Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-23 / 220. szám
www.ujszo.coml 2022. szeptember 23. KÖZÉLET I 3 Orvoskamara: a kórházi dolgozók fizetése ugyan javulhat, de mi lesz a rendelőkkel? A béremelési javaslat nem érinti a rendelőkben dolgozó orvosokat és nővéreket. Az orvos- és a nővérkamara szerint ez elfogadhatatlan. Vladimír Lengvarsky állítja, már próbálják megtalálni a megoldásokat a problémára. (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony Az egészségügyi dolgozók fizetésemeléssel kapcsolatos javaslata nem nyerte el a szakszervezetek tetszését. A Szlovák Orvoskamara (SLK) szerint elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi minisztérium egyelőre nem tett semmit a járóbeteg-ellátásban dolgozók fizetése ügyében. Eközben Vladimír Lengvarsky (OLaNO-jelölt) tárcavezető azt próbálja kideríteni, hány kórházi orvos adta be a felmondását. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a kormány elfogadta az egészségügyi minisztérium béremelési javaslatát, amelynek eredményeként 25 egészségügyi hivatás képviselői számíthatnának magasabb fizetésre 2023 januárjától. Az alapbéreket meghatározó szorzók megemelése mellett a kormány bevezetne még egy juttatást, mégpedig a szakmai tapasztalat alapján - minden egyes ledolgozott év után a két évvel korábbi átlagbér 1 százalékával emelkedne a fizetés, legfeljebb 20 évig. Háborgó szakszervezetek Az egészségügyi dolgozókat képviselő szervezetek azonban tiltakoznak a javaslat ellen. A Szlovák Orvoskamara a közleményében arra figyelmeztetett, nem érthetnek egyet egy olyan intézkedéssel, amely csak az egészségügyi dolgozók egy csoportját érinti. A minisztérium javaslata ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban tevékenykedő szakemberek bérére vonatkozik, mivel ezt egyetlen, átfogó törvény szabályozza. A kamara szerint elfogadhatatlan, hogy bizonyos egészségügyi dolgozók kedvezményezett helyzetben vannak, mások pedig nem. „Az emelést minden egyes orvosnak meg kellene kapnia, a rendelői szférában is. Emellett helyénvaló a kérdés, konkrétan hány egészségügyi dolgozót érint majd a bejelentett drasztikus emelés?” - üzente a kamara. A Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) nemrégiben szintén azt kifogásolta, hogy a minisztérium megfeledkezett a rendelőkről. Lengvarsky azonban állítja, erről nincs szó, viszont a járóbeteg-ellátásban dolgozók bérét más módon kell emelni. A rendelők ugyanis az egészségbiztosítókkal kötött szerződéseik alapján jutnak pénzhez, az ő fizetéseiket a módosítandó törvény nem szabályozza. Ahhoz, hogy a rendelők előnyösebb szerződéseket tudjanak kiharcolni, több anyagi forrást kellene pumpálni a biztosítókba, vagyis tulajdonképpen a teljes jövő évi egészségügyi költségvetést emelni kellene, legalábbis így véli az orvoskamara. Az egészségügyi miniszter azt mondta, már tárgyal Igor Matovic (OEaNO) pénzügyminiszterrel a lehetséges megoldásokról. Hányán mondanak fel? Az orvoskamara mellett az a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) is elégedetlen, amelynek a képviselői tárgyalásokat folytattak a kormánynyal a béremelésről. Peter Visolajsky, a szervezet vezetője szerint már önmagában a fizetésemelési javaslat sem megfelelő, de az igazi probléma az, hogy a minisztérium nem veszi komolyan a követeléseiket az egészségügy rendszerszintű megreformálásáról. Az LOZ elnöke korábban azt mondta, több mint 3500 kórházi orvos áll készen benyújtani a lemondását, és ez a javaslat ismertetése után sem változott. Eduard Heger (OLaNO) kormányfő szerdán arra kérte az orvosokat, értékeljék át a hozzáállásukat, szerinte a jelenlegi válsághelyzetben nem kellene ezzel fenyegetőzniük. Lengvarsky ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, már azon dolgoznak, hogy felderítsék, milyen állapotok uralkodnak jelenleg a szlovák kórházakban. A tárca kidolgozott egy kérdőívet arról, hány alkalmazott tervez valóban felmondani. A kérdőíveket már kiküldték az intézmények igazgatóinak, a miniszter szerint hétfőre összesítik az adatokat. A javaslat sorsa A szakszervezetek tiltakozása ellenére a kormány szerdán elfogadta a javaslatot, amely így a parlament elé került, és a képviselők úgy döntöttek, gyorsított eljárásban szavaznak róla. Lapzártánkig azonban erre nem került sor. (nar) Már Kollárék diktálják a parlamenti ülés menetét BUGÁRANNA A héten másodjára sem sikerült módosítani a büntető törvénykönyv vitatott 363-as paragrafusát. A legnagyobb kormánypárt által beterjesztett javaslatot szerdán egy szavazat híján nem sikerült a második olvasatba utalni, a liberálisok tervezetéről szóló szavazást pedig váratlanul jövő hétre halasztották. Pozsony. Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter és Alojz Baránik (SaS) parlamenti képviselő tegnap délelőtt közösen ismertették a törvényjavaslatot, mely elsődleges célja, hogy a „főügyész ne szüntethesse meg az ügyészek jogerős döntését”. A hatályos szabályok értelmében az említett paragrafus alapján a főügyésznek jogában áll megszakítani egy eljárást, ha az törvénytelenül zajlik. Maros Zilinka, a Főügyészség vezetője többször élt ezzel a lehetőséggel, és politikailag érzékeny ügyekbe avatkozott bele, amiért a kormánypártok képviselői élesen bírálták. A négypárti koalíciónak a Sme rodina ellenkezése miatt nem sikerült megállapodnia a törvénymódosításról, és úgy tűnik, a kisebbségi kormányzás alatt sem lesz egyszerű elérni a főügyész jogkörének szűkítését. Jelentős változás Az SaS módosítása több változást eredményezne, a főügyész nem indulhatna választáson (nemrégiben felmerült, hogy Zilinka ringbe szállhat az elnöki székért), emellett bevezetnék, hogy a parlament javaslatára az államfő leválthassa a főügyészt, továbbá a Speciális Ügyészi Hivatal függetlenségének megerősítése érdekében tennének különböző lépéseket, valamint a Főügyészség tevékenységének átláthatóságát szeretnék növelni. A sajtótájékoztatón az is kiderült, nem törölnék el teljesen a paragrafust, de a vádlott javát nem szolgálhatná, épp ellenkezőleg - csak akkor alkalmaznák, ha egy lezárt büntetőjogi eljárást kellene újra megnyitni. „Az ügyészség alapvető célja a vádemelés, nem pedig a felmentés” - jegyezte meg Baránik. Kolíková hangsúlyozta, a javaslat kidolgozását szakmai vita kísérte, ami pedig a törvénytelen eljárást illeti, úgy véli, az igazságszolgáltatás rendszerén belül vannak eszközök, amelyek a vádlott rendelkezésére állnak. Kollár kihúzta A törvénytervezetről eredetileg csütörtökön 11 órakor kellett volna szavazni, Boris Kollár (Sme rodina) házelnök azonban a kormányjavaslatok miatt összehívta a házbizottságot, így a voksolás több mint fél órát csúszott. A képviselők elsőként arról szavaztak, hogy az új javaslatok felkerüljenek-e a napirendre, a szavazáson azonban mindössze 74 honatya vett részt, ami azt jelentette: a parlament nem határozatképes. A Sme rodina, a Smer, a Hlas és az ESNS képviselői egyaránt blokkolták az ülést, ezért Kollár obstrukcióra hivatkozva a szavazás elnapolását javasolta. „Az eljárást egyeztettük a frakcióval. Kollár úr kihúzta a szavazókártyát, ami azt jelenti, a frakció többi tagja is kihúzta azt” - mondta Peter Pcolinsky (Sme rodina) frakcióvezető, aki „belső megállapodásra hivatkozva” nem akart egyenes választ adni a történtekre. A képviselők többsége végül támogatta az indítványt, így csak jövő héten kedden szavaznak a javaslatról. Az ülésről hiányzott több ellenzéki képviselői is, akik nem értenek egyet a 363-as paragrafus módosításával, s mivel a parlament jelenlegi összetételében minden szavazat számít, ezért Kollárék a halasztás mellett döntöttek. Anna Zemanová (SaS), a tervezet egyik beterjesztője és Juraj Seliga (Za l’udí) parlamenti képviselő egyaránt kritizálták a Sme rodina elnökének lépését, úgy vélik, visszaélt hatalmával. A koalíciós képviselőt meglepte, hogy az OLaNO belegyezett a szavazat elnapolásába. Az SaS a közösségi oldalán azt írta, a 363-as paragrafus módosítása átment volna, ezért a Sme rodina tagjai blokkolták a szavazást. Vladimíra Marcinková (SaS) szintén azt írta, hogy a liberálisoknak sikerült elegendő szavazatot gyűjteniük. Monika Kozelová (OLaNO) parlamenti képviselő tegnap reggel a plénumban nyilvánosan kijelentette, hogy támogatja az ellenzékbe vonult párt kezdeményezését. Michal Sipos, az OLaNO frakcióvezetője pedig azt állította, támogatják az SaS javaslatát. Második próbálkozás Egy nappal korábban hasonló javaslatról szavaztak a képviselők, melyet az OLaNO tagjai dolgoztak ki, egy szavazat azonban hiányzott a második olvasatba juttatáshoz. Eduard Heger (OLaNO) kormányfő pár hónapja azt ígérte, nem adja fel a 363-as paragrafus módosításáért vívott harcot, végül azonban saját pártja sem támogatta egyhangúlag a tervezetet - Igor Hús (OLaNO) nem szavazott. A Sme rodina a Smerhez, a Hlashoz és a szélsőséges képviselőkhöz hasonlóan a javaslat ellen voksolt. Kollár állítja, azokért harcolnak, akik „törvényellenesen börtönben végzik”, s amíg nem lesz a nyugati országok szintjén az ügyészség és a bíróságok, addig nem egyeznek bele a rendkívülijogorvoslat eszközeinek eltörlésébe. Ha az OLaNO javaslata után az SaS próbálkozása is kudarcba fullad, akkor a házszabály értelmében 6 hónapig nem tárgyalhatják újra a kérdést. Ha az OLaNO képviselői megszavazzák az ellenzéki SaS javaslatát, azzal megszegik a koalíciós szerződést, Sipos viszont közölte, a Sme rodina nem vétózott, így az OLaNO készen áll támogatni több olyan javaslatot, amit az egykori koalíciós partnerük nyújtott be. „A Sme rodina úgy döntött, az ellenzékkel blokkolja az ülést. Számunkra az a lényeg, hogy tudjuk jóváhagyni az energiaválsággal kapcsolatos gyorsított eljárásban tárgyalt kormányjavaslatot” - szögezte le. Míg az OLaNO és az SaS egymásnak esett, addig Boris Kollár, a Sme rodina elnöke a parlamentben saját kezébe vette a dolgokat, s úgy tűnik, a koalíciós képviselők most úgy táncolnak, ahogy Kollárék fütyülnek (TASR-felvétel)
