Új Szó, 2022. szeptember (75. évfolyam, 203-226. szám)
2022-09-20 / 217. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. szeptember 20. | www.ujszo.com RÖVIDEN Amerika megvédi Tajvant Kínától Washington/Peking. Az Egyesült Államok megvédi Tajvant egy esetleges kínai inváziós kísérlet esetén - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök. „Igen, ha valóban példa nélküli támadás történik” - válaszolta Biden a CBS amerikai hírtelevízióban arra a kérdésre, hogy az amerikai fegyveres erők megvédenék-e a szigetet, amelyet Kína saját szakadár tartományának tekint. A CBS újságírója külön rákérdezett, hogy tisztázza, Ukrajnával ellentétben bevetne-e amerikai fegyveres erőket Tajvanon, az amerikai elnök pedig erre is azt válaszolta, hogy igen. Az USA a sziget legjelentősebb fegyverszállítója, de hivatalosan elismeri az „egy Kína” elvet, Tajvannal kapcsolatban pedig mindeddig a stratégiai kétértelműség politikáját folytatta, vagyis nem tette egyértelműen világossá, hogy katonailag beavatkozna-e a sziget elleni kínai támadás esetén. Kína hétfőn bírálta az amerikai elnök szavait. (MTI) Zavargásba fulladt temetés Iránban Teherán. Zavargásokba fulladt a 22 éves Masa Amini temetése Iránban, a nők a fejüket elfedő hidzsáb levételével álltak ki a fiatal nő mellett, aki azt követően halt meg, hogy az erkölcsrendőrség őrizetbe vette őt, amiért nem viselte az előírás szerint kötelező hidzsábot. A fiatal nő azután hunyt el, hogy a múlt keddi őrizetbe vételkor a rendőrök megverték őt a rendőrautóban, majd kómába esett. A temetés után Irán több városában tüntetés robbant ki: a gyászolók a „halál a diktátorra” jelszót skandálva vonultak az utcákon, ellenezve a nők jogait csorbító törvényeket. Ebrahim Raiszi iráni elnök felkérte a belügyminisztériumot, indítson nyomozást Amini halálának körülményeit vizsgálva. Az iráni rendőrség „szerencsétlen incidensnek” tartja az őrizetben meghalt nő esetét. (MTI) Moszkva Budapest oldalára állt Moszkva. Oroszország figyelemmel követi Magyarország és az Európai Bizottság vitáját az uniós forrásokkal kapcsolatban, mondta Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtóbeszélgetésen. Úgy fogalmazott, üdvözlik, hogy Magyarország több kérdésben „szuverén pozíciót” foglal el az Európai Ünióban. Ahogyan lapunk is írta, az Európai Bizottság november 19-ig adott időt a magyar kormánynak, hogy megússza a kohéziós pénzek harmadának befagyasztását. Brüsszel jelezte, három magyar operatív program forrásainak 65 százalékát elvonhatják Magyarországtól. Ez 7,5 milliárd euró, azaz mintegy 3000 milliárd forint blokkolását jelentené, ennyi pénztől esne el az ország. (444, ú) Politikusok gálája volt a temetés Joe Biden amerikai elnök és felesége, Jill érkezik a gyászszertartásra (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Összesen körülbelül kétezer állam- és kormányfő, politikus, magas rangú ás különleges vendág vett rászt II. Erzsébet brit királynő gyászszertartásán a londoni westminsteri apátságban. A ceremónia összehasonlíthatatlan bármilyen más temetéssel: egyszerre világpolitikai és családi esemény, a szertartást már most többen is az évtized társasági eseményeként emlegetik. A westminsteri apátságban uralkodók, hercegek, elnökök és miniszterelnökök gyűltek öszsze, hogy végső búcsút vegyenek a 70 éven át uralkodó királynőtől. A temetés azonban nemcsak a tisztelgésre ad lehetőséget, hanem arra is, hogy ezek a politikusok láttassák magukat. „Ez az évszázad temetése. A világ minden vezető politikusa látni akarja ezt, és magát is láttatni akarja. Azok, akik nincsenek ott, korunk legnagyobb fogózkodási lehetőségét szalasztják el” - magyarázta a BBC-nek egy diplomata a nap jelentőségét. Ez egy olyan esemény, ahol minden meghívónak, minden ültetésnek és kézfogásnak jelentősége van. Nem véletlen tehát, hogy a vendéglista is egyfajta hatalmi barométer. Kevés az az ország, amely elől teljesen elzárták a részvétel lehetőségét. Oroszországot és Fehéroroszországot az ukrajnai háború miatt nem hívták meg, és kimaradt a meghívottak köréből a polgárháború dúlta Szíria, a februári katonai puccs miatt Mianmar, a szélsőséges tálibok által vezetett Afganisztán és az önkényuralomtól szenvedő Venezuela is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború miatt távol maradt, az országot az államfő felesége képviselte. A hűvösebb viszony jeleként néhány országnak csak a nagykövetét hívták meg, nem pedig a vezetőjét - ilyen például Eszak-Korea. Kisebb botrányt kavart, hogy Vang Csi-san kínai elnököt meghívták ugyan a temetésre, de erről a Politico szerint a brit külügyminiszter is csak a sajtóból értesült. Közben a brit parlament alsóházának munkáspárti elnöke megtiltotta a kínai delegációnak, hogy leróják kegyeletüket II. Erzsébet koporsójánál. Az elmúlt évtizedek legnagyobb diplomáciai eseményén részt vett viszont Joe Biden amerikai elnök és a first lady, Emmanuel Macron francia, Frank-Walter Steinmeier német, Sergio Mattarella olasz, Recep Tayyip Erdogan török elnök, Justin Trudeau kanadai, Anthony Albanese ausztrál és - 24 órás utazás után- Jacinda Arden új-zélandi miniszterelnök is. Természetesen Novák Katalin magyar és Zuzana Caputová szlovák államfő sem hiányzott. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen mellett számos uralkodócsalád - spanyol, japán, belga, dán, holland, norvég és svéd- tagjait is meghívta a brit kormány. II. Erzsébet gyászszertartásán egymással szemben ült Európa legújabb és legrégibb uralkodója: all napja uralkodó III. Károly brit király éppen szemben foglalt helyet II. Margit dán királynővel, aki 1972-ben ült a trónra, és jó viszonyban volt a brit királynővel. Az egykori királyi családok tagjai is jelen voltak, így a Habsburgok is. A temetésre érkező vendégeket arra kérték, ne magángéppel utazzanak Londonba, a westminsteri apátságot pedig saját autó és helikopter helyett különbusszal közelítsék meg. Ez persze nem vonatkozott az amerikai elnökre, aki saját, páncélozott Cadillac autóját használhatta. (hvg, Tx, ú) Dobrev árnyékkabinete Nagyon kell az uniós pénz Budapest. Bejelentette Dobrev Klára, kik lesznek a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának tagjai az ő irányítása mellett. A politikus 15 árnyékminisztert nevezett meg, a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc nem kapott pozíciót. Dobrev programjából világossá vált, hogy vége az ellenzéki összefogás eddig ismert formájának. A DK vagy egyedül megy, vagy maga mögé képzel el minden más ellenzéki pártot. Hozzátette: „A megélhetési válság legfőbb okozója maga Orbán Viktor, és amíg Orbán Viktor marad, addig a válság is maradni fog. Ezért kell árnyékkormányt alakítani.” Az árnyékkormányáról előrebocsátotta, hogy ők nem szakértők, hanem politikusok, és a brit árnyékkormányt tekintette példának. Ízelítő a névsorból: a kancelláriaminiszter Molnár Csaba, a pénzügyminiszter Bodnár Zoltán, az energia- és rezsiügyi árnyékminiszter Varjú László, a külügyminiszter Rónai Sándor, a kormányprogramért felelős miniszter Arató Gergely, a belügyminiszter Muskó Géza, az árnyékkormány szóvivője Kálmán Olga. (444, hvg) Budapest. Határidőket vállalt a magyar fél a jogállamisági problémák kezelésére kidolgozott törvényjavaslatok elfogadására - mondta Navracsics Tibor. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter fontosnak nevezte, hogy november 19-ig megkezdje működését a Közbeszerzési Integritási Hatóság. Reményei szerint már pénteken benyújtják az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány hétfőn nyújtotta be az Európai Bizottság által kért egyes törvényjavaslatait a magyar parlamentnek a jogállamisági problémák kezelésére. A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy az Európai Bizottság visszatarthat a tagállamoktól uniós forrásokat, ha azok nem tartják be a jogállamisági követelményeket, amelyeket az EU-csatlakozásukkor vállaltak, illetve amelyeket az uniós alapszerződés rögzít. Ha bebizonyosodik, hogy közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor az Európai Tanáccsal együtt az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével is büntethetik az országot. (Infost.. Tx) Egy újabb ukrán atomerőművet lőttek az oroszok Orosz lövedék ütötte kráter 300 m-re egy ukrán atomerőműtől (TASR/AP) Érvénybe lépett az orosz állampolgárokkal szembeni beutazási korlátozás a 3 balti országban. Az orosz agresszorok újabb ukrán atomerőmű környékét lőtték. Kijev. Az Ukrán Fegyveres Erők jelezték, csapataik átkeltek az Oszkil folyón, ellenőrzésük alá vonták a folyó keleti partját, és a Donyec-medencében állomásozó orosz erőket fenyegetik. Az átkelés az Oszkilon újabb fontos mérföldkő Ukrajna északkeleti, Harkiv régióban indított ellentámadásában, mivel a folyó a Sziverszkij Donyec folyóba torkollik, amely keresztülhalad Luhanszkon, a donbászi régió két tartományának egyikén. Ukrajna déli parancsnoksága hétfőn arról számolt be, hogy az ukrán erők csapásokat mértek egy Herszon melletti orosz radarállomásra és egy pontonátkelőre a Herszontól keletre fekvő Nova Kahovka közelében, ahol az ukrán ellentámadás a Dnyipro és az Inhulec folyókon átívelő hidak kiiktatására összpontosít. Az ukrán atomerőmüveket működtető Enerhoatom vállalat tegnap arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok a Mikolajiv településtől délre fekvő Pivdennoukrainszkban a helyi atomerőművet lőtték. A reaktorok nem sérültek meg, rendben üzemelnek. A robbanás a reaktoroktól 300 méterre történt, a detonáció megrongálta az erőmű épületeit. A támadásban megsérült a közeli vízi erőmű és az elektromos vezetékek. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is reagált a támadásra. Azt mondta, a megszállók ismét lőni akartak, de elfelejtették, mi az az atomerőmű. „Oroszország az egész világot veszélyezteti. Meg kell állítanunk, mielőtt túl késő lenne.” Érvénybe lépett hétfőn az orosz állampolgárokkal szemben elrendelt beutazási korlátozás a három balti országban. Lengyelország a balti államokkal kötött megállapodás alapján szintén bevezetni készül a szigorításokat. Jelenleg a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások vannak érvényben orosz és fehérorosz állampolgárok számára. Mostantól a három balti ország nem engedi a területére belépni a turistákat, illetve az üzleti, kulturális vagy sporthoz kötődő ügyben kiadott schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokat. Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre inkább az irreguláris csapatokra támaszkodik, nem pedig a hagyományos egységekre. Mint írják, „Putyin megromlott kapcsolata a katonai parancsnoksággal részben magyarázatot adhat arra, hogy a Kreml egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy rosszul felkészült önkénteseket toborozzon irreguláris egységekbe, ahelyett, hogy megpróbálná őket tartalékba vagy helyettesítő állományba vonni a hagyományos orosz harci egységek számára”. (MTI, 24.hu, Tx)
