Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-28 / 224. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 28. | www.ujszo.com Határzártól rettegnek az oroszok Nem bevonulók, hanem menekülők a Grúziába érkezett oroszok (TASR/AP) RÖVIDEN Öt év fegyház a kém Kovács Bélának Budapest. Jelentősen súlyosbította a Kovács Béla volt jobbikos európai parlamenti képviselőre másodfokon kiszabott büntetést a tegnap meghozott, jogerős ítéletében a Kúria, és öt év fegyházbüntetésre, valamint tíz év közügyektől való eltiltásra ítélte. A bíróság szerint az egykori EP-képviselő nemcsak előkészületeket tett az Európai Unió intézményei elleni kémkedésre, hanem meg is valósította azt, ezért bűnösnek mondták ki az unió intézményei elleni kémkedés és költségvetési csalás bűntettében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében is. A jelenleg Moszkvában élő, Oroszország javára kémkedő politikus nem volt jelen az Ítélethirdetésen. Szinte borítékolható, hogy Kovács nem vonul fegyházba, így várhatóan majd nemzetközi körözést kell kiadni ellene. (MH, Npsz) 700 ezer szavazót veszített a Fidesz Budapest. A Fidesz az idei választás után egy hónappal a szavazásra jogosultak 46%-ára, 3,7 millió választóra számíthatott. Május óta viszont sokan elfordultak a kormánypárttól, jelenleg 37% sorakozik fel mögötte, ez 3 millió támogatót jelent - derül ki a Závecz Research szeptember közepén végzett kutatásából. Másrészt a Fidesz visszaeséséből az ellenzék nem tudott profitálni, a párt nélküliek lettek jóval többen: 20-ról 26%-ra, félmillió fővel bővült a politikától távolságot tartók csoportja. Az Orbán-kormány válságkezelési lépései főleg az átlagosnál nehezebb körülmények között élők, az alacsonyabb társadalmi státuszúak ellenérzéseit váltották ki. Az ellenzék legerősebb pártja a Demokratikus Koalíció, 10%-os támogatottsággal. (Npsz, hvg) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Kijev. Tegnap befejeződött az Ukrajna négy megszállt régiójában tartott „népszavazás". Putyin orosz elnök pénteken bejelentheti a megszállt ukrán területek elcsatolását. Tömegek menekülnek a behívók elől, lezárhatják az orosz határokat. Megsokszorozódott a magánrepülőkön foglalható helyek iránti kereslet Moszkvában a mozgósítás óta. Mivel már arról is terjednek hírek Oroszországban, hogy esetleg le fogják zárni a határokat, aki teheti, igyekszik minél gyorsabban elmenekülni. A Guardian cikke szerint a magánrepülők utasai elsősorban Örményország, Törökország és Azerbajdzsán felé tartanak, ezekbe az országokba az oroszok vízum nélkül léphetnek be. Egy-egy jegyért 20-25 ezer fontot fizetnek, egy teljes 8 személyes gépet elképesztő összegért, 80-140 ezer fontért lehet kibérelni. Egy magánrepülőkkel foglalkozó társaság igazgatója azt mondta a lapnak: korábban napi 50 megkeresést kaptak, most ötezret. Több tíz kilométeres sorok gyűrűznek a grúz, kazah és mongol szárazföldi határon, amelyeket még vízummentesen léphetnek át az oroszok. De változatlanul tömegek várakoznak a finn határátkelőkön is. Csaknem 17 ezer orosz állampolgár lépte át Finnország határát a hétvégén, ami 80 százalékos növekedés az egy héttel korábbi adathoz képest - közölték a finn hatóságok. Napi szinten legalább 8000 orosz menekül Finnországba. Szeptember 21. óta 98 ezer orosz állampolgár lépett be Kazahsztánba, és több mint 64 ezer hagyta el a köztársaságot - közölte Aszlan Atalikov, a belügyi migrációs szolgálat vezetője. Keménykedő határőrök Katonakorú orosz férfiakat fordítanak vissza egy kazahsztáni határátkelőnél, és azt mondják nekik, forduljanak a toborzóirodákhoz. Szemtanúk és helyi források arról számolnak be, az orosz hadsereg megérkezett a grúz határhoz, és megkezdte az ellenőrző pont felállítását, hogy megállítsák a katonakorú férfiak kiáramlását. Szeptember 25-e óta keringenek olyan hírek, hogy az orosz határőrök nem engedik ki az országból a katonakorú férfiakat - írja a Medúza orosz ellenzéki hírportál. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy a határőrség kész listák birtokában van a mozgósítás hatálya alá eső személyekről, akiket csak akkor engednek ki az országból, ha rendelkeznek a sorozóiroda írásos engedélyével. Nem született döntés az orosz határok lezárásáról, mivel továbbra is sokan állnak sorba, hogy elhagyhassák az országot - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „Erről nem tudok semmit. Pillanatnyilag nem hoztak döntést erről” - mondta. Peszkov azután beszélt erről, hogy Szergej Csekov szenátor azt mondta, hogy „szükség” lesz a határok lezárására. Behívó vaknak, halottnak Vlagyimir Putyin orosz elnök két vezető propagandistája, az RT csatorna vezetője, Margarita Simonyan és az állami tévés Vlagyimir Szolovjov egy közös adásban aggódva beszélt a múlt szerdán meghirdetett orosz részleges mozgósításról. Szolovjovék „aggódnak a mozgósítás következményei miatt” és megdöbbentek, „milyen rosszul megy” az egész. A műsorvezetők panaszkodnak, hogy Ukrajna megtámadásakor ellenállt „a NATO és az egész Nyugat” — azt nem említik, hogy főként Ukrajna. Panaszkodtak, hogy a mozgósítások során behívtak kiskorúakat, anyákat, beteg zenészeket, de a prominensek „harcképes barátait nem” - ez szerintük a parancsnokok hibája, nem azé, aki kiadta az utasítást. Valóban, kapott már behívót 63 éves férfi, 59 éves, fél szemére vak orvos, iskolába járó diák, sőt olyan is, aki még 2013- ban elhunyt... Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő elismerte, történtek hibák a sorozás során. Putyin nagy bejelentése Az orosz parlamentben tervezett pénteki felszólalásában jelentheti be Putyin a megszállt ukrán területek elcsatolását a brit védelmi minisztérium friss elemzése szerint. A négy megszállt régióban zajló „népszavazásokat” katonai felügyelet mellett tartották, és tegnap fejeződtek be, de eredményeiket sem Ukrajna, sem a nemzetközi közösség tagjainak túlnyomó része nem tartja jogszerűnek. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ egy nappal az urnazárások előtt már érvényesnek minősítette az Ukrajna 4 megszállt régiójában tartott „népszavazásokat”. Az orosz média szerint Donyeckben 86,89, Luhanszkban 83,61, Herszonban 63,58, Zaporizzsjában pedig 66,43% volt a részvétel. Elemzők szerint az eredményeket meghamisították, az Institute for the Study of War katonai kutatóközpont arra emlékeztet, a népszavazások részvételi aránya még békeidőben sem éri el az oroszok által közreadott számokat, sőt, a 2019-es ukrajnai elnökválasztásra is csak a jogosultak kevesebb mint 63%-a ment el. Az orosz hadsereg által megszállt újabb területeket foglaltak vissza az ukrán csapatok Harkiv megyében, az Oszkil folyó keleti partján. Az oroszok visszavonultak az Oszkil és Sziverszkij Donyec folyók mögé, miután az ukrán ellenoffenzíva szeptember elején kiűzte őket Harkiv megye nagy részéből, de e vonalakat sem tudták sokáig tartani. Az ukránok a Harkivval délkeleten határos Donyeck megyében is sikert értek el, és közelebb kerültek Luhanszk megyéhez. (MTI, Tx, 24 hu) Megkötözték a japán konzult Bekérette a japán külügyminisztérium kedden Oroszország tokiói nagykövetét, s tiltakozását fejezte ki, amiért az orosz hatóságok kémkedés gyanújával őrizetbe vették Motoki Tacunori vlagyivosztoki japán konzult. A külügyminiszter tegnap közölte, az orosz FSZB titkosszolgálat erőszakos kihallgatásnak vetette alá a diplomatát, amiért Japán bocsánatkérést követel. A kémkedéssel vádolt vlagyivosztoki konzult lekötözték és bekötötték a szemét a kihallgatás során, majd órák hosszat őrizetben tartották. A durva körülmények miatt Tokió megtorló intézkedéseket fontolgat. A kiutasított Tacunori - aki várhatóan ma tér haza Japánba - az FSZB által megosztott videó tanúsága szerint elismerte bűnösségét. (24.hu, vg) Utazás melléklet az Új Szóban! A tartalomból: • Hova és mennyiért utazhatunk ősszel • Látogasson el az olaszországi Torinóba • Legfrissebb utazási hírek SZEPTEMBER 29-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN I ^1 [ C 70 keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! LJ J OZ-jKJ Állami temetéssel búcsúzott tegnap Japán Abe Sindzótól, az ország júliusban meggyilkolt volt miniszterelnökétől. Ez volt 55 éve az első alkalom, hogy egy miniszterelnök, aki 10 évig volt a posztján, állami tiszteletadásban részesült. Az Abe állami temetésével szembeni ellenállás nem csitult, tegnap is tüntettek a szertartás ellen, miután az 11,5 millió dollárba került, noha a gazdasági gondok Japán lakosságát is elérték. Ráadásul a kormányfői pozíciót a legtovább betöltő politikus pályafutása sem volt ellentmondásoktól mentes, különösen az Abét jellemző agresszív nacionalizmus miatt. Emellett sokak szemét csfpi a kormányzó Liberális Demokrata Párt és a szektának tartott Egyesítő Egyház kapcsolata. (TASR/AP)
