Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-05 / 205. szám

www.ujszo.com

Egészség ■ 2022. szeptember 5.

GYÓGYHÍREK 11

A 10 legismertebb mítosz és tény az élelmiszerekről

Az új táplálkozási irányzatok néha különféle „garantált” tanácsokat és információkat hoznak magukkal, amelyek egyes élelmiszereket elvetnek, másokat pedig dicsérnek. Mit kell elhinnünk, és mely állításokat cáfolták meg a szakértők?

MÍTOSZ: A cukor diabéteszt okoz.

TÉNY: Először is meg kell különböztetni a cukorbetegség két típusát. Az 1-es típusú az esetek többségében autoimmun betegség, mely során az immunrendszer a hasnyálmirigyben található inzulintermelő béta-sejteket támadja és semmisíti meg. Ennek hatására a hasnyálmirigy egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés inzulint termel. Az inzulin felelős az izmok és más sejtek energiafelhasználásáért. A cukorbetegség 2-es típusa akkor fordul elő, amikor a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani a hasnyálmirigy által termelt inzulint. Ez a típus elterjedtebb. A túlsúlyos vagy elhízott emberek fokozottan hajlamosak a 2-es típusú cukorbetegségre. A cukor- és szénhidrátfogyasztás azonban nem hajlamosít egyik diabétesztípusra sem. A cukorbetegeknek figyelniük kell a teljes szénhidrátbevitelre, nemcsak a finomítottcukor-, hanem a só-, zsír- és alkoholfogyasztásra is.

MÍTOSZ: Minden zsiradék káros, mert elhízunk tőle.

TÉNY: Az egészséges (és a diétás) étrendnek tartalmaznia kell zsírokat. Egyes vitaminok zsírban oldódnak. A táplálékkal bevitt mennyiségük nem csökkenhet a teljes energiabevitel 20%-a, azaz napi 45 g alá. A negatív hatású zsírok közé tartoznak különösen a transzzsírsavakat tartalmazó zsírok (a különböző élelmiszerekben használt, részben megszilárdult zsírok). A kókusz-, a pálmaolaj, a sertészsír vagy a vaj sem tartozik a legegészségesebb zsírok közé, mivel magasabb a telített zsírsavtartalmuk, ezért fogyasztásukat korlátozni kell. A halzsírok (olajok) jót tesznek az egészségnek; a növényi zsírok közül elsősorban a repce- és az olívaolaj.

MÍTOSZ: A kókuszolaj az egyik legegészségesebb.

TÉNY: Bár a kókuszolaj a növényi zsírok közé tartozik, melyeknek többségben kellene lenniük étrendünkben, összetételében inka állati zsírokhoz hasonlít.

Szinte csak telített zsírsavakat tartalmaz, s ezek negatívan be folyásolhatják a vér koleszterinszintjét. A kókuszolaj pozitívuma a stabilitása főzés közben; ez azonban csak a finomított zsiradékra vonatkozik, ami nem gyakori a piacunkon. Gyakran találkozunk extraszűz kókuszolajjal, amely nem alkalmas főzésre.

MÍTOSZ: A tej elnyákosítja a szervezetet. Az emberi emésztőrendszer nem alkalmas más emlősök tejének megemésztésére.

TÉNY: Ez a nézet a hagyományos ájurvédikus orvoslásból származik. A hagyományos kínai orvoslás is a tejjel hozza összefüggésbe a nyákosodást. A nyáknak azonban semmi köze a tejfogyasztáshoz, és a mai napig egyeden tudományos tanulmány sem bizonyította ezt. Igaz, hogy a tej védőréteget (zsír és víz emulzióját) képez az emésztőrendszer nyálkahártyáján, de ez az emésztés során rövid időn belül alapvető tápanyagokra bomlik le. A múltban a tejnek ezt a tulajdonságát az emésztőrendszer gyulladásos betegségeinek kezelésére használták. Az ember olyan faj, melynek étrendje jelentősen eltér a többi emlősétől, és az egyetlen, melynek kicsinyei hosszú gondozást igényelnek. Az emberi faj a, szükséges kalciummennyiséget a tehéntejből veszi fel a legkönnyebben. Ha valaki nehezen emészti meg, az az egyén, nem pedig az emberi fáj rendellenessége.

tartósított es pasztőrözött tej eseteben nem fenyeget. Az automatákból származó nyers tej vásárlásakor ezért mindenképp szükséges a hőkezelés (forralás). Ellenkező esetben a fogyasztók olyan hasmenéses és bélbetegségeket kockáztatnak, mint a campylobacteriosis, a szalmonellózis és a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás.

MÍTOSZ: A tartós tej sok adalékanyagot tartalmaz. A friss egészségesebb, mint a tartós.

TÉNY: A tartós tejhez nem adnak adalékanyagokat. A tartósságot hőkezeléssel — az UHT (ultra hőkezelés) módszerrel -, majd a speciális csomagolással érik el, amely megakadályozza a fény és a levegő bejutását. A friss pasztőrözött tej előállításakor sem használnak tartósítószert. A rövidebb eltarthatósági idő csak az alacsonyabb kezelési hőmérsékletnek köszönhető. A friss és a tartós tej fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma alig különbözik. A hőkezeléssel a tápanyagok legfeljebb 10%-a vész el. A kezeleden (frissen fejt) tej kórokozókat tattal- ; -«sssMK A

MÍTOSZ: A barna pékáru egészségesebb, mint a fehér.

TÉNY: Ha barna kenyér alatt teljes kiőrlésűt értünk, az valóban egészségesebb, mint a fehér - több rostot, ásványi anyagot, vitamint (különösen B-vitaminokat) és polifenolt tartalmaz. A teljes kiőrlésű kenyér energiaértéke alacsonyabb, mint a fehér lisztből

mazhat, ami a

MÍTOSZ: A tejszínes joghurtban több a kalcium, mint a zsírszegényben.

TÉNY: A tej és a tejtermékek, így a joghurt is, fontos kalciumforrás, nélkülözhetetlen a csontképződéshez és más élettani funkciókhoz. A kalcium a tejfehérjékhez kötődik. Tehát minél magasabb a fehérjetartalom, annál magasabb a kalciumtartalom. A fogyasztók azonban néha tévesen azt hiszik: a kalciumtartalom arányos a zsírtartalommal. Ez klasszikus mítosz, és az ellenkezője igaz. Minél magasabb a joghurt zsírtartalma, annál kevesebb fehérjét és arányosan kevesebb kalciumot tartalmaz.

készült kenyéré. Ha a tészta barna, még nem jelenti azt, hogy teljes kiőrlésű. A sötét színt árpa vagy rozs pörkölésével, illetve kávé vagy karamell hozzáadásával lehet elérni. Jobb, ha elolvassa az összetevőket, amelyeket vagy a csomagoláson, vagy a katalógusban fel kell tüntetni.

MÍTOSZ: A gluténmentes pékárut kell előnyben részesíteni, mivel a glutén megtapad a belekben.

TÉNY: A glutén kiiktatása az étrendből nem nyújt kimutatható előnyöket az olyan egészséges ember számára, aki nem szenved cöliákiában vagy gluténallergiában. Az határozottan nem igaz, hogy a glutén a bélben ragad.

MÍTOSZ: Minden adalékanyag (E-számok) káros.

TÉNY: Az élelmiszerekhez általában különböző anyagokat adnak, hogy javítsák bizonyos tulajdonságaikat. Például az eltarthatósági idő meghosszabbítása, az állag, az íz javítása, a szín fokozása vagy visszaállítása (a gyártási folyamat után). A megfelelő számmal ellátott E-kód garantálja, hogy az így megjelölt anyagok esetében a vizsgált adalékanyag elfogadható napi bevitelét megállapították. Csak akkor áll fenn egészségügyi kockázat az ilyen élelmiszer fogyasztásakor, ha ezt az értéket túllépik. A gyártó köteles betartani a jogszabályokat, melyek pontosan meghatározzák egy adott adalékanyag megengedett maximális mennyiségét, de azt is, hogy mely élelmiszerekben, milyen kombinációban használható, és hol kell kerülni a használatát. A felhasznált adalékanyagokat mindig fel kell tüntetni az élelmiszer csomagolásán az összetételt leíró adatok között, a hatályos címkézési jogszabályoknak megfelelően. Fel kell tüntetni a felhasznált anyag nevét, adott esetben numerikus kódját (E-szám) és annak a kategóriának a nevét, amelybe az adalékanyag tartozik (pl. színezék, édesítőszer, tartósítószer, sűrítőanyag

stb.). Az E-kódot az EU olyan adalékanyagok esetében vezette be, amelyeket toxikológiai vizsgálatok alapján alaposan kiértékeltek, és amelyek a megengedett dózisok mellett biztonságosak a fogyasztók egészségére nézve.

MÍTOSZ: A hús tele van antibiotikumokkal és növekedési hormonokkal.

TÉNY: Antibiotikumok és hormonok hozzáadása a növekedés gyorsítása érdekében a tenyésztő szándékos szabályszegésének minősül. A tenyésztő egyáltalán nem adhat növekedési hormonokat az állatoknak, antibiotikumokat csak kezelés esetén - csak engedélyezetteket szabad használni. Köteles betartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt is, amely során tilos az így kezelt állatokat vágóhídra küldeni. A feltételek betartását az Állami Állategészségügyi Felügyelet felügyeli, amely a hús szennyezőanyag-tartalmának széles körű ellenőrzését is végzi, beleértve a gyógyszermaradványokat is.

Forrás: a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériuma, Szlovák Élelmiszeripari Kamara, Táplálkozástudományi Társaság