Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-05 / 205. szám

www.ujszo.com Egészség ■ 2022. szeptember 5. GYÓGYHÍREK 11 A 10 legismertebb mítosz és tény az élelmiszerekről Az új táplálkozási irányzatok néha külön­féle „garantált” tanácsokat és informá­ciókat hoznak magukkal, amelyek egyes élelmiszereket elvetnek, másokat pedig dicsérnek. Mit kell elhinnünk, és mely állításokat cáfolták meg a szakértők? MÍTOSZ: A cukor diabéteszt okoz. TÉNY: Először is meg kell külön­böztetni a cukorbetegség két típu­sát. Az 1-es típusú az esetek több­ségében autoimmun betegség, mely során az immunrendszer a hasnyálmirigyben található inzu­lintermelő béta-sejteket támadja és semmisíti meg. Ennek hatására a hasnyálmirigy egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés inzulint termel. Az inzulin felelős az izmok és más sejtek energiafelhasználásá­ért. A cukorbetegség 2-es típusa akkor fordul elő, amikor a szerve­zet nem képes megfelelően hasz­nosítani a hasnyálmirigy által ter­melt inzulint. Ez a típus elterjed­tebb. A túlsúlyos vagy elhízott emberek fokozottan hajlamosak a 2-es típusú cukorbetegségre. A cu­kor- és szénhidrátfogyasztás azon­ban nem hajlamosít egyik diabétesztípusra sem. A cukorbe­tegeknek figyelniük kell a teljes szénhidrátbevitelre, nemcsak a fi­­nomítottcukor-, hanem a só-, zsír- és alkoholfogyasztásra is. MÍTOSZ: Minden zsiradék ká­ros, mert elhízunk tőle. TÉNY: Az egészséges (és a diétás) étrendnek tartalmaznia kell zsíro­kat. Egyes vitaminok zsírban ol­dódnak. A táplálékkal bevitt mennyiségük nem csökkenhet a teljes energiabevitel 20%-a, azaz napi 45 g alá. A negatív hatású zsí­rok közé tartoznak különösen a transzzsírsavakat tartalmazó zsírok (a különböző élelmiszerekben használt, részben megszilárdult zsí­rok). A kókusz-, a pálmaolaj, a ser­tészsír vagy a vaj sem tartozik a leg­egészségesebb zsírok közé, mivel magasabb a telített zsírsavtartal­muk, ezért fogyasztásukat korlá­tozni kell. A halzsírok (olajok) jót tesznek az egészségnek; a növényi zsírok közül elsősorban a repce- és az olívaolaj. MÍTOSZ: A kókuszolaj az egyik legegészségesebb. TÉNY: Bár a kókuszolaj a növényi zsírok közé tartozik, melyeknek többségben kellene lenniük étren­dünkben, összetételében inka állati zsírokhoz hasonlít. Szinte csak telített zsír­savakat tartalmaz, s ezek negatívan be folyásolhatják a vér koleszterin­szintjét. A kó­kuszolaj pozi­tívuma a sta­bilitása főzés közben; ez azon­ban csak a finomí­tott zsiradékra vonat­kozik, ami nem gyakori a piacun­kon. Gyakran találkozunk extra­szűz kókuszolajjal, amely nem alkalmas főzésre. MÍTOSZ: A tej elnyákosítja a szervezetet. Az emberi emésztő­rendszer nem alkalmas más em­lősök tejének megemésztésére. TÉNY: Ez a nézet a hagyományos ájurvédikus orvoslásból származik. A hagyományos kínai orvoslás is a tejjel hozza összefüggésbe a nyáko­­sodást. A nyáknak azonban semmi köze a tejfogyasztáshoz, és a mai napig egyeden tudományos tanul­mány sem bizonyította ezt. Igaz, hogy a tej védőréteget (zsír és víz emulzióját) képez az emésztőrend­szer nyálkahártyáján, de ez az emésztés során rövid időn belül alapvető tápanyagokra bomlik le. A múltban a tejnek ezt a tulajdon­ságát az emésztőrendszer gyulladá­sos betegségeinek kezelésére hasz­nálták. Az ember olyan faj, mely­nek étrendje jelentősen eltér a töb­bi emlősétől, és az egyetlen, melynek kicsinyei hosszú gondo­zást igényelnek. Az emberi faj a, szükséges kalciummennyiséget a tehéntejből veszi fel a legkönnyeb­ben. Ha valaki nehezen emészti meg, az az egyén, nem pedig az emberi fáj rendellenessége. tartósított es pasztőrözött tej esete­ben nem fenyeget. Az automaták­ból származó nyers tej vásárlásakor ezért mindenképp szükséges a hő­kezelés (forralás). Ellenkező eset­ben a fogyasztók olyan hasmenéses és bélbetegségeket kockáztatnak, mint a campylobacteriosis, a szalmonellózis és a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás. MÍTOSZ: A tartós tej sok ada­lékanyagot tartalmaz. A friss egészségesebb, mint a tartós. TÉNY: A tartós tejhez nem adnak adalékanyagokat. A tartósságot hő­kezeléssel — az UHT (ultra hőkeze­lés) módszerrel -, majd a speciális csomagolással érik el, amely meg­akadályozza a fény és a levegő beju­tását. A friss pasztőrözött tej előál­lításakor sem használnak tartósító­szert. A rövidebb eltarthatósági idő csak az alacsonyabb kezelési hő­mérsékletnek köszönhető. A friss és a tartós tej fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalma alig külön­bözik. A hőkezeléssel a tápanyagok legfeljebb 10%-a vész el. A kezeleden (frissen fejt) tej kórokozókat tattal- ; -«sssMK A MÍTOSZ: A barna pékáru egész­ségesebb, mint a fehér. TÉNY: Ha barna kenyér alatt tel­jes kiőrlésűt értünk, az valóban egészségesebb, mint a fehér - több rostot, ásványi anyagot, vi­tamint (különösen B-vitamino­­kat) és polifenolt tartalmaz. A tel­jes kiőrlésű kenyér energiaértéke alacsonyabb, mint a fehér lisztből mazhat, ami a MÍTOSZ: A tejszínes joghurt­ban több a kalcium, mint a zsír­szegényben. TÉNY: A tej és a tejtermékek, így a joghurt is, fontos kalcium­­forrás, nélkülözhetetlen a csontképződéshez és más élettani funkciókhoz. A kal­cium a tejfehérjékhez kötő­dik. Tehát minél magasabb a fehérjetartalom, annál maga­sabb a kalciumtartalom. A fogyasztók azonban néha té­vesen azt hiszik: a kalcium­tartalom arányos a zsírtarta­lommal. Ez klasszikus mí­tosz, és az ellenkezője igaz. Minél magasabb a joghurt zsírtartalma, annál kevesebb fehérjét és arányosan keve­sebb kalciumot tartalmaz. készült kenyéré. Ha a tészta bar­na, még nem jelenti azt, hogy tel­jes kiőrlésű. A sötét színt árpa vagy rozs pörkölésével, illetve ká­vé vagy karamell hozzáadásával lehet elérni. Jobb, ha elolvassa az összetevőket, amelyeket vagy a csomagoláson, vagy a katalógus­ban fel kell tüntetni. MÍTOSZ: A gluténmentes pék­árut kell előnyben részesíteni, mivel a glutén megtapad a be­lekben. TÉNY: A glutén kiiktatása az ét­rendből nem nyújt kimutatható előnyöket az olyan egészséges em­ber számára, aki nem szenved cöliákiában vagy gluténallergiá­­ban. Az határozottan nem igaz, hogy a glutén a bélben ragad. MÍTOSZ: Minden adalékanyag (E-számok) káros. TÉNY: Az élelmiszerekhez általá­ban különböző anyagokat adnak, hogy javítsák bizonyos tulajdonsá­gaikat. Például az eltarthatósági idő meghosszabbítása, az állag, az íz ja­vítása, a szín fokozása vagy visszaál­lítása (a gyártási folyamat után). A megfelelő számmal ellátott E-kód garantálja, hogy az így megjelölt anyagok esetében a vizsgált adalék­anyag elfogadható napi bevitelét megállapították. Csak akkor áll fenn egészségügyi kockázat az ilyen élelmiszer fogyasztásakor, ha ezt az értéket túllépik. A gyártó köteles betartani a jogszabályokat, melyek pontosan meghatározzák egy adott adalékanyag megengedett maxi­mális mennyiségét, de azt is, hogy mely élelmiszerekben, milyen kombinációban használható, és hol kell kerülni a használatát. A fel­használt adalékanyagokat mindig fel kell tüntetni az élelmiszer cso­magolásán az összetételt leíró ada­tok között, a hatályos címkézési jogszabályoknak megfelelően. Fel kell tüntetni a felhasznált anyag nevét, adott esetben numerikus kódját (E-szám) és annak a kategó­riának a nevét, amelybe az adalék­anyag tartozik (pl. színezék, édesí­tőszer, tartósítószer, sűrítőanyag stb.). Az E-kódot az EU olyan ada­lékanyagok esetében vezette be, amelyeket toxikológiai vizsgálatok alapján alaposan kiértékeltek, és amelyek a megengedett dózisok mellett biztonságosak a fogyasztók egészségére nézve. MÍTOSZ: A hús tele van anti­biotikumokkal és növekedési hormonokkal. TÉNY: Antibiotikumok és hor­monok hozzáadása a növekedés gyorsítása érdekében a tenyésztő szándékos szabályszegésének mi­nősül. A tenyésztő egyáltalán nem adhat növekedési hormonokat az állatoknak, antibiotikumokat csak kezelés esetén - csak engedélyezet­teket szabad használni. Köteles be­tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt is, amely során tilos az így kezelt állatokat vágóhídra küldeni. A feltételek betartását az Állami Állategészségügyi Felügye­let felügyeli, amely a hús szennye­zőanyag-tartalmának széles körű ellenőrzését is végzi, beleértve a gyógyszermaradványokat is. Forrás: a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Minisztériuma, Szlovák Élelmiszeripari Kamara, Táplál­kozástudományi Társaság

Next

/
Thumbnails
Contents