Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-23 / 220. szám
2 I KÖZÉLET 2022. szeptember 23. | www.ujszo.com Hatalmasat bukhatnak a cégek, ha nem gondolnak az alkalmazottaikra ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A szlovákiai munkapiacon továbbra is nagy a kereslet a szakképzett munkaerő iránt. Az új alkalmazottakért folyó versenyben azonban a cégek hajlamosak megfeledkezni a náluk évek óta dolgozó munkavállalókról, ami alaposan megbosszulhatja magát. Mit tehetnek a cégek az ilyen alkalmazottak megtartásáért? Az ukrajnai háború és az arra adott nyugati reakciók okozta gazdasági és energiaválság miatt a munkapiacon is látványos változásokra kell felkészülnünk. Míg az energiaválság által leginkább sújtott ágazatokban tömeges elbocsátások fenyegetnek, egyes ágazatok továbbra is a szakképzett munkaerő akut hiányára panaszkodnak, így még mindig ádáz harc folyik az új alkalmazottakért. Ez utóbbiaknak fűt-fát ígérnek, csak hogy magukhoz csalogassák őket, közben azonban hajlamosak megfeledkezni a náluk hosszú évek óta dolgozó alkalmazottakról, azt kockáztatva, hogy a hozzájuk eddig lojális dolgozók is faképnél hagyják őket. Kiszámíthatatlan fiatalok Hogy a cégek egyre inkább az új munkaerő felvételére összpontosítanak, megfeledkezve közben a többi alkalmazottjukról, azt a legfrissebb felmérések is igazolják. A Conference Board gazdaságelemzőkutató cég felmérése szerint a 35 év alatti munkavállalók jóval elégedettebbek a bérükkel, mint az 55 év feletti kollégáik, ami azzal magyarázható, hogy az előbbiek fizetése gyorsabban emelkedik, mint a többi alkalmazotté, mára így többnyire ugyanakkora bért kapnak, mint a cégnél több éve dolgozó munkatársaik. „Az újonnan felvett alkalmazottak a tapasztalatok hiánya miatt korábban rendszerint kisebb fizetést kaptak. Jelenleg azonban a 18-26 év közötti, Z generációs munkavállalók egyre több előnyös tapasztalattal rendelkeznek: a közösségi média marketingje, a programozás és egyéb informatikai ismeretek természetesek számukra. Ezért egyre több cég kínál nekik jóval magasabb kezdő fizetést, a cégnél régóta dolgozókéhoz hasonlót” - magyarázza Zuzana Rumiz, a Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségének (APAS) az elnöke. A munkáltatók azonban alaposan megégethetik magukat a magas fizetésekkel magukhoz csalogatott fiatal alkalmazottakkal. „A felmérések szerint ez utóbbiak, vagyis a 18-24 közöttiek 56 százaléka tervezi azt, hogy a következő egy évben munkahelyet vált. Fontos megjegyezni, hogy a Z generáció nem érzi szükségét annak, hogy hosszú távon egy munkahelyhez vagy egy munkáltatóhoz kösse magát. A lehető legtöbb tapasztalatot akarják megszerezni a legkülönfélébb pozíciókban” - figyelmeztet Rumiz. A munkáltatók erre többnyire azonban úgy reagálnak, hogy még nagyobb fizetést ajánlanak nekik, csak hogy megtartsák őket, a fiatal pályakezdők és a cégnél hosszabb ideje dolgozó, tapasztaltabb alkalmazottak díjazása közötti különbség így egyre elenyészőbb. Vórlázító díjazás A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetségébe tömörült munkaerő-közvetítő ügynökségek belső felmérései is azt mutatják, hogy a cégek megfeledkeznek a régebben náluk dolgozó alkalmazottakról, de hasonló eredményre jutottak a külföldi elemző cégek is. A LaborlQ társaság például 20 ezer különböző munkakört vizsgált, és megállapította, hogy az új alkalmazottak fizetése átlagosan 7%-kal magasabb, mint az azonos pozícióban levő, több éve a vállalatnál dolgozó kollégáiké. Ez azonban csak az átlag, az informatikai, pénzügyi és marketing ágazatokban a különbség megközelíti a 20%-ot is. Nem meglepő, hogy a felmérések szerint a munkavállalóknak csupán a 37 százaléka gondolja úgy, hogy tisztességesen megfizetik őket. „Ez pedig azt eredményezi, hogy a cégeknél régóta dolgozó alkalmazottak körében is csökken a lojalitás. A munkavállalóknak például a 68%-a változtatna munkahelyet csak azért, hogy olyan munkáltatónál dolgozhasson, amely nagyobb átláthatóságot biztosít az alkalmazottak díjazásánál” - tette hozzá Rumiz. Szerinte a jelenlegi válságos időszakban nem jó dolog megfeledkezni a cégnél régóta dolgozó alkalmazottakról, hiszen ezek képzettek, otthonosabban mozognak a szakterületükön, és magasabb teljesítményt is nyújtanak az új kollégáikhoz képest. „A felméréseink azt mutatják, hogy ha az emberek úgy érzik, nem fontosak egy vállalat számára és könnyen lecserélhetők, akkor új lehetőségeket keresnek a munkaerőpiacon” - erősítette meg Lívia Bachratá, az Edenred Slovakia PR-igazgatója. Tanácsok a cégeknek Mit tehetnek a cégek annak érdekében, hogy ne rendüljön meg a náluk hosszabb ideje dolgozók bizalma velük szemben? A Szlovákiai Személyzeti Ügynökségek Szövetsége több olyan ajánlással rukkolt elő, amelyeknek a betartásával mérsékelhető az alkalmazottak lemorzsolódása. „A cégnél régebben dolgozók hűségesek a vállalathoz, ezért több törődést érdemelnek, a fizetés pedig még mindig az egyik legfontosabb tényező, amely meghatározza, hogy valaki érdeklődik-e egy adott pozíció iránt vagy sem” - állítja Rumiz, aki szerint a cégnek biztosítania kell a méltányos és versenyképes fizetést. Ha ez nem lehetséges, próbáljon meg legalább nem pénzügyi juttatásokat kínálni rugalmas munkavégzés vagy home office formájában. A cégeknek rendszeresen fel kellene mérniük az alkalmazottak elégedettségét, és arról sem szabadna megfeledkezniük, hogy az alkalmazottak a tisztességes díjazás mellett megbecsülésre, továbbá a munka és a magánélet egyensúlyára vágynak. „A cégeknek mindenekelőtt tudatosítaniuk kellene, hogy a vállalatuknak jóval kevesebbe kerül egy régebbi alkalmazott megtartása, mint egy új felvétele” - figyelmeztet Rumiz. A munkapiaci szakemberek szerint az alkalmazottak 12% alatti fluktuációja még természetes szintnek tekinthető. Ha azonban ennél magasabb, az nemcsak az új alkalmazottak felkeresésének és kiképzésének a magas költségei miatt gyengíti a vállalatot, hanem a többi alkalmazott teljesítményére és lojalitására is kihat. (mi, TASR) Az informatikai, pénzügyi és marketing ágazatokban az új alkalmazottak fizetése átlagosan 20%-kal magasabb, mint az azonos pozícióban levő, több éve a vállalatnál dolgozó kollégáiké (TASR/AP-felvétel) Uj Szó-stúdió: Magyarország vazallusa a Szövetség, CZlMER GÁBOR Az Új Szó-stúdió pénteki adásának vendége Ravasz Ábel, a Bél Mátyás Intézet elnöke, korábbi romaiigyi kormánybiztos és Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője. A szakértőkkel az országos politikai helyzet, így a kormány és a koalíció átalakulása mellett a Szövetség aktuális ügyeiről is beszélgetünk. Pozsony. A stúdióbeszélgetés során Tokár elmondta, a Szövetségen belül az a konfliktus, amely Berényi Józsefnek a Nagyszombat megye elnöki tisztségéért való indítása körül alakult ki, belső hatalmi harcokra vezethető vissza, amelyek azonban nem vetnek jó fényt az egész pártra. „Egy párt pont annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme” - tette hozzá. De arra is rámutatott, más megyékben meg tudott születni a Szövetségen belüli megegyezés arról, kit milyen tisztségért indítsanak. „Ha a Szövetség valóban azt a célt tűzi ki maga elé, hogy be szeretne jutni a parlamentbe, akkor ennek a célnak alá kell rendelni a helyi szintű viszályokat” - magyarázta Tokár. Arról, hogy a párt Berényi személyében milyen módon állított jelöltet Nagyszombat megye elnöki tisztségére, Ravasz elmondta, a Szövetség elnökének, Forró Krisztiánnak ennél a konfliktusnál nem sikerült mediátori szerepet betöltenie. „Az események felett kellene állnia, minden platformmal hasonlóan kellene kommunikálnia” - tette hozzá azzal, hogy Forró ezzel szemben az MKP-platform oldalára állt, ami a pártelnök elfogadottságának is árthat. Ravasz arra is kitért, szerinte a Szövetség Komáromban hibát követ el azzal, hogy a regnáló magyar polgármesterrel, Keszegh Bélával szemben saját jelöltjét, Bauer Ildikót indítja a városvezetői tisztségért. Ez szerinte azt is mutathatja, hogy az az ideológia, mely szerint a Szövetség a magyarok politikai egységesítése végett jött létre, nem biztos, hogy teljesen igaz. „Ha ugyanis csak arról lenne szó, hogy a magyarok erősek legyenek, akkor egy erős polgármestert egy olyan szimbolikus városban, mint Komárom, meg lehetne támogatni” - utalt Ravasz a jelenleg is hivatalban lévő Keszeghre. Ravasz arról is beszélt, a Szövetség a létrejöttekor akár a 10 százalékot is meghaladó támogatottsági potenciállal rendelkezett. „Ehhez azonban energia és az kellett volna, hogy mobilizálják a választókat” - mondta, és hozzátette, ehelyett a párt belső konfliktusairól lehetett inkább hallani. Tokár ezzel kapcsolatban rámutatott, a szlovákiai, de ezen belül a szlovákiai magyar társadalomban is van egyfajta általános kiábrándultság a politikával kapcsolatban. A stúdióbeszélgetés során szóba került, hogy Ravasz, aki korábban a Híd alelnöke is volt, a közösségi oldalán a Szövetségről azt állította, a párt a magyar kormány vazallusa, teljes alárendeltje. Ezt a stúdióbeszélgetés során azzal próbálta alátámasztani, hogy azok a témák, amelyek korábban alig szerepeltek a szlovákiai nyilvánosságban, de Magyarországon sokat foglalkoztak velük, beszivárogtak az itteni közbeszédbe is. Példaként a szexuális kisebbségek jogainak elutasító hangnemű tematizálását említette. Hozzátette, volt példa arra is, hogy a Szövetség politikusai a magyar kormány oldalán kampányoltak, de vannak olyan magyarországi pénzforrások is, amelyeknek az elosztása a Szövetséghez köthető. „Szerintem mindenki nagyon jól látja, hogy a Szövetség ma a Fidesztől függ és ezt nagyon nehéz tagadni” - jelentette ki Ravasz. Tokár ellenben nem gondolja, hogy a Szövetség Budapest vazallusa lenne. „A Szövetség a megalakulása után kapott egy szabad kártyát Budapesttől” - véli a politológus arvagy sem? ra utalva, hogy szerinte a magyar kormány nem szól bele abba, a párt milyen döntéseket hoz, de ugyanakkor érdeke, hogy a Szövetség a parlamentbejusson. Úgy látja, a Fidesznek azért nem áll érdekében „kézzel irányítani” a Szövetséget, mert az utóbbi párt csak akkor lehet sikeres, ha helyi problémákra reflektál. „Egyértelmű, hogy nincs semmiféle budapesti kézi vezérlés” - jelentette ki Tokár. A politológus azonban arról is beszélt, a Szövetség „kényelmesebb” politikusai hajlamosak arra, hogy a Magyarországon sikeres kampánytémákat lemásolják. „De egyáltalán nem biztos, hogy ami sikeres a magyarországi közegben, az sikeres lehet a szlovákiaiban is” - tette hozzá. Az Új Szó-stúdió beszélgetéssorozat második részét, amelyben Tokár és Ravasz a Szövetség aktuális ügyei mellett többek közt az kormány új minisztereiről is beszél, az Új Szó Facebook-oldalán mutatjuk be péntekeken este hét órakor.
