról biztosan lesznek még tárgyalások” -jegyezte meg Vetrák néhány nappal ezelőtt. Felkerestük az OCaNO sajtóosztályát, és rákérdeztünk, tárgyaltak-e az alkotmánymódosításról, de a megkeresésünkre nem ér- i kezett válasz. A szavazás során szintén nagyon fontos lehet az SaS álláspontja, i amely hétfőn kilépett a kormányból, így technikailag már az ellenzékhez tartozik, viszont Richard Sulik pártelnök szerint minden értelmes javaslatot támogatni fognak, amely a koalíció soraiból érkezik. Az SaS frakciója jelenleg 20 főből áll, mivel azonban Mária Kolíková igazságügyi miniszter lemondott, ezért feltehetően visszatér a parlamentbe, így pedig a Za l’udí képviselőnőjét, Alexandra Pivkovát kiüti a törvényhozásból, aki anno még a tárcavezető helyére ült be. Ezzel az SaS-nek 21, a Za l’udínak pedig mindössze 3 képviselője marad. Az SaS álláspontjával kapcsolatban felkerestük Ondrej Dostált, az igazságügyi tárca államtitkárát, aki lapunknak elmondta, az SaS-eü belül még nem egyeztettek a kérdésről, ezért nem is tudja közölni a pártja álláspontját, pusztán a saját véleményét. „A választási időszak alkotmánytörvénnyel, vagy egyéb parlamenti szavazással való lerövidítését racionális megoldásnak tartom egy olyan helyzetben, amikor a plénumban már nincs meg a többség a kormány megfelelő működéséhez. A népszavazással való lerövidítést viszont ezzel ellentétben egy felelőtlen, populista intézkedésnek tartom, amely nem illik a parlamentáris demokrácia rendszerébe, és semmiképpen sem szabadna az alkotmány részéve válnia” - közölte Dostál. A Za l’udí frakciójának - amely technikailag nem létezik - az álláspontja is kérdéses, de Juraj Seliga, a párt képviselője korábban elutasítóan nyilatkozott a témáról. Nyitott kérdések A koalíció parlamenti többsége a kormányválság miatt veszélybe került, vagyis pontosan az a forgatókönyv állt elő, amely esetében Dostál hasznosnak tartaná a választási időszak lerövidítését. A következő hetek legnagyobb kérdése az lesz, hogy a kisebbségi kormányzás mennyire lesz működőképes, de például Jaroslav Nad’ (OCaNO) védelmi miniszter is azt mondta, hogy egyre inkább valószínű az előrehozott választás. Az is kérdéses, hogy Kollárék hajlandóak-e lennének módosítani a javaslatukon, és az SaS támogatásáéért cserébe lemondanak-e a népszavazási opcióról. Ondrej Dostál támogatná, ha a választási időszak lerövidítéséről szavazhatna a parlament, viszont az ezzel kapcsolatos népszavazást egy felelőtlen, populista intézkedésnek tartja (TASR-felvétel)
