Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)

2022-09-27 / 223. szám

www.ujszo.coml 2022. szeptember 27. KULTÚRA 113 Bús lelkek terápiás zenéje (Forrás: Slnko Records) JUHÁSZ KATALIN A pozsonyi Longital duó szerintem az egyik legerede­tibb, legbátrabb képződmény a szlovák könnyűzenében. Több mint húsz éve zenélnek, egyik ámulatbél a másikba ejtve a szakmát, és bár sosem celebkedtek, ma már a nagy­­közönség is tud róluk. Docista című, pár napja megje­lent tizenkettedik albumukkal ismét az alternatív mezőny sűrűjében ta­lálhatják magukat, mert nem való­színű, hogy gyakran játszani fogják a rádiók ezeket a dalokat. Megkoc­káztatom, hogy külön-külön nem is okoznak akkora élményt, mint egy­ben, vagyis konceptlemezről van szó, ami önmagában is szembemegy a trendekkel. Manapság ugyanis az előadók egyenként indítják verseny­be dalaikat a Spotifyon és más plat­formokon, mert azt vallják, hogy egyre kevesebb embernek van tü­relme végighallgatni egy egész al­bumot. Ezen kevesekhez szólok most. Kezdjük ott, hogy ez csak első blikk­re popzene, nem igazán lehet cím­két ragasztani rá. Egy kis Portishead, Laurie Anderson, korai Massive At­tack - ilyesmivel próbálkoztak a kri­tikusok anno. A Longitalnál mindig is összetartozott az elektronika és az akusztika, a múlt és a jelen, dzsessz, rock, trip-hop és ambient. Először egyfajta dekonstrukción esik át egy­­egy téma, elemeire szedik szét, majd újra összerakják, mint a legót. A lé­Az új album vizuálja is jól sikerült nyeg a folyamat, a textúra, a lebegős, hipnotikus hangzás. Dániel Salontay, a duó egyik fele Amerikában tanult dzsesszgitározni, aztán mikor hazatért, saját világot kezdett építeni egy Shina nevű basz­­szusgitáros énekesnővel - akivel az életben is párt alkotnak - valamint egy laptoppal, amelyen az alapok szóltak. A dalforma hagyományos maradt, de eltűntek a szólók, a gitárt gyakran csellóvonóval bolondították meg, a basszus pontos és fantázi­adús volt. Húsz év alatt nekik is vol­tak különböző korszakaik - ezeket most nincs hely elemezni. Lényeg, hogy egy idő után úgy gondolták, a mai ember már elalszik a csöndes zenén, igényli a folyamatos aládü­­börgést. A végeredmény a dzsessz­rajongóknak ugyanúgy bejött, mint a poszthippiknek, vagy akár a modern tánczenéken nevelkedett fiatalabbak­nak. Aligha van nálunk a Longital­nál költőibb zenekar. Shina metafo­rákkal teli dalszövegei egyértelműen irodalmi alkotások, Dano dallamai pedig úgy ölelik körül őket, mint jó termőföld a vetőmagot. A pszichedé­­lia és a dallam összekapaszkodik, a gépi alap pedig hol színezi, hol pedig ellenpontozza a zenei folyamatokat. Az új album - rátérek - a hűséges rajongóknak is meglepetés, mert az eddiginél sokkal több rajta az elekt­ronika. Összeálltak ugyanis egy Andrej Bakó nevű, Londonban élő producerrel és hangmágussal, aki főleg kísérleti elektronikában jó, de dolgozott együtt a Massive Attack egyik énekesnőjével is. Hármasban készítették el az albumot, amelyen Shina alig-alig basszusgitározik, a kütyük szinte teljesen átveszik a ha­talmat - bár látatlanban nehéz meg­különböztetni a torzított gitárokat a géphangoktól. Ezért is lesz érdekes a trió csütörtöki (szept. 29.) pozso­nyi lemezbemutató koncertje a Du­nán horgonyzó Pink Whale nevű új helyen. A Docista dalai monotonnak tű­nő, repetitív szekvenciákból állnak össze, az egymásra épülő elektro­nikus rétegekre érkezik az ének, amely inkább kántálás, ritmusos szövegmondás. Ezt az albumot nem tanácsos háttérzeneként kezelni, tel­jes figyelmet igényel. Van rajta pél­dául egy hétperces instrumentális felvétel is - talán az egyetlen ilyen a Longital történetében - , amelyben Andrej Bakó alaposan kibontakoz­hat. Az utolsó, Na konci hudby című dalban pedig Dano nyilvánul meg szövegíróként és énekesként. Ez lett a korong legmerészebb, legizgalma­sabb száma. Az összhatás felér egy zeneterápi­ával, elsősorban azok számára, akik szomorúak, elegük van mindenből, megfogadták, hogy nem néznek té­véhíradót. De azok is felkaphatják a fejüket, akik úgy érzik, semmi ér­dekes nem történik a hazai könnyű­zenében. Nehéz megítélni, meny­nyi ebben az ösztönös zsenialitás, és mennyi a rafinált tudatosság, de az egész olyan személyesnek tűnik, emellett olyan következetes rend­szert alkot, hogy azonnal elkapja a hallgatót. Én a magam részéről ritkán érzek hazafias büszkeséget ebben az elát­kozott országban, de a Docista meg­hallgatása után elégedetten húztam ki magam. RÖVIDEN Zárva tart a Lumiére mozi Pozsony. Néhány hónapig zárva marad a pozsonyi Lumiére mozi a múlt heti tűzesetet követően. A Szlovák Filmes Intézet digita­­lizációs műhelyében kedden tört ki tűz, a füst komoly szennyező­dést okozott az épületen belül. A jelentős időt igénybe vevő tisz­títást összekapcsolják a novem­berre tervezett felújítási munká­latokkal. A mozi előreláthatóan tavasszal nyit majd újra. (hk) Roadmovie nyerte az Arany Kagylót San Sebastián. Kolumbiai ro­admovie, A világ királyai (Los reyes del mundo) című film nyer­te el a San Sebastián-i nemzetkö­zi filmfesztivál fődíját, az Arany Kagylót a hétvégén megrende­zett díjátadó gálán. Laura Móra rendező amatőr szereplőket fel­vonultató alkotása öt nincstelen medellíni utcagyerek megpróbál­tatásait, barátságát, utazását kí­séri végig az ígéret földjére, hogy visszaszerezzék egyikük kisajá­tított örökségét. A filmfesztivál hetvenéves történetében ötödik alkalommal jutalmaztak női rendezőt a legjobb filmnek járó elismeréssel. A legjobb rendezés Ezüst Kagyló díját a japán Kava­­mura Genki vehette át Száz virág (A hundred flowers) című film­jéért, amely az Alzheimer-kórról szóló saját családi tapasztalatain alapul. Szakmai munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Juliet­te Binoche francia színésznőt és David Cronenberg kanadai rendezőt. A San Sebastián-i film­­fesztivál a cannes-i, a velencei és a berlini szemle mellett Európa négy legjelentősebb nemzetközi filmfesztiválja közé tartozik. (MTI) Shina és Daniel a Pohoda Fesztiválon A 107 anya és a Krystof vitték el a legtöbb Igricet Vasárnap este adták át az Ig­­ric díjakat, vagyis a Szlovák Filmszövetség, a Szlovák Televíziós Alkotók Uniója, valamint az Irodalmi Alap éves mozgóképes elismeréseit. A gálaestén Kerekes Péter filmje, a 107 anya (Cenzorka) három kitüntetést is kapott, de Uzsák Dávid és Borbély Alexandra színművészeket is díjazták a Kryitofban nyújtott alakításukért. Nem volt meglepetés, hogy a 2021-es hazai filmtermésből vá­logatva a mozifilmért járó Igricet Kerekes Péter 107 anya című bör­tönfilmjének ítélte oda a zsűri, hi­szen a film előzőleg már elnyerte a legjobb rendezésért járó Nap a háló­ban díjat, továbbá elvitte a Szlovák Filmakadémia legjobb filmnek járó és a legjobb forgatókönyvért odaítélt díját is, és több nemzetközi filmfesz­tiválon is kitüntették. Az odesszai női börtönben játszódó filmet, mely­ben csak egy profi színésznő szere­pel, a többi szereplő a saját történetét játssza, ezúttal a dokumentum és a játszott film elemeinek összekapcso­lásáért méltatta a zsűri. A 107 anya emellett a Szlovák Filmkritikusok díját és a legjobb operatőrnek járó nívódíjat is megkapta, az utóbbit Martin Kollár munkájáért. Uzsák Dávid színművész a leg­jobb színészi teljesítményért járó Igricet vihette el, mégpedig Cyril megformálásáért a Krystof című filmben. Ugyancsak a Krystofban való alakításáért kapott nívódíjat Borbély Alexandra. Zdenék Jirásky rendező története az egykori cseh­szlovák állami szervek 1950-ben indított Akcia K fedőnevű intézke­déssorozatából indul ki, mely min­denekelőtt a szerzetesrendek és ko­lostoraik ellen irányult. Dokumentumfilm kategóriában Viera Lackóvá Ako som sa stala partizánkou (Hogyan lettem parti­zán) című filmje nyert, a legjobb té­véfilm díját Brano Misik Priznanie (Vallomás), míg a legjobb animá­ciós film díját Joanne Kozuch Bolo ráz jedno more (Volt egyszer egy tenger) vitte el. Az Igric életműdíjjal Bozidara Turzonovová színművészt jutalmazták. (hk) Uzsák Dávid a legjobb színészi teljesítményért járó Igricet vitte el (Képarchívum) Budapesten lóp fel Robbie Williams Budapest. Hat év után ismét Robbie Williams-koncert lesz Magyarországon. A brit pop­sztár új, XXV című európai turnéja keretében március 14- én lép fel a Budapest Sportaré­nában. Az arénatumé a 48 éves Robbie Williams szólópályafü­­tásának negyedszázadát ünnepli, akárcsak a közelmúltban meg­jelent válogatásalbuma, a XXV. A koncertsorozaton az énekes újragondolt formában adja elő _ legnagyobb slágereit. Robbie Williams legutóbb 2017 augusz­tusában járt a magyar főváros­ban, akkor a Groupama Aréná­ban adott koncertet. A brit sztár 2015-ben a Sziget Fesztivál mí­nusz egyedik napján telt ház, 75 ezer néző előtt lépett fel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents