Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-28 / 224. szám
2 I RÖVIDEN Szlovákiába jön a magyar államfő Pozsony. Zuzana Caputová köztársasági elnök pénteken az elnöki palotában fogadja Novák Katalin magyar államfőt, aki első hivatalos látogatására érkezik Szlovákiába. „A két államfő elsősorban a Szlovákia és Magyarország közötti kölcsönös kapcsolatok fejlesztéséről, az ukrajnai háborúval kapcsolatos helyzetről, az energiaválságról, valamint az EU-n és a NATO-n belüli további együttműködésről fog tárgyalni” - közölte Martin Strizinec, az államfő szóvivője. (TASR) Új miniszter a láthatáron Pozsony. Eduard Heger (OEa- NO) kormányfő tájékoztatta Zuzana Caputová köztársasági elnököt a jelöltről, akit az oktatási tárca élére javasol. A kinevezés időpontját és a leendő miniszter nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, sajtóértesülések szerint azonban Ján Horecky lehet Branislav Gröhling (SaS) utódja. Horecky több középiskolában dolgozott, korábban a Katolikus Iskolák Egyesületének - igazgatója volt, jelenleg pedig a Felix magániskolák menedzsere. 2014-ben aktívan bekapcsolódott egy tüntetésbe, amelyet az LGBTI-személyek jogainak támogatását célzó akcióterv elfogadása ellen hívtak össze. Boris Kollár (Sme rodina) nemrég kijelentette, ragaszkodik hozzá, hogy az új oktatási miniszter „konzervatív irányultságú” legyen. Múlt héten még Slavomír Partilát, egy tőketerebesi egyházi középiskola igazgatóját tartották a befutónak. (Aktuality.sk, Markfza) Vissza kell fizetni a szájmaszkok árát Galánta. Az Állami Tartalékalap javára döntött a Galántai Járásbíróság az egészségügyi szájmaszkok szállítása ügyében. Az ítélet szerint az A-testing cég köteles kamatokkal együtt 3,885 millió eurót kifizetni az Állami Tartalékalapnak - tájékoztatott Jana Kondákorová,a Nagyszombati Kerületi Bíróság és a járásbíróságok szóvivője. A bíróság kötelezte a céget, hogy a jogerős ítéletet követő három napon belül fizesse ki a megítélt összeg kamatait, 2020. április 24-ig visszamenően. A tartalékalap azt a 3,885 millió eurót követelte vissza bírósági úton, amelyet előlegként fizetett ki az A-testingnek tízmillió darab, összesen 13 millió euró értékű egészségügyi szájmaszk leszállításáért. Erre nem került sor, ezért a tartalékalap elállt a szerződéstől, de a cég szerint a szerződés felbontása érvénytelen volt. Michal Volny, az A-testing jogi képviselője úgy nyilatkozott, a vállalat azután dönti el, fellebbez-e, hogy az ítéletet kézhez kapta. A cég abban az időben jutott hozzá a megrendeléshez, amikor a tartalékalap elnöke Kajetán Kiéura volt, aki tanúként szerepelt az ügyben. (TASR) KÖZÉLET 2022. szeptember 28. | www.ujszo.com A parlament Kollár miatt nem tud lefaragni a főügyész jogköreiből BUGÁRANNA Mária Kollková (SaS) volt igazságügyi miniszter közölte, nem akarták megszüntetni a 363-as paragrafust, csupán úgy szerették volna módosítani, hogy a főügyész ez alapján ne tudja leállítani a bűnvádi eljárásokat (TASR-felv.) Pozsony. Nem módosul a büntető törvónykönyv 363-as paragrafusa - a Sme rodina ezúttal is megakadályozta a főügyész jogköreinek szűkítését a parlamentben. Richard Sulik (SaS) felrótta, a korrupcióellenes OlLaNO listáján olyan személyek kerültek a parlamentbe, akik nem támogatják a vitatott paragrafus megváltoztatását. „A büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa a korrupció elleni harc jelképe. Kulcsfontosságú rendelkezés, amely teret nyit az ügyek kivizsgálásának, hogy ne állítsák le őket, mielőtt a bíróság elé kerülnek” — jelentette ki Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter a szavazás után. Hangsúlyozta, a politikusok döntésükkel az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány és a Via Iuris civil szervezet kezdeményezését is ignorálták, melyek több mint 25 ezer aláírást gyűjtöttek a rendelkezés módosításához. Alojz Baránik (SaS) parlamenti képviselő arról beszélt, a javaslat több pozitív változást eredményezett volna az ügyészség működése terén, nemcsak a főügyész jogköreinek korlátozását tűzték ki célul, hanem az intézmény átláthatóságának javulása érdekében is több intézkedést dolgoztak ki. A liberálisok rámutattak, nem a rendelkezés teljes eltörlését javasolták, de lényegesen leszűkítették volna a főügyész hatáskörét a büntetőeljárás megszüntetését illetően. A javaslat szerint továbbra is lehetősége lett volna felülvizsgálni a rendőr vagy az ügyész jogerős határozatait a vádemelés leállításáról vagy félbeszakításáról, ha tudomására jut, hogy az ilyen határozattal jogszabálysértés történt. A másik oldalon viszont nem szüntethette volna meg a büntetőeljárást. Maros Zilinka főügyész ezt többször megtette - Peter Pcolinsky, az SIS volt igazgatója, Peter Kazimir (Smer) jegybankelnök is ennek köszönhetően szabadult a vádak alól. A parlamentben már múlt héten volt egy sikertelen próbálkozás, akkor az OEaNO műhelyéből származó tervezet bukott meg, s mindössze egy szavazat hiányzott a tervezet második olvasatba utalásához. Tegnap a 147 jelen lévő képviselőből csak 72-en szavaztak a javaslat mellett, 74-en ellenezték azt, s egy személy tartózkodott. Az SaS, a Za l’udí és az OEaNO képviselői igent nyomtak, kivéve Igor Húst (OEaNO), aki nem vett részt a szavazáson - mint kiderült, büntetőeljárás folyik ellene, s épp Zilinka beavatkozása segíthetne neki. A független képviselők közül Miroslav Kollár, Ján Micovsky és Tomás Valásek is támogatták az SaS javaslatát. Katarina Hatráková, aki az OEaNO listáján jutott be a parlamentbe, tartózkodott. A Sme rodina, köztük az OEaNO-ból átigazolt Romana Tabák és Ján Kroslák nemmel szavaztak, csak úgy, mint az ESNS-ből érkezett Jozef Simko. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök korábban jelezte, határozottan elutasítják az említett paragrafus módosítását. Az SaS politikusai kritikával illették a legnagyobb kormánypártot, amiért olyan személyeket jelöltek a parlamentbe, akik nem azonosulnak a párt választási ígéretével, a korrupcióellenes harccal. A Za l’udí állásfoglalásban emlékeztetett, ők nem támogatták Zilinka kinevezését. „A 363-as paragrafus veszélyes eszköz rossz kezekben. A lényeg az, hogy a legfőbb ügyésznek ne legyen lehetősége a vádemelés leállítására a bíróság előtt, amely a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról hivatott dönteni” - hangsúlyozták. Valásek szintén saját javaslattal rukkolt elő, amelyet a szeptemberi ülésszak másik felében vitatnak meg a képviselők, ha ismét kudarcba fullad a próbálkozás, a házszabály értelmében legalább fél évig nem tárgyalják újra a kérdést. A legdurvább nyári járványhullám ellenére is csökkent az elhalálozás Csökkent a halálesetek száma, a koronavírus azonban ismét egyre több ember haláláért felelős - derül ki a Statisztikai Hivatal által közzétett adatokból. Augusztusban összesen 4383 személy hunyt el, ami az előző ötévi átlaghoz képest mindössze 3,196-os többlethalálozást jelent. Pozsony. „A járvány előtti 5 éves átlaghoz képest alacsonyabb halálozási arányt a két leggyakoribb halálok - a keringési rendszer betegségei és a daganatok - okozta halálozások alacsonyabb száma befolyásolta” - mondta Zuzana Podmanická, a hivatal népességügyi osztályának vezetője, majd hozzátette, a koronavírus és légzőszervi megbetegedések okozta halálesetek száma viszont nőtt, s emiatt az elhalálozási arány nem állt viszsza a járvány előtti szintre. A produktív korban lévő emberek csoportjában, ahogy az év ele-A koronavírus miatt a nyári hónapban 129-en vesztették életüket (TASR-felv) jén, úgy most is az átlaghoz képest sebbek esetében - az ötévi átlaghoz kevesebben hunytak el, ez azonban képest náluk 10%-kal volt magasabb már nem mondható el a 65 évnél idő- a halálozási ráta. Az elhunytak több mint háromnegyede (3,4 ezer ember) nyugdíjas volt. Koronavírus-fertőzés miatt a nyári hónapban 129-en vesztették életüket, ami az összérték 3%-át teszi ki. Ez a szám már második hónapja emelkedik - míg júniusban mindössze 33- an, addig júliusban már 88-an haltak bele a fertőzésbe. A hivatal szerint júniusban csak all. halálok volt, augusztusban azonban a 8. helyről a hatodikra lépett előre. Júliusban és augusztusban 217 személy hunyt el a koronavírus miatt, ami azt jelenti, az idei nyári hullám volt a legsúlyosabb - 2020-ban a két hónap alatt csak 12- en, tavaly pedig 31-en haltak meg. Kiderült, továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb ember halálát (43%), a daganatos betegségeknek szintén több mint ezer áldozatuk volt. Az előző évek átlagához képest azonban visszaesés tapasztalható - a végzetes kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek aránya 3%-kal csökkent, s 9%-kal kevesebben hunytak el rákban. (ba)
