Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-28 / 224. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 28. KÖZÉLET I 3 Ukrajna tekintetében nem egységes a V4 A Selmecbányái egyeztetés résztvevői: Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar, Jaroslav Nad'szlovák, Jana Őernochová cseh védelmi miniszter és Marcin Ociepa lengyel védelmi államtitkár (TASR-feivétei) CZlMER GÁBOR Selmecbánya. A héten Selmecbányán találkoztak a V4-ek védelmi minisztériumainak vezető tisztségviselői. Míg a cseh, a lengyel és a szlovák kormány képviselője Ukrajna katonai támogatásáról nyilatkozott, addig a magyar tárcavezető főleg a Kijevnek nyújtandó humanitárius segítségnyújtásról beszélt. Jaroslav Nad’ (OEaNO) szlovák védelmi miniszter a Visegrádi Együttműködés (V4) országainak képviselőivel közösen tartott sajtótájékoztatón tegnap elmondta, az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatásáról is tárgyaltak. „Mind a négy állam egyetért abban, hogy támogatni szeretnék Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni védekezésében, Ukrajna területi egysége a V4-es országok közös érdeke” - jelentette ki. „Az aknamentesítés, az ukrán haditechnikajavítása, a sérült katonák ellátása vagy a kiképzés azok a területek, amelyek összekötnek minket és amelyekben közös az érdekünk” - fogalmazott arról szólva, miként segítik a V4-es országok közösen Ukrajnának az orosz agresszióval szembeni ellenállását. Kiemelte, az orosz hibrid fenyegetésekről is egyeztettek, amelyek elhárítására akciótervet készítettek, de beszéltek annak az uniós harcoló csoportnak a létrehozásáról, amely a jövő év első felében áll fel. Nad’ elmondta, a V4-eknek az olyan partnerekkel, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Dél-Korea való tárgyalásairól is szót ejtettek. A csehek és a lengyelek Jana Cemochová (ODS, Polgári Demokrata Párt) cseh védelmi miniszter a Selmecbányái sajtótájékoztatón elmondta, a V4-es államok megállapodtak az ukrán katonák kiképzésére vonatkozó közös projektek indításáról, illetve abban is, hogy a négy ország szerepet fog vállalni az ukrajnai aknamentesítésben. A V4-es országok a haditechnikájuk kölcsönös javításáról is egyeztettek. Cemochová megemlítette, a V4-es államok már most is közösen lépnek fel az olyan problémás régiókban, mint a Nyugat-Balkán vagy a Száhel-övezet. „Egyetértünk abban is, hogy modernizálni kell a hadseregeinket” - tette hozzá. Marcin Ociepa (PiS, Jog és Igazságosság) lengyel védelmi államtitkár az ukrajnai orosz agresszió idején a V4-ek egységének fontosságára hívta fel a figyelmet. Az államtitkár rámutatott, Közép-Európa, amely már több orosz, illetve szovjet megszállást megélt, ma hibrid fenyegetésekkel néz szembe. „Nemet kell mondanunk az orosz imperializmusra és agreszszióra” - tette hozzá azzal, hogy a V4-neknek, az Európai Uniónak és a NATO-nak egységesnek kell lennie ahhoz, hogy megállítsák Moszkvát. „Katonai segítséget is küldenünk kell Ukrajnának” - jelentette ki. A régió országainak együttműködésére példaként a szlovák légtérnek a csehek és lengyelek általi védelmét említette. A hibrid fenyegetések mellett, a kiberterrorizmusra és az esetleges élelmiszerhiány veszélyére hívta fel a figyelmet. Eltérő magyar álláspont A magyar védelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf (Fidesz-jelölt) az Ukrajnának nyújtandó segítségről jóval visszafogottabban nyilatkozott. „Az álláspontunk nem változik, Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk” - jelentette ki, majd arról beszélt, hogy a háború kitörése óta hozzávetőlegesen egymillió ukrajnai menekült lépte át a magyar határt. Ahogy arról a magyar sajtó beszámolt, az ellátásukban főleg az egyházak és a civil szervezetek vettek részt és alig két százalékuk maradt az országban. Szalay-Bobrovniczky a sajtótájékoztatón azonban kijelentette, a magyar kormány ellenzi az orosz agressziót, fontosnak tartják Ukrajna területi integritásának védelmét. „Felajánlottuk, hogy segítünk az aknamentesítésében” - tette hozzá, de hangsúlyozta, el akarják kerülni, hogy az unió vagy a NATO belekeveredjen a háborúba. Arról is beszélt, Magyarországon jelenleg haderőreform zajlik. A kétoldalú tárgyalás A szlovák és a magyar védelmi miniszter a V4-es találkozót megelőzően külön is tárgyalt. A két tárcavezető hétfőn találkozott, amikor is arról egyeztettek, hogy a V4-es együttműködésen túl a kétoldalú kooperációt is erősíteni szeretnék. Nad’ arról beszélt, Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is részt vehetne a szlovákiai légtér védelmében, de a katonák kiképzésében is együttműködhetnek. Szalay-Bobrovniczky pedig elmondta, bízik benne, hogy a közös aktivitásokba a magyarországi mellett sikerül bekapcsolni a szlovákiai védelmi ipart is. Az illegális migráció miatt ellenőrzik a határokat a csehek Csütörtöktől ismét ellenőrzések várhatóak a cseh-szlovák határátkelőkön, ilyet legutóbb még télen, a koronavírus-járvány alatt éltünk meg. A vonatok az ellenőrzések miatt 15 percet késni fognak. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Szeptember 29-től újra bevezetik az ellenőrzáseket a cseh-szlovák határátkelőkön - jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő. Elmondása szerint az elmúlt időszakban nagymértékben emelkedett a bevándorlók száma, azárt is van szükség ilyen határozott lépésekre. A szlovák belügy szerint ez egy olyan komoly téma, amelyet európai uniós szinten kellene megtárgyalni. Pozsony. A cseh kormány rendeleté értelmében az ellenőrzések egyelőre 10 napig lesznek érvényben, ezt követően a kabinet újra kiértékeli a helyzetet, és szükség esetén akár meg is hosszabbíthatják a dokumentum érvényességét. Vít Rakusan cseh belügyminiszter azt mondta, idén több mint 11 ezer illegálisan érkező bevándorlót fogott el a rendőrség az ország területén. „Példátlan helyzettel kell szembenéznünk ebben az évben”-jelentette ki, hozzátéve, hogy a migrációval összefüggésben fokozódott a szervezett bűnözés mértéke is, főként az embercsempészek tevékenysége. Milan Majer, a cseh idegenrendészet vezetője közölte, idén sokkal több bevándorlót kapcsoltak le, mint 2015-ben, a menekültválság kirobbanásának évében. Ami pedig a csempészeket illeti, eddig 125-öt vettek őrizetbe, és legalább már 140 büntetőeljárás indult ellenük. A rendelet alapján a határátlépés csak bizonyos helyeken lesz engedélyezve. A cseh belügy honlapja szerint összesen 27 átkelőhelyen lehet majd belépni az ország területére, ebből 17 közúti, 7 vasúti és 3 folyami átkelőhely (a teljes listát megtalálhatják az Új Szó weboldalán). Ezeken kívül csak kivételes esetekben engedélyezik a határ átlépését - elsősorban azoknak a mezőgazdászoknak, erdészeknek, vadászoknak és halászoknak, akik munkavégzés céljából közelítik meg az átkelőket. Másodlagos migráció Rakusan megjegyezte, már a szlovák belügyminisztériummal is tárgyalt a témáról. „Őszintén szólva nem értünk el olyan sikereket ezekkel a diplomáciai lépésekkel, mint amilyeneket vártunk” - mondta a cseh belügyminiszter. Hozzátette, senki sem boldog a határellenőrzés gondolatától, de muszáj volt közbelépniük, a cseh állampolgárok biztonsága érdekében. A tárcavezető abban bízik, hogy az ellenőrzések elriasztják majd a csempészeket. Zuzana Eliásová, a szlovák belügyi tárca szóvivője hangsúlyozta, mindkét országban érzékelhető az úgynevezett másodlagos migráció hatása, vagyis a menekültek pusztán útvonalként használják Szlovákiát és Csehországot, javarészt azért, hogy Németországba jussanak el. Ez azonban más európai országokban is komoly problémát jelent, ezért a belügyminisztérium úgy véli, hogy EU-s szinten kellene foglalkozni a helyzettel. „Tiszteletben tartjuk a cseh belügy döntését, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy egy olyan komoly témáról van szó, amelyet az Európai Unió szintjén kellene megtárgyalni. Szlovákia kezdeményezni is fogja ezeket az egyeztetéseket” - olvasható Eliásová közleményében. Rakusan emellett Magyarországot is bírálta, amiért nem tartják be a nemzetközi egyezményeket, vagyis nem fogadják vissza a bevándorlókat, így pedig egy dominóeífektust indítanak el. A szlovák belügy ezzel kapcsolatban úgy reagált, továbbra is érvényben van a szlovák és a magyar határrendészet azon megállapodása, hogy a felek gyakoribb ellenőrzéseket fognak tartani. Belső viszály A cseh belügyminisztérium döntése Szlovákián belül is politikai vitát váltott ki. Juraj Krúpa (SaS), a parlament védelmi bizottságának elnöke csütörtökre rendkívüli ülést hívott össze, amelyen Roman Mikulec (OEaNO) belügyminiszternek válaszolnia kell majd a bizottság tagjainak kérdéseire. „Megkérdezzük a tárcavezetőt, mi vezetett az ellenőrzések újbóli bevezetéséhez a cseh határon. Nyilvánvalóan alábecsülte a menekülthullámmal kapcsolatos helyzetet, vagy pedig nem tárgyalt eleget a cseh, illetve a magyar kollégájával. A menekültek főként Magyarországról érkeznek Szlovákiába, így az lenne a logikus, ha mi is ellenőriznénk a határainkat, hiszen a helyzetet láthatóan nem sikerült kezelni” - üzente a védelmi bizottság vezetője. Eliásová elhatárolódott Krúpa kijelentéseitől. „A tárca arra kéri a képviselő urat, először hallgassa meg a tényeket, csak aztán kritizálja a belügyminiszter munkáját. A mai nyilatkozata a belügyminiszterrel szembeni elfogultságáról tanúskodik. Ez korábban már többször is megmutatkozott” - vélekedett a szóvivő. (nar, TASR, Denník N) BENOVÁ SYLVIA ÉS ÉLESZTŐS PÁL AZ ÚJ SZÓ-STÚDIÓBAN ___ÚJ SZÓ STÚDIÓ ^ ^ I
